Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója összefoglalta, szerinte milyen trükkökkel próbálja gazdaságilag ellehetetleníteni a kormány a főváros működését.
Ahogy az Énbudapestem is beszámolt róla, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Karácsony Gergely jobbkeze, Kiss Ambrus oldalt indított, ahol közérthetően és olvasmányosan igyekszik írni a fővárost érintő fontosabb kérdésekről, amilyen például a közgyűlés alakulása, vagy a főváros gazdasági helyzete.
A Substacken október 25-én egyszer már írt Budapest pénzügyi helyzetéről, ami a napokban, november 7-én egy újabb bejegyzés követett.
Az első bejegyzésében arról írt, úgy látja, Budapest pénzügyi helyzetével kapcsolatban két narratíva van: „az egyik, talán leegyszerűsítve kormánypárti megközelítés az, hogy volt pénz, elherdálták, csőd. A másik megközelítés, hogy a kormány elvette a pénzt a jelenlegi városvezetéstől, nem engedik működni, harc a csőd ellen”.
Szerinte 2022 után akár működőképessé is válhatott volna a főváros, de a készülő kormányzati javaslatok (szolidaritási hozzájárulás emelése, iparűzési adó növekmény elvonása) vissza fogják lökni a fenntarthatatlan modellbe. A második posztjában azt magyarázza el, szerinte milyen eszközökkel játszik a kormány, hogy gazdaságilag ellehetetlenítse a főváros működését.
Az egyik például a hitelfelvétel, mert „az önkormányzatok számára nem az jelenti a korlátot, hogy a finanszírozó bankok képesnek tartják-e a hitel visszafizetésére, hanem az, hogy ehhez kell a kormány politikai döntése is”.
A folyamat pedig, mondja Kiss, végtelenül álságos. A költségvetés megalkotása során az önkormányzatoknak döntenie kell arról, hogy bizonyos kiadások fedezeteként hitelt kíván beállítani finanszírozási bevételként. A hitelt megtárgyalja a bankokkal, kiválasztja a legkedvezőbb ajánlatot, a hitelszerződést ezután elfogadja a testület, aláírja a település vezetője, majd be kell nyújtaniuk a kormány elé.
„Ezt követően kezdődik egy feketedoboz-folyamat. Azaz
nem tudni, hogy milyen mechanizmusban, milyen szűrőkön keresztül hozzák meg a döntést, de az egy szó a végén: igen/nem. Ez pedig egy kormányhatározatban ölt testet mindenféle indoklás nélkül. Ezzel a módszerrel lényegében az összes önkormányzat fejlesztési elképzelése blokkolható, hiszen a kormánynak elegendő egy nemet mondania a megfogalmazott igényre”
– magyarázza a főigazgató.
A másik módszer pedig, amivel szerinte szintén aktívan visszaél a kormány: a szolidaritási hozzájárulás intézménye, aminek története „azért izgalmas, mert arról szól, hogyan lehet pénzügyileg béklyót kötni egy települési önkormányzatra, és hogyan lehet bármikor ezt úgy megrántani, hogy ne legyen belőle szabadulás”.
A szolidaritási hozzájárulás 2017-es megalkotását azzal indokolták, emlékeztet Kiss, hogy „az iskolák államosítása után (önkormányzatoktól elvették a közoktatás működtetését) elvegyék a települési önkormányzatoktól azt a pénzt, amit a saját iskoláikra költöttek. Nincs iskola, akkor költség sincsen – szólt a mondás”.
Csakhogy a dolog úgy néz ki, hogy a „szolidaritási hozzájárulás beáramlik a központi költségvetésbe, és nem kapcsolódik konkrét kifizetésekhez”.
Budapestnek ráadásul, folytatja a főigazgató, 2024-ben nemcsak a normatíva 100 százalékát kell visszafizetnie, hanem még el kellene, hogy utaljon 32 milliárd forintot is pluszban. Ez a fokú elvonás pedig már fenntarthatatlanná teszi a gazdálkodást. „Nem mindegy, hogy egy település a normatív támogatásának 21 százalékát vagy 179 százalékát fizeti-e meg egy hozzájárulás formájában.”
A Fővárosi Önkormányzat mindenesetre 2023 óta „perben és haragban áll a kormánnyal ennek kapcsán”, mert hangsúlyozta, megítélésük szerint „olyan szintű elvonást okoz ez, amely már fenyegeti a közfeladatok ellátását”.
A Fővárosi Önkormányzat 2023 június hatodikán nyújtotta be a keresetlevelét a Fővárosi Törvényszéknek. Karácsony Gergely emlékeztetett arra, hogy Tarlós István vezetése alatt még csak 5 milliárdot, 2023-ban viszont már 58 milliárd forintot vontak el ezen a címen a fővárostól (a 2024. évi előirányzott összege 75,5 milliárd forint).
Szerinte ez erkölcstelen, nemcsak főváros, hanem Magyarország-ellenes lépés, mivel Budapest az ország gazdasági motorja. Úgy vélte, az elvonás nemcsak az alaptörvénnyel ellentétes, hanem a nemzetközi egyezményekkel és az önkormányzati törvénnyel is, mivel ezek szerint az önkormányzatok a kötelező feladataik ellátásához állami támogatásra jogosultak és tőlük nem lehet elvonni pénzt.
A per során, magyarázza Kiss, a közigazgatási bíróság azt a döntést hozta 2023. végén, hogy az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó jogszabály alaptörvényellenességének és nemzetközi szerződésbe való ütközésének megállapítását. Az ügyben 2024. október 22-én született egy nagyon fontos határozat, ami a főigazgató szerint „nagyon erős segítséget adott a közigazgatási bíróságnak arra, hogy folytassa az eljárást”.
Az AB határozat kimondta, hogy a mostani törvények alapján kötelezettsége a kormánynak a tisztességes hatósági eljárás lefolytatására, ahol ügyféljogai vannak a fővárosnak, azaz Kiss megítélése szerint „vizsgálni kell az elvonás nagyságát, és azt, hogy az nem veszélyezteti-e a fenntartható gazdálkodást”.
Szerinte más nem következhet ebből, minthogy „a fővárosnak igazat ad a közigazgatási bíróság, és a 2023-as, illetve a 2024-es szolidaritási hozzájárulás jogosulatlanul lett kivetve”. Az viszont további fejvakarásra ad okot, hogy ha nyernek, hogyan szerezzék vissza a pénzt, ugyanis nincs inkasszójoguk, mint a kormánynak, „azaz harcolnunk kell a pénzünkért”.