Összeállt az idei Budapest100 végleges házlistája. Ahogy a civil kezdeményezés honlapján írják, az idei építészeti-kulturális fesztivál középpontjában az 1970-es években épült házak állnak. A szervezők felhívást tettek közzé, hogy várják azoknak a közösségeknek jelentkezését, amelyek megtalálják magukat az 1974 körül épült házak százas listáján.
A Budapest100 program 2011-ben indult az OSA Archívum és a KÉK – Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére, az akkor épp százéves házak ünnepeként.
2016-tól, mint megjegyezték, új irányba indultak, és városrészeket választottak, mert az I. világháború alatt kevés új ház épülhetett. Először az akkor 120 éves Nagykörút vonalán nyitották meg az épületeket, majd a rakpartok hosszában ünnepelték.
Ahogy az Énbudapestem is megírta, 2023-ban a Budapest100 fesztiválja is a főváros egyesítését ünnepelte. Ötven olyan épületben lehetett nézelődni, amelyeknek a története már a múlt előtti században elkezdődött, de még a jelenben is íródik.
A szervezők szerint azért is érdemes csatlakozni, mert a házak közössségei olyan építészet- és kultúrtörténeti információkat kaphatnak a kutatóiktól, amelyek nemcsak értékes információkkal szolgálhatnak, és büszkeséggel töltheti el a lakókat, hanem
a pályázatoknál is értékes kiegészítő anyag lehet.
A házak történetében való elmerülés ráadásul olyan élményt is adhat, amely összehozhatja a szomszédokat.
Az első lakótalálkozókat január végén tartják. A szervezésben később önkéntesek segítenek, akik egyebek mellett dokumentálni fogják a ház építészeti részleteit, mai állapotát – ez szintén hasznos lehet pályázatoknál, felújításoknál.
„Hidd el, minden ház érdekes, és minden ház rejt olyan történetet, amiért érdemes belevágni a Budapest100-ba!” – üzenik a szervezők.
Az Énbudapestemnek több kedvence is szerepel a listán, ezek közül szemezgettünk, hátha másoknak is megjön a kedve a Budapest100 programjaihoz.
Ahogy Erő Zoltán, Budapest főépítésze a lapunknak adott interjújában elmondta, sajnos van egyfajta elutasítás a budapesti modern építészettel szemben, és erre a politika is rátesz egy lapáttal.
Engedyné Juhász Veronika, a Várostervezési Főosztály egyik vezető-főtanácsosa mindezt azzal egészítette ki, hogy nem mindenkit szólít meg, ha letisztult, modern épületet lát, ahol a funkcióból eredő, logikus tömegforma vagy a homlokzati arányok jelentenek az izgalmakat. A közönség, mint fogalmazott, általában azt szereti, ami „díszes", míg a modern épületek szeretetéhez szerinte
egy kicsit iskolázni, edzeni kell a szemet.
A modern építészet népszerűsítésére szolgál az Eklektikától a brutalizmusig című vándorkiállítás is, amit Budapest Főváros Levéltárában lehet megtekinteni.
Az egyik kedvencünk a XXIII. kerületben található Dr. Nádor Ödön Egészségügyi Intézmény, amit Ágoston Miklós legegyedibb alkotásának tartanak.
Az időszak szülötte a XV. kerületben található Víztoronyház is, ami az ország harmadik legmagasabb lakóépülete. Az épület egyik érdekessége, hogy a korszakban készült panelházakkal ellentétben úgynevezett csúszózsalus építési technológiával épült.
A másik érdekessége pedig az – ami a nevéből is kikövetkeztethető –, hogy a tervezők, Tenke Tibor és Mentes Endre nem csupán lakásokat álmodtak az emblematikus építménybe, hanem egy víztornyot is elrejtettek, ami közel egy évtizeden át gondoskodott az újonnan épült lakónegyed vízellátásáról.
Ahogy az Építészfórum felidézi, a mintegy 15 ezer lakást számláló lakótelep vízellátásának biztosítása érdekében, és különösen a 10-12 emeletes középmagas épületek sokasága miatt szükség volt egy víztoronyra is, egy ilyen építmény azonban az akkori felfogás szerint is rontotta volna a városképet.
Tenke Tibor és Mentes Endre megoldásként azt találták ki, hogy
a víztornyot elrejtik egy húszszintes lakóépületbe.
Egy másik ikonikus közönségkedvenc a Thököly úton található, brutalista jegyeket mutató OKISZ Inkubátorház. Az épületet Mónus János tervezte, 1971 és 1973 között épült meg, egy évvel később, 1974-ben pedig Ybl-díjjal jutalmazták érte Mónust.
Sok rajonója van az ELMŰ Katona József utcai állomásának is, amit közel tíz évvel ezelőtt már szerették volna eltűntetni, de az épület valahogy megúszta az elbontást. Azóta felépült előtte egy szálloda, ami majdnem teljesen kitakarja.
A főváros megnövekedett energiaigényének ellátása érdekében az 1960-as években több belsőtéri transzformátorállomást hoztak létre. A terveket Léstyán Ernő, az ERŐTERV építészmérnöke készítette, akit a hazai energiaelosztás építészete terén elért eredményeiért 1967-ben Ybl-díjjal tüntettek ki.
Az építész unokája, Léstyán Bence hangosan tiltakozott a szálloda felépítése ellen.
„A leendő szálloda tudomást sem vesz a kialakult tér minőségéről, geometriájáról, átlátásairól. Megszünteti azt a finom kapcsolatot, amivel Léstyán Ernő épülete a Vásárcsarnokhoz viszonyul, és a teresedés közepébe tolakodóan nyomul be, mit sem törődve azzal, hogy
egy nála talán nívósabb épületet tüntet el vizuálisan”
– írta cikkében.
A Lehel utca - Róbert Károly körút kereszteződésében található 1974-ben épült egykori Domus Áruház, ahogy ebben a cikkünkben is írtuk, azon kevés modern épület közé tartozik, amely régóta védettséget élvez.
Az épületet Lázár Antal és Reimholz Péter tervezte. A legenda szerint Lázár a lovassport iránti szenvedélyének köszönhette a megbízást.
Ahogy az Építészfórum felidézte, a Budapesti Honvéd pályáján, edzés közben kapta a felkérést egy másik lovastól, Szentmihályi Jánostól, a Bútorértékesítő Vállalat munkatársától, hogy elvállalnák-e Reimholzzal az áruház megtervezését.
Kiemelkedő építészeti alkotás az 1975 és 1979 között, Pázmándi Margit tervei szerint épült, ma a Magyar Államkincstárnak otthont adó irodaház is.
„Az épület arányával, formakezelésével a Bauhaus funkcionalizmusán túllépve a post-modern építészetre is utalni kívánt” – írta róla maga a tervező, aki nem mellesleg
az egyetlen kétszeres Ybl-díjas építésznő.
A XII. kerületben, a Farkasréti temető bejáratával szemben található Mindenszentek-plébániatemplom szintén kiemelkedő alkotás.
Amikor az épület elkészült, a fővárosban a rózsadombi Kapisztrán Szent János-kápolna 1948-as felszentelése óta, azaz több mint negyedszázada nem épült templom. Az épületet tervező Szabó Istvánt nem sokkal a templom felszentelése, 1977 után „négy évtizedes színvonalas építészeti tevékenységéért, a Farkasréti templom tervezésének elismeréseképpen” 1978-ban Ybl Miklós-díjjal tüntették ki.
A listán mindezek mellett megtalálható a Déli pályaudvar, a Gellérthegyi Gruber József víztároló, a Szerencsejáték Zrt. Csalogány utca 30-32. alatt található központja, a Ganz utca 13-15. alatt található lakóház, a BKK Futár-központ, a TIT Planetárium, a Fehérvári úti piac és még rengeteg izgalmas épület,
amely megérdemli a figyelmet és megóvást.