Erzsébetváros híres-neves terét mintha kicserélték volna.
Rá sem lehet ismerni. Az öntöttgumi-burkolatú játszótéren környezetbarát anyagból készült, biztonságos új játszóeszközöket szereltek fel. A téren többfunkciós sportpálya és fitnesz park létesült, de megújult a kutyafuttató is, az ebek számára kellemesebb talajjal, játékokkal. A téren 36 százalékról 52 százalékra növelik a zöldfelületek arányát, 134 helyett 150 lombos fa tisztítja most már a levegőt, több ivókút és hulladékgyűjtő lett, újabb kerékpártárolókat is létesítettek, nem beszélve a 63 új utcabútorról.
A megújult teret ma délelőtt igazából a gyerekek nyitották meg; a környékbeli óvodások és iskolások próbálhatták ki elsőként a vadonatúj játékokat,
sőt a mostani nagy alkalomra arcfestést is kérhettek, és óriás szappanbuborékokat fújhattak. Sőt fényképezkedni is lehetett – mindenki maga választhatott, hogy a több mint 150 éves tér melyik korszaka legyen a háttérben.
Az átadó ünnepségen a Molnár Antal Zeneiskola növendékeinek muzsikája után Csuja Imre rendhagyó módon adta elő – elszavalta – a Miénk itt a tér című Presser Gábor-dalt, pontosabban Adamis Anna dalszöveget, majd Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere mondott beszédet.
A polgármester szerint a Klauzál tér a főváros ikonikus tere, amely hosszú éveken át formálódott. Mint mondta, már 2019-ben megfogalmazódott az az igény, hogy a tér megújuljon, ez pedig az önkormányzat kerületre kiterjedő átalakítási koncepciójának is az egyik kiinduló pontjává vált. „Igaz, hogy volt közben Covid, illetve sok bürokratikus nehézség, de ma eljutottunk oda, hogy egy egészen gyönyörű teret adhatunk át. Egy olyan teret, ami nemcsak Erzsébetvárosnak, de Budapestnek is az egyik ékköve lesz” – mondta a polgármester, kiemelve azt, hogy e felújítást az önkormányzat saját költségvetéséből valósította meg – 867 millió forintból. „Ez nagyon jelentős összeg, de mi mindig azt mondtuk, hogy a költségvetés nemcsak számoknak az összessége” – tette hozzá Niedermüller Péter, hangsúlyozva, hogy
a megújult Klauzál térrel azt üzenik hogy mennyire fontos egy közösségi tér, amitaz erzsébetvárosiak magukénak érezzék hiszen a kerület stratégiája is elsődlegesen a közösségépítés.
„Azt remélem, hogy akik a közelben laknak, társaink lesznek abban, hogy vigyázzunk a Klauzál térre, megőrizzük ilyennek” – hangsúlyozta Niedermüller, egyúttal jelezte az is, hogy a teret éjszaka lezárják, és parkgondnokságot is megbíztak az őrzésével, gondozásával. A polgármester kiemelte, hogy a tér határidőre épült fel, és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik ezen a projekten dolgoztak.
Az eseményen részt vett Karácsony Gergely főpolgármester is, aki arról beszélt, hogy a Klauzál tér kerületi beruházásként jött létre, így a fővárosnak nincs hozzá köze, viszont abban tekintetben már van, hogy a megújult tér annak a 2019-ben elkezdett közös politikának az eredménye, amelynek az a lényege, hogy a város közös otthonunkká tegyük. A főpolgármester külön felhívta a figyelmet a háttérből hallatszó gyerekzsivajra. „Ez is része a városnak, nemcsak a benzingőz, nemcsak a gyorshajtó autók hangos zaja. Ez is városi hang, ahogy a madarak csiripelése is. Azon dolgozunk, hogy egyre több gyerekzsivaj legyen a városban, főleg a belvárosban, ahol nagy mértékben csökkent a lakosság” – mondta Karácsony Gergely, hozzátéve, hogy szerinte Budapest nem volt kellőképp otthonos az elmúlt évtizedekben. „Nagyon szeretem azt a dalt, ami elhangzott, nagyon szeretem Cseh Tamás dalait is, de valahogy ezek a dalok arról szólnak, hogy Budapest ugyan csodálatos és érdekes hely, de olyan hely is, ahol nem szívesen lakunk” – jegyezte meg a főpolgármester, és elmondta, azt szeretnék elérni,
hogy úgy is tekinthessünk Budapestre, mint egy olyan városra, ahol nagy a gyerekzsivaj, sok a zöld és ahol egyszerűen jó élni.
A felújítás során nem feledkeztek meg a tér fekete napjairól sem. A Klauzál tér 1944. november 29-től az 1945. január 18-ig a budapesti gettó központja volt. Az itt történt borzalmakat emlékhely idézi meg, amelynek koncepcióját Szabó Levente, a Hetedik Műterem vezető tervezője készítette az önkormányzati pályázat nyerteseként. Az emlékhely egy mindössze négy négyzetméter alapterületű – ennyi hely jutott a túlzsúfolt gettóban egy emberre – bronzlemez, amelyben háromezer szög nyoma látható, emlékeztetve az 1944-1945-ban a téren tömegsírba temetett háromezer emberre. Szabó Levente alkotói szándéka az volt, hogy az emlékmű markánsan jelen legyen a városi térben, amelybe belesimul, és nem válik tolakodóvá”.