Nemrég adták át a X. kerületben a Richter Gedeon Nyrt. új főhadiszállását. Előnyére vált, hogy nem lett olyan hivalkodó, mint a Mol-torony, amit sokan tájsebnek neveznek.
Ahogy a cég a közleményében írja, a Richter Gedeon Nyrt. nemzetközi rangját hűen tükröző, új központi irodaházból irányítják június 13-ától a cég hazai és mintegy 50 országra kiterjedő tevékenységét. Ehhez annyit tennénk hozzá, hogy a cég nem érezte szükségét annak, hogy toronyházat építsen.
A Zoboki Építész Iroda tervei alapján készült 17 400 négyzetméter alapterületű, hat emeletes épület a cég több mint 400 munkatársának biztosít inspiráló és maximális komfortot biztosító munkakörnyezetet.
Az építészeti koncepcióban kiemelt szerepet kapott a funkcionalitás, azaz a hatékony munkavégzést támogató humánus és ergonomikus belső terek kialakítása, az innováció, amely a formavilágban és a modern építészeti technológiákban egyaránt visszaköszön, és a mértéktartás, amely az elegáns, letisztult, egyben időtálló megjelenésben ölt testet.
A Richter Központ kialakításakor kiemelt figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra és környezettudatosságra. A föld hőjét hasznosító talajszondák biztosítják a téli fűtést és a nyári hűtést, minimálisra csökkentve az épület energiaigényét.
Az épületben és környezetében kialakított zöld felületek javítják az épület mikroklímáját és elősegítik a helyi biodiverzitás növelését, a zöld tetőkert pedig – az esővíz összegyűjtésével és hasznosításával – hozzájárul a fenntartható vízgazdálkodáshoz.
„Egy álom vált ma valóra, hiszen az új Richter Központ tele van pozitív energiával és felemel bennünket. Számomra ez az a hely, ahol a hazai tudás és a gazdasági erő találkozik. Ahol a minőség és a bátorság, a kreativitás és a józanság találkozik. Dísze a Richternek, Kőbányának, Budapestnek, Magyarországnak. És nem utolsósorban méltó szimbóluma lesz egy magyarországi központú globális vállalatnak” – mondta Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója.
D. Kovács Róbert Antal, Budapest X. kerületének polgármestere az eseményen tartott beszédében kiemelte, hogy amikor belépett és körülnézett az irodaépületben, meglátta benne a 21. századot, de nem érezte azt, hogy az épület agyon akarná nyomni, ahogy mondta:
A földön maradva teremt értéket, ahogy Richter Gedeon is tette.
Zoboki Gábor, Kossuth- és Ybl-díjas magyar építész, aki többek között a Művészetek Palotája vezető tervezője is volt, azt mondta, hogy „a ház dinamikus, és kifejezi azt a flow-t, amit a Richter is: gyönyörű harmóniát, komplexitást, innovációt és humanitást egyszerre. Ilyen komplex közösségi teret talán a II. világháború óta nem is építettek Magyarországon”.
Zoboki beszélt arról is, hogy a Richterrel már 2004-ben elkezdtek dolgozni, és hogy „az alapkoncepció az volt, hogyan tehetjük a környezetet itt élhetőbbé, zöldebbé, környezetbarátabbá”.
Orbán és Zoboki az Indexnek arról beszéltek, hogy nem az volt a legfontosabb szempont, hogy „kívülről milyen az épület, hogyan néz majd ki egy magazinban”, hanem az, hogy a dolgozók jó érzésekkel járnak be a munkahelyükre. Ezért nagyon sokat konzultáltak a munkatársakkal, hogy milyen is legyen az épület.
Mindez azért érdekes, mert a kormány állítólag 2015 környékén informális tárgyalásokon felajánlotta a magyar gazdaság három zászlóshajó cégének, a Molnak, az OTP-nek és a Richternek, hogy ha akarnak,
építhetnek akár toronyházat is a cégek jelentőségét hangsúlyozva.
2018-ban úgy módosították a vonatkozó építészeti törvényt, hogy nem lehet 90 méternél magasabb épületet építeni Budapesten, ha csak nem nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásról van szó – arra a kormány állapíthat meg egyedi építési szabályokat.
A Telex 2021-ben azt írta, hogy nem lehet tudni, hogy a Richter gondolt-e arra, hogy valaha magasházat építsen Budapesten, arról viszont egy 2002. márciusi Népszabadság-cikk tanúskodik, hogy az ezredforduló környékén az OTP Ingatlan Rt. egy 150 méter magas irodaházat képzelt el Csepelen.
Amikor a Népszava még 2018-ban rákérdezett arra, hogy megkeresték-e őket a kormánytól, azt válaszolták, mivel nyári gyárleállásuk van, nem tudnak többet a felajánlás körülményeiről, de biztosan nem kívánnak élni a lehetőséggel. Az OTP-től annyit üzentek, hogy a kérdésben nem tudják munkájukat segíteni.
Lázár János egyébként már 2017-ben azt mondta, hogy a Mol-torony tájseb lesz, és az álláspontját még 2023-ban is tartotta, amikor is Rákosdubajjal kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót, de már annyival megengedőbben fogalmazott, hogy „az ősbűnt" már elkövették, úgyhogy egy újabb toronyház felhúzását már vitára érdemesnek tartja.
Egy, a Kortárs Építészeti Központban tartott kerekasztal-beszélgetésen Fejérdy Tamás építész, címzetes egyetemi tanár, műemlékvédelmi szakmérnök például azt mondta a Mol-toronnyal kapcsolatban, hogy nem csak rossz helyen van, de csúnya is, és nagyon reméli, hogy nem lesznek követői. Kelecsényi Kristóf, okleveles művészettörténész, műemlékvédelmi szaktanácsadó mindezt azzal egészítette ki, hogy az a toronnyal az a legnagyobb probléma, ahogy megszületett: jött egy tőkeerős szereplő, aki rábökött a Budapest-térképre, hogy hol szeretne építeni, és utána az egész rendszeren keresztül tudta vinni az akaratát.
A Richter Központ esetébenszerencsére nem így zajlottak a dolgok, holott az esélyt vélhetően megadták nekik is.
(Kiemelt kép: Richter)