A II. kerületi önkormányzat járdaburkolati felfestésekkel hívja fel a figyelmet a balesetveszélyre több kerületi gyalogátkelőnél. Mint írják, a világ számos pontján sérültek meg vagy akár vesztették életüket gyalogosok, mert a fülükbe dugott fülhallgató miatt nem hallották, vagy a mobiltelefont nézve nem észlelték a forgalmat.
A felfestett jelek reményeik szerint segítenek a gyalogosok figyelmét ismét a közlekedésre irányítani
- a Bimbó út–Detrekő utca–Bogár lépcső átkelőnél,
- a Bimbó út–Kitaibel Pál utcai,
- a Bimbó út–Alsó Törökvész úti,
- a Cimbalom utca–Vérhalom téri és
- az Áldás utca–Szemlőhegy utcai zebránál.
A probléma nem újkeletű. Az Országos Rendőr-főkapitányság már 2019-ben országos balesetmegelőzési akciót indított, ami az okostelefonozás veszélyeire hívta fel a figyelmet.
„Napjaink városi utcaképéhez egyre inkább hozzátartoznak a járdán és az úttesten való áthaladásuk közben a fejüket lehajtó, kezükben okos telefont tartó gyalogosok, akik a környezetükről és a rájuk veszélyt jelentő tényezőkről sokszor tudomást sem vesznek, nekiütköznek más személyeknek, illetve figyelmetlenül lépnek le az úttestre (zombi-effektus).”
Ezek a kockázatok, valamint a jelenség rendkívül gyors terjedése indokolta, hogy az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság szakmai támogatásával és az Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetének közreműködésével egy egyetemista által készített videóval hívja fel a figyelmet, hogy a gyalogosoknak is tartózkodniuk kell minden olyan tevékenységtől, amely elvonhatja figyelmüket a környezetükről.
Ahogy az ORFK írja, a korábbi években Magyarországon évente átlagosan 2500 gyalogost ütöttek el, körülbelül 150-en bele is haltak a balesetbe. 2022-ban arról tájékoztattak, hogy bár csökkent ez a szám, nagyságrendileg 2000 járókelő sérül meg balesetben, és még mindig több mint 100 gyalogoselütés végződik tragédiával.
A gyalogosokat érintő baleseteken belül a korábbi években 900-1000 balesetet maguk a járókelők okozták, ez a szám 2022-ben 600-ra csökkent. „Ez azt jelenti – foglalták össze -, hogy az őket érintő balesetek több mint 30 százalékát maguk a gyalogosok idézték elő.”
Mindemellett az is figyelemre méltó, hogy ezek közel 40 százaléka (750-800 baleset) a kijelölt gyalogátkelőhelyen történik, és megközelítőleg 3 százaléka halálos kimenetelű.
Az ORFK-OBB ezért indította el a Zebra terv elnevezésű balesetmegelőzési ellenőrzését is, amely során a gyalogosok – mint védtelen közlekedők – biztonságára fókuszálnak. A balesetmegelőzési ellenőrzés alkalmával a rendőrség nagy figyelmet fordít mind a gyalogosok, mind a járművezetők szabálykövető magatartásának ellenőrzésére, amely történhet testkamera, drónok és civil járművek alkalmazásával is.
A gyalogosok által elkövetett jogsértés miatt a helyszínen az intézkedő rendőr figyelmeztetést alkalmazhat, vagy helyszíni bírságot szabhat ki és feljelentést tehet.
Terdik Tamás rendőrfőkapitány a Fővárosi Közgyűlés előtt 2024 márciusának végén arról tájékoztatott a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2023. évi tevékenységéről szóló beszámolójában, a fővárosi utakon összesen háromezer személyi sérüléses baleset történt, ami 4 százalékos csökkenést jelentett a 2022-es évhez képest, de még így is 43-an haltak meg. Hogy ebből mennyit történt telefonnyomkodással, zenehallgatással összefüggésben, a beszámolóból nem derült ki.
Ahogy egyébként a Rakéta korábban már összeszedte,
Hawaii fővárosában, Honoluluban 2017 óta büntetik azokat a gyalogosokat, akik a zebrán való átkelés közben a telefonjukat nézik, és a rendőrség akár 99 dolláros pénzbírságot is kiszabhat rájuk. Tokió egyik elővárosában, Yamatóban pedig betiltották a sétálás közben mobilozást, mert a városvezetés szerint az közegészségügyi kockázatot jelent.
Magyarországon 2020 szeptemberében a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője, Kósa József nyújtott be egy olyan javaslatot a kecskeméti közgyűlésnek, amelynek része volt, hogy a gyalogátkelőhelyen tilos a mobiltelefon használata. Mivel a KRESZ megváltoztatására a testület nem tehet javaslatot, ennek sok hatása nem volt a mindennapokra, mindenesetre azt bizonyítja, hogy hazánkat sem kerülte el a szakirodalom által csak „nem figyelési vakságnak” nevezett jelenség.
A cikk több tanulmányt is idéz, az Egyesült Államok Közlekedésbiztonsági Hivatala (NHTSA) által évente közölt baleseti statisztika szerint például 2010-ben 4280 gyalogos halt meg, és nagyjából 70 ezer gyalogos sérült meg közlekedési balesetben, amelyben szerintük a gyalogosok figyelmetlenségének is szerepe lehetett. Bár az NHTSA a részletes statisztikákban mindössze 6 esetben jelölte meg a „hordozható elektronikus eszközt”, mint a baleset okát.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium elvileg már gőzerővel dolgozik az új KRESZ-en, a szakmai javaslatokat 2025 márciusáig kell letennie a kormány asztalára. Dr. Kerékgyártó János, a tárca közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy megváltozott a társadalmi, mobilitási és technológiai környezet, és ezért szemléletváltásra van szükség.
Az önkormányzatok az utóbbi években több alternatív megoldással is próbálkoztak, hogy a különböző helyzetekre felhívják a közlekedők figyelmét.
Az egyik ilyen, KRESZ-ben nem szereplő alternatív jelzés a „Puszi és menj!” tábla, amelyről az Énbudapestem is beszámolt. Mint írtuk, az első Kiss & Ride zónát, azaz „Puszi és menj!” zónát Angyalföldön alakították ki, ehhez angol, amerikai, kanadai, ausztrál, olasz, német és tajvani példákat vettek segítségül, amely országokban már sikeresen működik.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)