Rendkívüli központosításra készül a kultúra területén is a magyar kormány. A III. kerületi önkormányzat kezdeményezésre a budapesti kulturális élet és a kultúrpolitika közösen áll ki az állami centralizáció ellen Ascher Tamástól Bősz Anettig.
A kulturális törvény kormánysajtó által kiszivárogtatott módosításának tervezetében többek között szerepel, hogy a nemzetstratégiai intézmények felügyelhetik majd a kulturális élet szereplőinek munkáját, amelyek a kormányzat Nemzeti Kulturális Tanács által közvetített kulturális stratégiájába illeszkednek, és úgynevezett „vármegyei ágazati szakmai hálózatok” jönnének létre a kulturális ágazatok és intézmények életének összefogására.
A törvényjavaslat értelmében a hazai kulturális intézmények tevékenységük valamennyi dokumentumát – éves munkatervét, üzleti és szolgáltatási tervét, beszámolóját – el kell küldeniük a kiemelt kultúrstratégiai intézményeknek minősülő szervezetek számára. Mint az anyagot nyilvánosságra hozó Index írja,
a készülő új kulturális törvény úgy egységesíti a kulturális szereplők szabályozását, hogy közben erősen centralizálja, vagyis központosítja a működésüket.
A lap szerint hozzájuk a kész előterjesztés is eljutott, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium nyújt be a kormánynak, majd ez után kerülhet a törvényjavaslat az Országgyűlés elé.
Erre válaszul Béres András, III. kerületi kultúráért felelős alpolgármester kezdeményezésére „önkormányzati tisztségviselők, szakemberek, a kulturális élet és a kultúrpolitika szereplői gyűltek össze, hogy egységesen tiltakozzanak az új kulturális kormányzati tervek ellen” – fogalmaz Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat közleménye, amely szerint
a kezdeményezők közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben kezdeményezték egy új, független kulturális alap létrehozását, valamint egy állandó kulturális kerekasztal összehívását is.
A nyilatkozatot és az ahhoz csatlakozók névsorát változtatás nélkül közöljük:
NYILATKOZAT
Alulírottak, a magyar kulturális élet, az önkormányzatok, az intézményi fenntartók szereplői és képviselői, alkotók és befogadók, a leghatározottabban kiállunk a kultúra, a művészet szabadsága és függetlensége mellett. Hisszük és képviseljük, hogy Magyarország kulturális törvényét, a kulturális élet szabályozását csak közösen, az érintettekkel egyeztetve, javaslataikat figyelembe véve lehet megalkotni.
A kultúra szabadságáért való küzdelem nem más, mint a társadalomért való tett. A kultúra, a társadalom boldogságát, mindennapos boldogulását segíti. Az egymáshoz, önmagunkhoz és a világhoz való viszonyulásunkat pedig merőben meghatározza a kultúrához való hozzáférés lehetősége.
Ahogy közös hazánk minden lényegi kérdésében, a kulturális területen is csak a kölcsönös elfogadással létrejövő törvények biztosítják a demokráciát.
Csak a teljes nyitottsággal, átláthatósággal és konszenzussal létrejött keretek teremthetik meg a kultúra szabadságát, megerősödését, és ezen keresztül a nemzet, az ország megbékélését. Felszólítjuk a jelenlegi kultúrpolitika kormányzati felelőseit, hogy amennyiben a kulturális területen bármilyen törvénymódosításra készülnek, azt a legszélesebb körben vitassák meg, egyeztessenek a kulturális szektor szakembereivel, az érintett közösségekkel és az önkormányzatok, fenntartók képviselőivel.
Az elmúlt évek jogalkotási folyamatai megmutatták, hogy milyen károkhoz és emberi tragédiákhoz vezetnek a szakszerűtlen, és a széleskörű társadalmi egyeztetés nélkül meghozott rendelkezések. A tervezetből kiolvasható a centralizálás folytatása, a források pazarlása, a hozzánemértés térnyerése, a politikai kontroll lehetősége, amely bürokratikussá és működésképtelenné teszi a kulturális területet.
A mindenkori kormányzat feladata, hogy biztosítsa a szükséges erőforrásokat, védje a kultúra szabadságát és fogadja el függetlenségét.
Ez mindannyiunk közös érdeke!
CSATLAKOZÓK
- Ascher Tamás, rendező;
- Beke Károly, Csokonai Nonprofit Kft., ügyvezető;
- Berg Dániel, II. kerület, alpolgármester;
- Béres András, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata alpolgármestere;
- Boross Martin, rendező, a STEREO AKT és a STEREO Művház művészeti vezetője;
- Bozóki András, politológus, egyetemi tanár;
- Bősz Anett, Budapest főpolgármester-helyettese;
- Faix Csaba, Budapest Brand, vezérigazgató;
- Fodor Tamás, színész, rendező;
- Halmai Róbert, kulturális szakértő;
- Horgas Péter, tervező, a Civil Bázis elnöke;
- Kardos József, kulturális menedzser, fesztiválszervező;
- Lányi András, író, filozófus;
- Kemény Vagyim, Óbudai Anziksz, főszerkesztő;
- Mohácsi András, képzőművész;
- Muhi András, a Magyar Filmművészek Szövetsége elnöke;
- Radnóti Sándor, egyetemi tanár, akadémikus;
- Szabó György, Trafó managing director;
- Upor László, dramaturg, Freeszfe Egyesület;
- Vass Lajos, Óbudai Társaskör, igazgató.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat legutóbb múlt héten szállított kulturális szenzációt, ugyanis dr. Kiss László III. kerületi polgármester bejelentette, hogy az Esterházy-családdal együttműködésben, Vámos Miklós és Dragomán György kezdeményezésére az általa vezetett önkormányzat belevág egy alapítvány létrehozásába, és megvásárolja a világhírű író helyi, Emőd utcai családi házát, hogy azt alkotóházzá alakítsa, amelyben aztán vidéki magyar vagy éppen külföldi szerzőknek és műfordítóknak biztosítanának nyugodt körülményeket az alkotómunkára.
(Kiemelt kép: Magyar Nemzeti Múzeum / Depositphotos)