Az utóbbi hónapokban a közélet iránt érdeklődők mind azt találgatják, hogyan fog működni a Fővárosi Közgyűlés úgy, hogy egyik pártnak sincs jelentős többsége. Az Énbudapestemen most felelevenítjük, hogyan jutott idáig a helyzet.
Karácsony Gergely október 1-jén (új ablakban nyílik meg)egy optimista hangulatú sajtótájékoztatón elsütötte a startpisztolyt, így hivatalosan elindult az új önkormányzati ciklus; a főpolgármester bejelentette, hogy október 4-én, pénteken megtartják a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülését. A kormányhoz közeli médiumok újságírói a közgyűlés működésképtelenségét pedzegették, amit a főpolgármester azzal hárított el, hogy ne örüljenek előre, a közgyűlés működni fog, vannak közös ügyeik és közös a felelősség is, amelynek szerinte a megválasztott képviselők a tudatában vannak.
Az Énbudapestem most felidézi a főbb állomásait annak az eseménysorozatnak, amely a jelenlegi közgyűlés átalakulásához vezetett.
Épp egy évvel ezelőtt jelent meg Fodor Gábor a kormányhoz közeli Indexen, sajátos (új ablakban nyílik meg)véleménycikkben fejtette ki, hogy megfontolandó lenne a főváros esetében visszaállni a listás választási rendszerre, mert
„a kerületi polgármesterek dominanciája azt eredményezi a testületben, hogy a tőlük független, fővárosi szempontok kevésbé jelennek meg a döntésekben”.
Ahogy arra Fodor is emlékeztetett, 2014-ig hasonló rendszerben, listás választáson lehetett a közgyűlés tagjait megválasztani, onnantól viszont – Rogán Antal és Kósa Lajos – javaslatára 23 kerületi polgármester és 9 kompenzációs listán bejutott képviselő szerezhetett mandátumot. A közgyűlés harmincharmadik, szavazati joggal rendelkező tagja a közvetlenül megválasztott főpolgármester volt.
Ennek értelmében a közgyűlés közel 70 százalékát a kerületi polgármesterek tették ki, de a kompenzációs listáról bekerült politikusok is általában vesztes polgármesterjelöltek voltak.
A cikk megjelenését követően Karácsony Gergely főpolgármester a Telexnek azt nyilatkozta, szerinte Fodor nem magától állt elő az ötlettel:
nem életszerű, hogy a NER kitartottja saját kútfőből jutott volna erre a javaslatra
– mondta a főpolgármester
Fodor viszont (új ablakban nyílik meg)úgy reagált, több ellenzéki pártból is keresték, hogy „tetszik nekik a javaslat”, de a Fidesszel nem tárgyalt.
A cikk megjelenése után a Fidesz is (új ablakban nyílik meg)azt az álláspontot képviselte, hogy nem tartják időszerűnek a felvetést, mert „a Velencei Bizottság állásfoglalása alapján a választástól számított egy éven belül nem lehet módosítani a szabályokon”.
Az önmagát liberálisnak valló politikus, a Szabad Demokraták Szövetségének egykori elnökének az ötletét aztán látszólag a legváratlanabb helyről karolták fel: Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője „Az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében egyes választási tárgyú törvények módosításáról” címmel (új ablakban nyílik meg)nyújtott be 2023. november 21-én a módosítóját a választási törvényhez, amivel vissza kívánta állíttatni a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának korábbi rendszerét.
Mint írta, „nyilvánvaló, hogy a hatályos rendszer a két legnagyobb politikai pólusnak kedvez, amely nem felel meg a demokratikus sokszínűségnek. Annak érdekében, hogy Budapest valóban a budapestieké lehessen, a város ne váljon politikai zsarolás, önkény és csaták színterévé, ezért javasoljuk a tisztán arányos választási rendszer bevezetését a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása érdekében”.
Fővárosi listát az a párt állíthatott a módosító értelmében, akinek legalább három kerületben van polgármesterjelöltje, vagy főpolgármester-jelöltet indít.
„Alig hét hónappal a választás előtt a Fidesz újra módosítani próbálja a Fővárosi Közgyűlésre vonatkozó választási szabályokat. Még ahhoz is gyávák, hogy saját nevükben adják be a javaslatot, rábízták azt a félfasiszta testvérpártjukra”
– (új ablakban nyílik meg)reagált a javaslatra Karácsony Gergely.
A főpolgármester (új ablakban nyílik meg)beszélt arról is, hogy elég komoly tétben merne arra fogadni, hogy nem a Mi Hazánk-frakcióban kodifikálták a javaslatot. „Láttam már ellenzéki törvénymódosítókat, és olyanokat is, amelyeket profi apparátus írt. Ez egy nagyon profi javaslat.”
Alig másfél héttel azután, hogy Szabadi benyújtotta a módosítót, az Országgyűlés elé került törvényjavaslat egy rendkívüli parlamenti ülésen, amelynek összehívását Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azzal indokolta, hogy sürgősen meg kell tárgyalni az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2022-es tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolót, és az annak elfogadásáról szóló határozati javaslatot.
Az Országgyűlés elé került a Mi Hazánk Mozgalom egy másik javaslata is, amivel módosították volna az országgyűlési választás szabályait is. Novák Előd és Toroczkai László, a Mi Hazánk képviselői azt ígérték, visszavonják az önkormányzati választásról szóló javaslatot, ha a Fidesz csak azt támogatja, és az országgyűlési választásokról szóló indítványt nem.
Időközben a Fővárosi Közgyűlés, november 29-i ülésén 18 igennel és 6 tartózkodás mellett megszavazta, hogy nem ért egyet a Mi Hazánk tervezetével.
„A demokráciában vannak játékszabályok, például az, hogy nem módosítgatjuk őket úton-útfélen, minden percben”
– (új ablakban nyílik meg)magyarázta Karácsony.
A javaslat benyújtása után a Fidesz egyáltalán nem tartotta már aggályosnak a dolgot: a soron következő igazságügyi bizottságban simán megszavazták, hogy tárgysorozatba vegyék a Mi Hazánk Mozgalom által benyújtott javaslatokat.
Nem sokkal később, a parlament rendkívüli ülésén a KDNP-s Nacsa Lőrinc már arról beszélt, örülnek, hogy széles körű közéleti vita alakult ki a választási törvény módosításáról, holott egyedüli kormánypárti képviselőként ült a parlamentben, és ezután ő is kiment.
Az ülésen Novák Előd azzal indokolta az Országgyűlésben a javaslat benyújtását, hogy a fővárosban „torz, igazságtalan, antidemokratikus” választási szisztéma van, ami a Fidesz és Karácsony Gergely (új ablakban nyílik meg)malmára hajtja a vizet, és aminek a Mi Hazánk egyértelműen kárvallottja. Az a céljuk a javaslattal, hogy a fél százalékos Párbeszéd túlhatalmának véget vessenek.
Novák nehezményezte továbbá, hogy az országgyűlési választásokon is feleannyi mandátumot szerzet a pártja, mint amennyi a begyűjtött szavazatok alapján járt volna nekik. Mint látni fogjuk, a Mi Hazánknak pont nem hozott előrelépést a változtatást.
A törvényalkotási bizottság ülése előtt aztán a fideszes képviselők néhány apróbb jogtechnikai, nyelvhelyességi pontosítással segítették ki a Mi Hazánk javaslatát.
Az Országgyűlés fideszes többsége december 12-én
megszavazta az önkormányzati rendszerrel kapcsolatos törvényjavaslatot, az országgyűlési választásról szóló javaslatot viszont nem.
A Mi Hazánk 6 képviselője tartózkodott a szavazásnál, azaz nem szavazták meg a saját maguk által benyújtott javaslatot, holott Toroczkai nem sokkal korábban (új ablakban nyílik meg)még azt mondta, hogy hülyéknek tűnnének, ha nem szavaznák meg a javaslatukat.
Magyar Péter 2024 februárjában kezdett posztolni a pedofilbotránnyal kapcsolatban Facebookra, hónap elején Skrabski Fruzsina (új ablakban nyílik meg)bejegyzése alá írta, hogy „többen is hibáztak”, amikor exfelesége, Varga Judit igazságügyi minisztersége idején Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének. Azóta a Tisza párt, amihez Magyar csatlakozott, Budapest és az ellenzék vezető ereje lett; Budapesten (új ablakban nyílik meg)egyes mérések szerint már a Fideszt is lehagyták.
A 2024 június 9-i választás után, a (új ablakban nyílik meg)most felálló Fővárosi Közgyűlésben mindenesetre
- 10 helyet szerzett a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt,
- 7 mandátumot a DK–MSZP–Párbeszéd, valamint
- 3-3 mandátumot a LMP–Vitézy Dávidért Egyesület és az MKKP.
Önállóan tehát egyik politikai erő sem lesz képes Budapestet kormányozni.