Miközben sokasodtak az idei évnyitók körüli botrányok és egyéb ügyek, Csepelen szívet melengető beszéd hangzott el egy páratlan iskolában. Összefoglaló a tanévkezdésről.
Megint nincs tanévkezdés balhék nélkül: augusztus végén a fővárosi kormányhivatal törölte a nyilvántartásából Iványi Gáborék budapesti iskoláit és óvodáit is, az indoklásuk szerint azért, mert a közműszolgáltatók és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelzései alapján jutottak arra, hogy a MET a felhalmozott közüzemi tartozásaival veszélyezteti a gyermekek folyamatos és biztonságos nevelését.
Az óvoda megszüntetése 26 gyereket, az iskoláé 156 tanköteles és 89 nem tanköteles diákot érintett. Az aggódó szülők és tiltakozók, valamint a dolgozók a Telex beszámolója szerint szeptember 3-én, délelőtt egy közös séta után petíciót akartak átadni Sára Botond főispánnak, amelyben azt kérik: bírálják felül a határozatukat.
A petíciót végül egy biztonsági őr vette át.
Egy nappal korábban a tanév első napján pedig ezrek tüntettek a Széchenyi téren, miután felmentették a Madách Gimnázium igazgatóját. A Belügyminisztérium 2024. augusztus 28-án azért mentette fel a Mészáros Csabát, mert – mint az indoklásukban írták –,
egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt.
A felmentett igazgató bűne a minisztérium szerint az volt, hogy az irányítása alatt álló gimnázium vezetősége úgy döntött, az új tanévben nem veszik el a diákok mobiltelefonjait és más digitális eszközeit a tanítás előtt, hiába kötelezi őket erre rendelet. Szerintük ugyanis életszerűtlen lenne leadni a mobilokat tanítás előtt, mert bármelyik órán szükség lehet a telefonokra a tanuláshoz.
A jogszabály azzal kapcsolatban például nem tartalmaz részleteket, hogyan kellene betartatni a rendeletet, a lapok megkeresésére a Belügyminisztériumban azzal hárították a kérdést, hogy a rendelet részletszabályait az iskolák házirendjének kell tartalmaznia, amelynek megint csak kisebbfajta káosz lett az eredménye: mindenhol úgy próbálják megoldani a dolgot, ahogy tudják, vagy ami éppen eszükbe jutott.
Az RTL Híradója beszámolt egy szakiskoláról, amelyik
azt kérte a diákjaitól, hogy mindennap vigyenek egy zárható, bélelt, buborékos borítékot, hogy abba tehessék a mobiltelefonokat, amivel újabb költségekbe verik a szülőket, ugyanis egy 70 forintos boríték napi megvásárlása 12 390 forintos pluszkiadást jelent a tanév végére.
Egy, még ugyancsak szeptember 2-i, a Magyar Közlönyben megjelent belügyminiszteri rendelet mindezt azzal tetézte, hogy diákoké után a tanárok iskolai mobilhasználatát is korlátozzák.
Ráadásul közel egy évtizede nem fordult elő, hogy olyan hőséggel induljon az iskolai tanév, mint most: augusztus 24. óta másodfokú hőségriasztás van érvényben az országban, amelyet az országos tisztifőorvos szeptember 5. éjfélig meg is hosszabbított.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ezért nyílt levelet írt Maruzsa Zoltánnak, a köznevelésért felelős államtitkárnak, amelyben arra kérték, hogy „szíveskedjék dr. Pintér Sándor miniszternél kezdeményezni, hogy rendeletben határozza meg az intézményen belüli hőmérséklet felső határát, amely legyen összhangban a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló együttes rendeletben foglaltakkal”.
Ahogy a HVG összefoglalta,
a munkavédelmi rendelet szerint ugyanis törekedni kell arra, hogy szellemi munkát 21-24 fok közötti helyen végezzenek, 31 fok fölé pedig nem mehet a munkahely effektív hőmérséklete. A PDSZ tehát azt szeretné elérni, ha az oktatást a más munkahelyekkel érvényes jogszabályokkal összhangba hoznák.
A 444 olvasóinak beszámolója szerint az időjárásnak megfelelően a tantermekben is pokoli meleg volt, és ebben az esetben is mindenki magára van utalva.
A köznevelésért felelős államtitkár az Inforádiónak adott szeptember 3-i interjújában azt mondta, ők a hőséggel nem tudnak mit kezdeni, de elrendelték, hogy hajnalonként szellőztessék az épületeket, valamint lehetőség van rövidített órákat is tartani
A tanév eleji rossz és kellemetlen hírek mellett azért van egy jó is:
augusztus 31-én, ünnepélyes keretek között megnyílt Budapesten az első magyar-ukrán két tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium.
Az MTI beszámolója szerint a rendezvényen a magyar és az ukrán himnuszt követően Grexa Liliána ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló köszöntötte a résztvevőket és történelmi pillanatnak nevezte az iskola megnyitását. Egyúttal köszönetet mondott az iskola megalapításáért az Ukrán Hagyományok Háza vezetőinek.
A magyar-ukrán két tanítási nyelvű iskolába 350 gyerek jelentkezett, de Grexa véleménye szerint ez a szám még az idén emelkedni fog. Grexa említést tett arról, hogy Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára is segített abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok olyan szintre kerüljenek, hogy most itt Budapesten meg tudják nyitni ezt az iskolát. Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója arról beszélt, hogy az iskola megnyitása Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor miniszterelnök megállapodása nyomán történt.
Az ukrán iskola tanévnyitóján, szeptember 2-án Borbély Lénárd csepeli polgármester mondott beszédet. A polgármester kijelentette, büszkék arra, hogy a történelmi pillanat Csepelen valósulhatott meg, majd azzal a zárta a beszédét, hogy bízik benne, a diákok és pedagógusok megnyugvást találnak Budapest XXI. kerületében.
(Kiemelt kép: Csepel Önkormányzat)