Az erzsébetvárosi képviselő-testület elfogadta a pesti gettó áldozataira emlékező alkotás tervét. Az emlékmű a tervek szerint a Klauzál téren áll majd.
Ahogy a kerület oldala is írja, a most jóváhagyott végleges terv szerint az alkotás a tér közepén elhelyezett figyelemfelkeltő bronzkorong lesz, amelyen
háromezer szög nyoma emlékeztet majd a temetetlen halottakra,
akiknek testét a gettó felszabadítása után itt találták meg.
Az emlékhely koncepcióját Szabó Levente, a Hetedik Műterem vezető tervezője készítette. Szabó Ybl Miklós-, Prima és Pro Architectura-díjas építész, az ő nevéhez fűződik többek között a Móricz Zsigmond körtéri Gomba felújítása, a Népliget Center, vagy a befejezéséhez közeledő Normafa Síház.
A hetedik kerületi önkormányzat egyébként még 2021 tavaszán írta ki a Klauzál téri gettó-emlékhely tervezésére felhívó pályázatát.
A kiírás szerint olyan emblematikus köztéri alkotás létrehozása a cél, amely 21. századi módon reflektál a jelenkor és a jövő nemzedéke számára Európa utolsó gettójának,
a pesti gettónak tragikus eseményeire”.
A győztest még 2022 februárjában hirdették ki. Ahogy az Építészfórum írja, az eredményhirdetés után Szabó Levente elmondta, a Klauzál térre ugyanúgy igaz, ami az ELTE Trefort kerti második világháborús emlékműnek és a reformáció 500. évfordulójára készült Kálvin téri installációnak a koncepciójára: egyszerre próbálnak meg markánsan jelen lenni a városi térben, másrészt pedig belesimulni abba, nem tolakodóvá válni.
Ahogy a 24.hu összefoglalta a tervet: a terv középpontjában egy mindössze négy négyzetméter – ennyi hely jutott a túlzsúfolt gettóban egy emberre – alapterületű bronzlemez áll majd, amiben háromezer szög nyoma lesz látható, emlékeztetve a háromezer, tömegsírba temetett emberre.
A szögek által ütött lyukak mellett maguk a szögek is az emlékhely részét képezik majd – azokat a gettó egykor főként deszkapalánkkal kijelölt határvonalán, az aszfaltban vagy térkőben helyezik majd el, a terület központja felé egyre nagyobbá váló közökkel, írja az oldal.
Mint az Építészfórum írta, az 1944. november 29-én kiadott rendelet alapján az 1944. december 10-én lezárt gettót az 1945. január 17-i felszabadításig erős határ vette körül. A gettó határa a legtöbbször
egymáshoz kapcsolódó tűzfalakból állt,
pár helyen a meglévő kerítést esetleg felhasználó, belső udvart elválasztó falként jelent meg, az utcákon pedig fapalánkokként.
Egykor a közterületről ezek a palánkok voltak érzékelhetők. Mindösszesen 16 utcán ment keresztül az egykori határ, melyek pozíciói ma is azonosíthatók.
A Budapesti Zsidó Hitközség cikke szerint a gettó 4513 lakásába – ahonnan mintegy 12 ezer kereszténynek kellett kiköltöznie – 40 ezer embert telepítettek, ám a számuk gyorsan emelkedett, 1945 elejére a Holokauszt Emlékközpont (Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely, HDKE) adatai szerint – elérte a 70-80 ezret.
Átlagosan 14 személy jutott egy szobára.
Az összezsúfolt embereknek a Vöröskereszt erőfeszítései ellenére is csak napi 700-800 kalória élelem jutott (a kenyérfejadag 15 deka volt), és amikor december végén bezárult a szovjet ostromgyűrű, a helyzet még kritikusabbá vált.
A gettóban az egészségügyi viszonyok minősíthetetlenek voltak, az emberek tömegesen haltak meg, decemberben naponta 80-120 halottat vittek ki.
(Kiemelt kép: Hetedik Műterem)