Az utóbbi hónapokban a közélet iránt érdeklődők mind azt találgatják, hogyan fog működni a Fővárosi Közgyűlés úgy, hogy egyik pártnak sincs jelentős többsége. Az Énbudapestemen most felelevenítjük, hogyan jutott idáig a helyzet.
Karácsony Gergely október 1-jén egy optimista hangulatú sajtótájékoztatón elsütötte a startpisztolyt, így hivatalosan elindult az új önkormányzati ciklus; a főpolgármester bejelentette, hogy október 4-én, pénteken megtartják a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülését. A kormányhoz közeli médiumok újságírói a közgyűlés működésképtelenségét pedzegették, amit a főpolgármester azzal hárított el, hogy ne örüljenek előre, a közgyűlés működni fog, vannak közös ügyeik és közös a felelősség is, amelynek szerinte a megválasztott képviselők a tudatában vannak.
Az Énbudapestem most felidézi a főbb állomásait annak az eseménysorozatnak, amely a jelenlegi közgyűlés átalakulásához vezetett.
Épp egy évvel ezelőtt jelent meg Fodor Gábor a kormányhoz közeli Indexen, sajátos véleménycikkben fejtette ki, hogy megfontolandó lenne a főváros esetében visszaállni a listás választási rendszerre, mert
„a kerületi polgármesterek dominanciája azt eredményezi a testületben, hogy a tőlük független, fővárosi szempontok kevésbé jelennek meg a döntésekben”.
Ahogy arra Fodor is emlékeztetett, 2014-ig hasonló rendszerben, listás választáson lehetett a közgyűlés tagjait megválasztani, onnantól viszont – Rogán Antal és Kósa Lajos – javaslatára 23 kerületi polgármester és 9 kompenzációs listán bejutott képviselő szerezhetett mandátumot. A közgyűlés harmincharmadik, szavazati joggal rendelkező tagja a közvetlenül megválasztott főpolgármester volt.
Ennek értelmében a közgyűlés közel 70 százalékát a kerületi polgármesterek tették ki, de a kompenzációs listáról bekerült politikusok is általában vesztes polgármesterjelöltek voltak.
A cikk megjelenését követően Karácsony Gergely főpolgármester a Telexnek azt nyilatkozta, szerinte Fodor nem magától állt elő az ötlettel:
nem életszerű, hogy a NER kitartottja saját kútfőből jutott volna erre a javaslatra
– mondta a főpolgármester
Fodor viszont úgy reagált, több ellenzéki pártból is keresték, hogy „tetszik nekik a javaslat”, de a Fidesszel nem tárgyalt.
A cikk megjelenése után a Fidesz is azt az álláspontot képviselte, hogy nem tartják időszerűnek a felvetést, mert „a Velencei Bizottság állásfoglalása alapján a választástól számított egy éven belül nem lehet módosítani a szabályokon”.
Az önmagát liberálisnak valló politikus, a Szabad Demokraták Szövetségének egykori elnökének az ötletét aztán látszólag a legváratlanabb helyről karolták fel: Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője „Az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében egyes választási tárgyú törvények módosításáról” címmel nyújtott be 2023. november 21-én a módosítóját a választási törvényhez, amivel vissza kívánta állíttatni a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának korábbi rendszerét.
Mint írta, „nyilvánvaló, hogy a hatályos rendszer a két legnagyobb politikai pólusnak kedvez, amely nem felel meg a demokratikus sokszínűségnek. Annak érdekében, hogy Budapest valóban a budapestieké lehessen, a város ne váljon politikai zsarolás, önkény és csaták színterévé, ezért javasoljuk a tisztán arányos választási rendszer bevezetését a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása érdekében”.
Fővárosi listát az a párt állíthatott a módosító értelmében, akinek legalább három kerületben van polgármesterjelöltje, vagy főpolgármester-jelöltet indít.
„Alig hét hónappal a választás előtt a Fidesz újra módosítani próbálja a Fővárosi Közgyűlésre vonatkozó választási szabályokat. Még ahhoz is gyávák, hogy saját nevükben adják be a javaslatot, rábízták azt a félfasiszta testvérpártjukra”
– reagált a javaslatra Karácsony Gergely.
A főpolgármester beszélt arról is, hogy elég komoly tétben merne arra fogadni, hogy nem a Mi Hazánk-frakcióban kodifikálták a javaslatot. „Láttam már ellenzéki törvénymódosítókat, és olyanokat is, amelyeket profi apparátus írt. Ez egy nagyon profi javaslat.”
Alig másfél héttel azután, hogy Szabadi benyújtotta a módosítót, az Országgyűlés elé került törvényjavaslat egy rendkívüli parlamenti ülésen, amelynek összehívását Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azzal indokolta, hogy sürgősen meg kell tárgyalni az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2022-es tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolót, és az annak elfogadásáról szóló határozati javaslatot.
Az Országgyűlés elé került a Mi Hazánk Mozgalom egy másik javaslata is, amivel módosították volna az országgyűlési választás szabályait is. Novák Előd és Toroczkai László, a Mi Hazánk képviselői azt ígérték, visszavonják az önkormányzati választásról szóló javaslatot, ha a Fidesz csak azt támogatja, és az országgyűlési választásokról szóló indítványt nem.
Időközben a Fővárosi Közgyűlés, november 29-i ülésén 18 igennel és 6 tartózkodás mellett megszavazta, hogy nem ért egyet a Mi Hazánk tervezetével.
„A demokráciában vannak játékszabályok, például az, hogy nem módosítgatjuk őket úton-útfélen, minden percben”
A javaslat benyújtása után a Fidesz egyáltalán nem tartotta már aggályosnak a dolgot: a soron következő igazságügyi bizottságban simán megszavazták, hogy tárgysorozatba vegyék a Mi Hazánk Mozgalom által benyújtott javaslatokat.
Nem sokkal később, a parlament rendkívüli ülésén a KDNP-s Nacsa Lőrinc már arról beszélt, örülnek, hogy széles körű közéleti vita alakult ki a választási törvény módosításáról, holott egyedüli kormánypárti képviselőként ült a parlamentben, és ezután ő is kiment.
Az ülésen Novák Előd azzal indokolta az Országgyűlésben a javaslat benyújtását, hogy a fővárosban „torz, igazságtalan, antidemokratikus” választási szisztéma van, ami a Fidesz és Karácsony Gergely malmára hajtja a vizet, és aminek a Mi Hazánk egyértelműen kárvallottja. Az a céljuk a javaslattal, hogy a fél százalékos Párbeszéd túlhatalmának véget vessenek.
Novák nehezményezte továbbá, hogy az országgyűlési választásokon is feleannyi mandátumot szerzet a pártja, mint amennyi a begyűjtött szavazatok alapján járt volna nekik. Mint látni fogjuk, a Mi Hazánknak pont nem hozott előrelépést a változtatást.
A törvényalkotási bizottság ülése előtt aztán a fideszes képviselők néhány apróbb jogtechnikai, nyelvhelyességi pontosítással segítették ki a Mi Hazánk javaslatát.
Az Országgyűlés fideszes többsége december 12-én
megszavazta az önkormányzati rendszerrel kapcsolatos törvényjavaslatot, az országgyűlési választásról szóló javaslatot viszont nem.
A Mi Hazánk 6 képviselője tartózkodott a szavazásnál, azaz nem szavazták meg a saját maguk által benyújtott javaslatot, holott Toroczkai nem sokkal korábban még azt mondta, hogy hülyéknek tűnnének, ha nem szavaznák meg a javaslatukat.
Magyar Péter 2024 februárjában kezdett posztolni a pedofilbotránnyal kapcsolatban Facebookra, hónap elején Skrabski Fruzsina bejegyzése alá írta, hogy „többen is hibáztak”, amikor exfelesége, Varga Judit igazságügyi minisztersége idején Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének. Azóta a Tisza párt, amihez Magyar csatlakozott, Budapest és az ellenzék vezető ereje lett; Budapesten egyes mérések szerint már a Fideszt is lehagyták.
A 2024 június 9-i választás után, a most felálló Fővárosi Közgyűlésben mindenesetre
- 10 helyet szerzett a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt,
- 7 mandátumot a DK–MSZP–Párbeszéd, valamint
- 3-3 mandátumot a LMP–Vitézy Dávidért Egyesület és az MKKP.
Önállóan tehát egyik politikai erő sem lesz képes Budapestet kormányozni.