150 éve született Lajta Béla építész, aki kortársait elkápráztató módon dekorálta ki a fővárost. A Kiscelli Múzeum kiállításán jártunk.
Ott hagytuk abba, hogy Budapest első (és talán egyetlen) aranykora a dualizmus időszakára esett, és az ekkor létrejött építészeti örökség képezi a magját a főváros ma is jelentős turisztikai értékének. Az összetéveszthetetlen, sokszor meghökkentő megoldásaival lenyűgöző Lajta Béla is ekkor tervezte a főváros különleges épületeit: a Kiscelli Múzeum az építész 150. évfordulója előtt kiállítással tiszteleg, a kurátor Csáki Tamás vezette körbe az Énbudapestem stábját egy meglepően mozgalmas kedd délelőttön.
Lajta Béla eredetileg Leitersdorfer Bélaként született a főváros egyesítésének évében. Építészeti tanulmányai, majd európai körútjai után Budapest olyan meghatározó épületeit tervezte, mint a Radnóti Gimnázium (akkor: Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Főgimnáziuma), a Vas utcai Kereskedelmi Technikum (akkor: Fővárosi Kereskedelmi Iskola), az Újszínház (akkor: Parisiana mulató) vagy a Rózsavölgyi-ház (akkor: Leitersdorfer-ház).
Majd 47 évesen meghalt egy bécsi elmegyógyintézetben. Ez a rövid mondat már önmagában is tragikus, az életművet megismerve még fájdalmasabb belegondolni, hogy a világlátott, páratlanul művelt, széles látókörű építész milyen épületeket adhatott volna még Budapestnek. Lajta folyton pezsgő, önfejlesztő figura volt, akinek az építészete is ennek megfelelően, folyamatosan változott. Hauszmann Alajos tanítványaként, Lechner Ödön és a szecesszió környékéről indult,
de közben nagyon jellegzetes saját utat épített magának, benne magyar néprajzi, zsidó vallási, afrikai motívumokkal, a korabeli német, angol sőt északi építészet is erős inspirációt jelentett számára.
Lajta monumentális hatást keltő épületei két típusba sorolhatók: a Városliget környékén szó szerint több teret tudott kapni a kísérletezése, fizikailag nagyobb hely állt rendelkezésére ahhoz, hogy önállóan álló, újító épületeket hozzon létre, mint a belvárosi, szűkebb tereket célzó megoldásoknál. A Mexikói úti Mozgásjavító, az Amerikai úti idegsebészeti klinika és a Cházár András utcai Radnóti Gimnázium épületei mai szemmel is csodálatra méltóak. A három épületben közös a hatalmas méret, amelyet az apró részletek, a különleges, finoman kidolgozott és átgondolt ornamentikák tesznek igazán érdekessé.
A Mexikói úton áll az egyik legjellegzetesebb műve, a Mozgásjavító Iskola, amely eredetileg Zsidó Vakok Intézetének épült az Izraelita Hitközség megrendelésére. Lajta építészeti stílusának meghatározó állomását képviseli a nyerstégla tömeg, az azt megtörő, az épülethez vezető íves kapu kombinálása, a faragások, az állatminták, a feliratok és népművészeti elemek használata később is jellemző lesz munkáira. Az Amerikai úti klinikát (akkor: zsidó szeretetházat) 1908-ban kezdték építeni, 1911-ben nyílt meg szintén a pesti neológia jótékonyságát hirdetve.
Lajta ugyanis szoros kapcsolatban volt a hitközséggel: az ún. temetői, funerális építészetben is számos alkotása készült. A Salgótarján utcai zsidó temető kapujának és szertartási épületének megépítése után egymás után kapta a megrendeléseket, és tervezte az egyre különlegesebb síremlékeket. Lajta azért is hozhatott létre ennyire szokatlan megoldásokat az építészetében, mert megrendelőivel szoros kapcsolatban volt. Rá tudta venni őket a kísérletezésre, szabadabb keze volt, mint egy tervpályázaton nyertes építőnek.
Még egy szerencséje volt: állítólag ő volt Bárczi István főpolgármester kedvenc építésze. Így történhetett meg, hogy a korabeli iskolaépítő program reprezentatív intézményei egyben a korabeli építészet csúcsát is jelentik, sőt, a sajnos soha el nem készült Fővárosi Nyilvános Könyvtár és Közművelődési Intézet vagy az akkor szintén meg nem épült Nemzeti Színház innovatív tervein is látszik, hogy Lajtában milyen tehetség dolgozott, amelynek kiteljesedését az első világháború és a tragikusan rövid élete is meghiúsította.
Fő művének ezért a Vas utcai Technikum számít: a Radnótit később, és Lajta tervei alapján kezdték építeni, de halála után végül Hegedűs Ármin fejezte be. A Vas utcai Fővárosi Kereskedelmi Iskola átadását viszont még megélte: a technikum ma is használatban lévő épülete lenyűgözően díszes és gyönyörű, tornatermének, dísztermének, tanári szobájának csodájára járnak. Lajta azonban ennél is többet szeretett volna,
ahol ma a diákok csocsóznak és leckét írnak, oda eredetileg díszkutakat és kandallókat álmodott, hogy méltó körülmények között tanuljanak a jövő kereskedői.
A belvárosi, Szervita téri Rózsavölgyi-ház azért is lehetett annyira különleges, radikálisan újszerű megjelenésű, mert a saját családjának tervezte. Az 1912-re elkészült Leitersdorfer-ház a három alsó szintjén üzlethelyiségekkel, a három lakószintjént pedig lakásokkal várta a bérlőket. De milyen homlokzati díszítésekkel!
A magyar népi textilművészet és a szlovák kötények tulipán- és gránátalmái is megjelennek az épületen, amire mindaddig nem volt példa a hazai építészetben, és ami miatt ma is jó érzés a Szervita téren átvágva az épületre pillantani.
Az épület külső szépségét csak tovább fokozta, hogy a földszintjén megnyitott a Rózsavölgyi és Társa zeneműbolt, amelyenek berendezését a Lajta irodájában dolgozó Kozma Lajos tervezte. Sajnos ebből a díszes bútorzatból mára alig maradt valami – hiába kapott műemléki védettséget, 1961-ben egy tűzeset után az állam elbontatta.
A bontások, az átépítések, a hozzáépítések mellett a helyreállítás is megjelenik a Lajta-épületek utóéletében: a mai Újszínház eredetileg Parisiana néven (téli) mulatónak épült az előkelő belvárosi közönség számára. Az akkor monumentálisnak számító beltér teljesen másként nézett ki mint a mai színházi nézőtér, ezért kevésbé jól volt használható, már az első évad után rögtön átépítették.
A jellegzetes homlokzat, tetején eredetileg a Parisiana betűit tartó angyalfigurákkal végül kalandos úton, de visszatért, mostani állapotában az épületet a hazai art deco egyik első példájának tartják.
https://www.youtube.com/watch?v=5ub9JzheeLo&ab_channel=KiscelliM%C3%BAzeum
A Kiscelli Múzeum Lajta Béla 150 - Budapesti épületsorsok kiállításán elsősorban az épületekről készült tervrajzokat, motívumokat, fotókat, videókat, bútorokat láthatunk. A kiállításhoz csatlakozó sétákon csodálhatjuk meg Lajta épületeit.
A Kiscelli to go sétákra a Kiscelli Múzeum honlapján lehet regisztrálni:
Március 3: Az Amerikai útról a Mexikói útra - Lajta Béla 150 | Városi séta Csáki Tamás muzeológussal
Március 13 A Rákóczi útról a Vas utcába - Lajta Béla 150 | Városi séta Csáki Tamás muzeológussal
A kiállítótérben pedig március 21-én tart Csáki Tamás kurátor tárlatvezetést.
Az Énbudapestem applikációval a Kiscelli Múzeumba 20% kezdvezménnyel lehet jegyet vásárolni.