A CN Traveller szerkesztőinek saját tapasztalatai, valamint a Post Office adatalapú gyűjtése nyomán összeállt a 18 legolcsóbb európai város listája.
A városnézés a leghatékonyabb mód megismerni egy új kultúrát, ugyanakkor számos rejtett költséggel is járhat – olvasható a Roadster által is szemlézett listán, amelynek elsőszámú szempontja, hogy ár-érték arányban minél olcsóbb, de annál tartalmasabb, kultúrában gazdag városok kerüljenek rá.
Az összeállítás szerint a litván főváros nemcsak olcsó, de az egyik legalulértékeltebb helyszín is, amit bőven megéri felkeresni, szóval
Vilnius végzett az első helyen ebben az összeállításban.
Második Albánia fővárosa lett, ami pár éve még finoman szólva sem volt turistaparadicsom, ez azonban kezd megváltozni – úgyhogy, aki még azelőtt utazna oda, hogy kiemelt turisztikai célpont lenne Tirana, annak érdemes mihamarabb útra kelni.
Dobogós lett ugyanakkor egy jól bevált és jól ismert úti cél, Isztambul is. Vallások, kultúrák, kontinensek, fűszerek találkozása, és persze egzotikus áruktól roskadozó bazárok várnak.
A top tízbe még Krakkó, Mostar, Lisszabon, Athén, Riga, Zágráb és Lille fért be.
Budapest a Post Office adatalapú listáján 7. lett, míg a szaklap által szerkesztett változatban a 11. helyre futott be. A szerkesztők tényleg tudják, mit beszélnek: azt ajánlják, menjünk messze a tipikus turistacsapdáktól, és rengeteg rejtett kincset találunk, meglepően olcsón. Kiemelik még a város „hihetetlen építészeti örökségét”, a pesti és budai sétákat és a csodás, de megfizethető hoteleket. A Post Office 310 fonttal, azaz bő 140 ezer forinttal számol egy Budapest-látogatásra.
Érdekességképpen a szaklap azt is elárulta, hogy Európa legdrágább városa Amszterdam, immár másodszor egymás után.
Budapest február elején egy olyan Times-listán szerepelt, ahol a legjobb helynek titulálták Európában – azért, mert olcsó.
A Times kolumnistája egy Budapesten töltött hét után írt arról, hogy a magyar főváros Európa legpénztárcabarátabb célpontja egy téli kiruccanáshoz. A cikk célcsoportja főleg a brit turisták voltak, akik egyébként is előszeretettel látogatnak hozzánk.
A koronavírus-járvány előtt még az a városi legenda is élt, hogy azért jönnek ide ennyien Nagy-Britanniából, mert elrepülni idáig, itt tölteni a hétvégét egy hostelben, végig enni-inni a várost még mindig olcsóbb nekik, mint otthon maradni, és nem csinálni semmit. Azóta az árak jelentősen emelkedtek, és már csak a vélt-nyomott kelet-európai árak miatt nem éri meg idejönni.
A Times-cikk viszont nagyon is konkrét, megfizethető ötletekkel bombázta az utazni vágyó brit közönséget, ami alapján könnyen össze lehet állítani egy Budapesti utat 635 ezer forintból (kb. 1400 font).
Bár most egymás után két idei listát is mutattunk, amire Budapest a megfizethetősége miatt került fel, Magyarország hosszútávú turisztikai célja, hogy „ne csak olcsó desztinációként és bulihelyszínként éljen a köztudatban” – legalábbis Orbán Viktor lánya szerint.
Orbán Ráhel, a BDPST Group kreatívigazgatója a Világgazdaság által szemlézett Trend FM-műsorban beszélt arról, hogy Budapesten már rég nem a turisták számán, hanem azok összetételén kell dolgozni.
Mint a miniszterelnök lánya fogalmazott: Budapesten hiányzik a luxusvásárlás lehetősége, és ez nemcsak magát a fogyasztást, de a vásárlási élményt, a kirakatnézegetést, a szép üzletek felkeresését is magában foglalja. A lehetőség szerinte meghosszabbítaná a tartózkodási időt, és jelentős pluszbevételt jelentene a szolgáltatók, valamint az ország számára.
(Kiemelt kép: Tuba Zoltán/Képszerkesztőség)