A Fővárosi Közgyűlésen könnyen átmehetne bármilyen kezdeményezés, ami egy esetleges budapesti olimpiához köthető, hiszen a többség támogatja az ötletet. A budapestieket viszont megosztja az olimpia rendezése, és az is kérdés, honnan lenne erre többezer milliárd forint.
Budapest nyitott az olimpia rendezésére, ha ezért cserébe a kormány fejleszti az infrastruktúrát – írta hírlevelében a VSquare június végén. A lap akkor önkormányzati forrásból úgy értesült, hamarosan hivatalos egyeztetés indulhat a kormánnyal a részletekről. A budapesti olimpia ötletét a Tisza Párt is támogatja, a két frakció együtt pedig már többséget alkot a Fővárosi Közgyűlésben. A Fidesznek évtizedes álma az ötkarikás játékok magyarországi megrendezése, Vitézy Dávid viszont még főpolgármester-jelöltként azt mondta, az olimpia megrendezésénél fontosabb az alapvető közszolgáltatások rendbetétele Budapesten. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a 2024-es olimpia ügyénél az ellenzők mellé állt, egy jövőbeli rendezésről még nem mondták el a véleményüket.
Két dolog biztos: Budapest legkorábban 2036-ban rendezhet olimpiát, és az egyeztetés ellenére az önkormányzat és a kormány viszonya a következő másfél évben még nem rendeződik.
A széleskörű politikai konszenzus szükséges, de nem elégséges feltétele a pályázatnak. Budapest 2017-es pályázata például azon bukott el, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) felmérte a rendezés budapesti támogatottságát, és ugyan nem publikálták a számokat, de a kormány szempontjából siralmas eredményt kaptak. Az Index és a PegaPoll tavalyi felmérése szerint pedig a válaszolók 58 százaléka nem támogatná a budapesti rendezést 2036-ban, és ekkora azok aránya is, akik szerint Magyarország inkább veszítene egy olimpia rendezésével. A válaszadók 30 százaléka azt mondta, Magyarország gazdaságára nagyon rossz hatással lenne az olimpia rendezése, és további 20 százalék szerint lenne inkább rossz hatással.
Sokan jelentkeztek 2036-ra
A tavalyi, 315 milliárd forintba kerülő budapesti atlétikai világbajnokság kapcsán vetődött fel ismét az olimpia budapesti megrendezése. A világversenyen vendégeskedett Thomas Bach NOB-elnök is, illetve a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) elnöke, Sebastian Coe. A WA elnöke arra biztatta Budapestet, hogy pályázzon, Bachnak viszont már nem sok beleszólása lesz a döntésbe, hiszen elnöki mandátuma jövőre lejár. Fürjes Balázs államtitkár, a NOB tagja szerint 2027-2028 előtt nem fog eldőlni a 2036-os játékok helyszíne, addigra Budapest már egy labdarúgó BL-döntő megrendezésével is tapasztalatot – és hírnevet – gyűjthet.
Az olimpiai játékok helyszínét körforgásszerűen jelöli ki a NOB a földrészek között. Európa, Észak-Amerika, valamint Ausztrália és Óceánia tehát hátrányban van, hiszen a következő három játékokat itt rendezik. Ázsia éppen kapóra jönne, az első két hivatalos pályázat is innen érkezett: az egyik az augusztustól hivatalosan is új indonéz főváros, Nuszantara részéről, a másik pedig Isztambulból. Nuszantara mellett szól, hogy egy épülő városról van szó, ahol a következő 12 évben az olimpiától függetlenül is nagyberuházásokat hajtanak végre. Szintén esélyesnek számít Doha, amely 2019-ben atlétikai, 2022-ben labdarúgó, idén pedig vizes világbajnokságnak adott otthont, és első közel-keleti városként rendezhetné meg a nyári játékokat. Budapestnek tehát a hivatalos pályázók mellett olyan riválisai is vannak, akik szintén még csak tervezik benyújtani a pályázatot.
Párizs dolga egyszerűbb
Az atlétikai világbajnokságra költött összeg aprópénz volt ahhoz képest, amennyibe egy olimpia megrendezése kerülne. A Portfolio tavaly 4000 milliárd forintra becsülte az ehhez szükséges összeget, és ez reális lehet. Az AFP francia kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a párizsi olimpiára költött összeg elérheti a tízmilliárd dollárt (3628 milliárd forintot). Párizsban hozzászoktak ahhoz, hogy a város nap mint nap turisták tízezreinek ad otthont, Budapest jelenlegi 20-25 ezer szálláshelye jelentős bővítésre szorulna.
A 2024-es tervekben szereplő sportlétesítmények közül a kormány várhatóan sok elemet átemelhet a lehetséges 2036-os pályázatba. Ilyen lehet az Etele térre megálmodott ideiglenes, 27 ezer férőhelyes röplabda- és kézilabdacsarnok, a hajógyári-szigeti strandröplabda-pálya, a Fehér úton pedig a Nemzeti Lövészeti Központ kapna helyet. Az újdonságnak számító BMX-bajnokságot Csepelen rendezték volna 2024-ben, az olimpiai falu a Ferencvárost a szigettől elválasztó Kvassay-zsilip környékén épült volna fel, a médiaközpont pedig a Kopaszi-gáton. Városszerte öt kisebb médiafalu kapott volna helyet a világ minden tájáról érkező újságíróknak, riportereknek.
A szálloda- és sportlétesítmény-bővítés, illetve az ideiglenes központok felépítése soknak tűnik, de a pénz kisebb részét vinné el. A legtöbb pénzbe Budapest és a környezetének infrastruktúra-fejlesztése kerülne. Háromsávosra kellene bővíteni az M1-es autópályát Győrig, illetve az M7-es autópályát a Balatonig, az M2-es autóút Vácig tartó szakaszát pedig autópályává kellene fejleszteni. Egyelőre az M4-es autópálya néhol csak főút, az M6-os autópályán pedig nem lehet elérni az országhatárt, bár utóbbi átadását 2025-re ígérik. Új távolsági buszokat, trolibuszokat, villamosokat, kisföldalatti-szerelvényeket és vonatokat kellene beszerezni, felújítani a Budapest-Kelebia vasútvonalat, meghosszabbítani a fogaskerekűt, illetve összekötni vasúton a repülőteret a belvárossal a közúti elérés fejlesztése mellett. A kisföldalatti vonalával együtt a nagy figyelem övezte H8-as (gödöllői), illetve a H7-es (csepeli) HÉV-et is fel kellene újítani, illetve meg kellene épülnie a régóta halogatott Galvani hídnak is. Ezek csak a nagyobb, legalább több tízmilliárd forintos beruházások, de a kisebb utak, felüljárók átalakítása is nagy összeget tesz ki. Ellentmondásosnak tűnik, hogy miközben a kormány lehetségesnek tartja a budapesti olimpia 2036-os megrendezését, hogy Lázár János tavaly 270 beruházást függesztett fel forráshiányra hivatkozva, amelyet a K-Monitor tett szemléletes térképre.
(Kiemelt kép illusztráció: Unsplash)