KÖZÉLET

Vegyen ki szabadságot, aki orvoshoz akar menni?


Felnőttnek és gyereknek egyaránt problémás lehet a vidéken már bevezetett, Budapesten októbertől esedékes ügyeleti rendszer. Előfordulhat, hogy sürgős esetben a Pilis-hegységből Érdre kell menni, gyerekkel.

Új háziorvosi ügyeleti rendszert vezetnek be Budapesten október 1-től. Az ügyelet koordinálása a kerületi önkormányzatok helyett az Országos Mentőszolgálat, vagyis az állam feladata lesz. A jelenlegi 23 ügyelet helyett 13 felnőtt és 3 gyerek ellátóhely szerepel a tervekben. A budapesti felnőtt ellátás hat esetben kórházi sürgősségi osztályok mellett, öt esetben háziorvosi rendelőben lesz, illetve az Országos Mentőszolgálat két telephelyére lehet bemenni októbertől. A gyerekeket a Heim Pál kórházban, a Szent János kórházban és az angyalföldi Révész utcai rendelőben látják el. A feladatra összesen 906 felnőtt és 297 gyerek háziorvos jut, tehát egy-egy orvosra kéthavonta jut egy ügyelet. Póta György csepeli gyermekorvos szerint nem a túlterheltség lesz a legnagyobb gond.

 

„Teljesen más a rendelési idők struktúrája Budapesten, mint vidéken. A fővároson kívül nagyon ritka a késő délutáni, esti rendelés, Budapesten ez a jellemző. Az nem fog menni, hogy egy az egyben ráhúzzuk ugyanarra a kaptafára a budapesti rendszert, mint amit vidéken bevezettek” – mondta lapunknak Póta.

 

A rendszer csak a fővárosi orvosok számára ismeretlen, vidéken már így működik az ügyeleti ellátás.

 

Hétköznap 16 és 22 óra között, illetve hétvégén 8 és 14 óra között egy-egy háziorvost osztanak be ügyeletesnek, 22 óra után egyetemi végzettségű mentőápolók, mentőtisztek veszik át a helyüket.

 

Budapesten viszont az elmúlt 60 évben már hozzászoktak az emberek ahhoz, hogy este is el tudnak menni a háziorvosukhoz.

 

„A gyerekorvosok kevésbé fix munkarend szerint dolgoznak, de őket is reggel 8 és este 8 óra közé osztják be. Ott még meg lehet oldani, hogy aki ügyel, annak délelőttre írják a beosztását. A felnőtteknél, ha délután 4-től ügyelnie kell a háziorvosnak, és nem tud rendelni, akkor az alapellátás szempontjából az hozzáférési mínusz. Ha a 12-16 óráig tartó időszakot rendelési idővel kell feltölteni, délután 4 után pedig nem lesz háziorvosi ellátás, az óriási problémát okozhat. A dolgozó ember, aki háziorvoshoz szeretne menni, vegyen ki szabadságot? Ha ez így lesz, akkor a kötelezően elrendelt szűrővizsgálatokhoz is szabadságot kellene kivenni. Ez nincs kidolgozva” – mondta Póta. Ő azt is el tudja képzelni, hogy a háziorvosnak a rendelési idő alatt kell majd házhoz kimennie ellátni egy beteget, ha éppen egyszerre ügyel és rendel – ez akár több mint egy órát is igénybe vehet egy négyórás rendelésből, amíg a betegek a rendelőben várnak.

 

Úszni nem tud a beteg

 

Pest vármegyében drasztikusabban csökkentették az ellátóhelyek számát, a korábbi több mint 50 helyett már csak 18 ügyeleti pont van. Azt Póta egyelőre nem látja, hogy a 13 budapesti felnőtt ellátóhely elég lesz-e, de a gyerekeknél borítékolhatók a horrortörténetek. Egy Józsefvárosban, vagy Ferencvárosban élő család nem fog sok változást észrevenni, hiszen az ügyelet eddig is a közeli Heim Pál Gyermekkórházban volt, de ahol eddig nem kellett elhagyni a kerületet sürgős esetben hétvégén sem a saját rendelő miatt, ott októbertől utazni kell. Póta ezt még Budapest esetében – elérhetőség szempontjából – vállalható kompromisszumnak tartja, a Pest vármegyei ellátás viszont számára is vállalhatatlan. Ott is három helyre vonták össze a gyerekorvosi ügyeletet: Érdre, Vácra és Ceglédre.

 

Tudok olyan esetről, amikor Pilisvörösvárról el kellett vinni a gyereket Érdre, mert oda tartozik, vagy átmehettek volna Vácra, de úszni nem tud a beteg. Vissza kell menni a Megyeri hídig, ha a szülőknek nincs autópálya-matricája, akkor az Árpád hídig. 

 

Ráadásul ezt a gyereket utána visszaküldték az illetékes területi kórházba, ami a Szent János Kórház, vagy a Semmelweis Egyetem klinikája. A Pest megyei állapotokról a sürgősségi osztályok tudják mondani a legrosszabbat. Dabasról, Vecsésről, Dunaharasztiból lényegesen gyorsabb bevinni a gyereket a Heim Pál kórház sürgősségi osztályára, mint elmenni Ceglédre, ahova az új rendszerben tartoznak. Budapesten azért kisebb távolságok vannak” – mondta a gyerekorvos.

Egészségügy
Kép: Illusztráció/Unsplash

 

Az Országos Mentőszolgálat szóvivője, Győrfi Pál korábban azt mondta, gyerekekkel is lehet menni a felnőtt ügyeleti pontokra, ellátják őket. Póta szerint viszont Budapesten nincsenek vegyes praxisok, ő a negyvenéves pályafutása alatt egy felnőttet sem látott el, és a felnőtt háziorvosok túlnyomó többségének sincs tapasztalata, gyakorlata a gyerekellátásban. A fiatalabb háziorvosoknak nincs tapasztalatuk vészhelyzeti ellátásban sem, hiszen az elmúlt 25-30 évben nem kellett hasonló feladatot végezniük, ráadásul az új rendszerben halottvizsgálatban is részt kellene venniük.

 

Nyugdíjaskorú orvosokon múlik az ellátás

 

A budapesti gyerekorvosok korfája több mint ijesztő: közel háromnegyedük nyugdíjaskorú, ami sokkal rosszabb az országos átlagnál is. Pótának sok 70 év feletti orvos mondta, hogy ha újra ügyeletre köteleznék őket, azt már nem vállalnák be. „Hiába mondja a mentőszolgálat, hogy van elég gyerekorvos, ezt előre lehetett látni. Két hónap van hátra, szeptemberben már szerződéseket kellene kötni, de ezek a kérdések lógnak a levegőben” – mondta. A nyugdíjaskorú orvosoknak tehát kulcsszerepük lenne az ellátás fenntartásában.

 

Amellett, hogy a Magyar Orvosi Kamara aggályosnak ítéli, a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége sem támogatja az új rendszer bevezetését. Karácsony Gergely arra számít, hogy az új rendszerben többet kell várniuk a betegeknek, és az ellátás színvonala is eshet.

 

A legnagyobb problémának azt látja, hogy csak rendelési időn kívül és hétvégén férhetnének hozzá az ügyelethez a betegek. Karácsony hiába kért találkozót Takács Péter egészségügyért felelős államtitkártól, egyelőre nem egyeztettek személyesen.

 

„Budaörsön tervezi a saját ügyelet visszaállítását az önkormányzat a lakosság érdekében. Saját zsebből ezt meg lehet tenni. A Fővárosi Önkormányzatnak ez lehetne az egyetlen eszköz a kezében, de ehhez pénz kellene. Ahhoz, hogy a lakosság alapellátáshoz való joga ne sérüljön, a mentőszolgálattal olyan rendszert kellene kidolgozniuk, ami különbözik a vidékitől” – mondta Póta.

 

Az új ügyelet riasztásához országszerte egységesen a 1830-as számot kell hívni vidéken, októbertől pedig Budapesten is.

(Kiemelt kép: Unsplash/illusztráció)