Közösségi egyeztetésre várja a II. kerület a Rómer Flóris utca és környékének lakóit, amelynek témája a Rómer Flóris utca 8. szám alatt található épület jövője. Az Autóklub egykori központja többek szerint legalább fővárosi védelmet érdemelne.
A második kerületi önkormányzat január 22-én délután szeretné megvitatni a környékbeliekkel a város egyik emblematikus épületének, az Autóklub egykori központjának a sorsát.
A második világháború után csak lassan talált magára a magyar autós világ: miközben 1930-ban már 13 ezer autó futott az utakon,
1946 végén mindössze 5500 kocsi poroszkált
Magyarországon. Az autók száma csak 1950-re érte el az 1930-as szintet, azonban ezek közül nagyon kevés volt magántulajdonban.
Ahogy a II. kerület lapja is megjegyezte, nemcsak az autóbirtoklás, hanem az üzemanyaghoz jutás is szinte lehetetlen volt.
Az 1900-ban megalakult Magyar Automobil Club több érdekes csavar után 1960-ban, a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára vette fel a Magyar Autóklub nevet. A '60-as években aztán jelentős ugrás következett a személyautók számában: 1960-ban 31 268, 1964-ben több mint 80 ezer személygépkocsi volt az országban, 1967-re pedig már minden tizedik magyar rendelkezett jogosítvánnyal.
Ezzel arányosan növekedett a balesetek száma is, ebből az időszakból származik az úgynevezett gyalogoscsalogatás gesztusa is, azaz, hogy az autósok intenek a gyalogosoknak, hogy nyugodtan leléphetnek, mert fékeznek, lassítanak, az Autóklub ugyanis udvariasságra igyekezett nevelni a vezetőket. Csakhogy a gyalogoscsalogatást azóta keményen büntetik forgalmin.
Ahogy a lap írja, a 18 ezer fős Autóklub ekkora kinőtte a Nagymező utcai, egykori Arizona mulatóban berendezett székházát, ezért a Rózsadombon telket kaptak, amire az Ybl-díjas Mányoki László és Jakab Zoltán építészek 1962-ben sokak szerint legalább
fővárosi védelmet érdemlő épületet tervezett.
A kivitelezés viszont jobban tükrözte a korszak általános színvonalát, a kapkodva végzett munkának köszönhetően 30 centiméterrel hosszabbra építették meg a házat, amit Mányokiék „csak a sarkokon alkalmazott hajlított üveg beiktatásával tudtak ellensúlyozni”. A nagy üvegtáblákkal megálmodott főépület végül aztán alumíniumkeretes, teljesen fantáziátlan ablakokat kapott, és felhúztak mellé egy hatemeletes új épülettömböt is.
Az épület egyik legizgalmasabb részletét is inkább a kényszer szülte: „Mányoki a kivitelezés megbízhatatlansága miatt nem mert belső vízelvezetést tervezni”, így jelentek meg az épület oldalán a csövek, amiket Kiss Kovács Gyula szobrászművész leginkább középkori templomokat idéző vízköpőkkel takart el.
Hogy mi lesz az épület sorsa, az erősen bizonytalan.
A 24.hu 2022-ben arról írt, hogy a lebontását semmi nem gátolja. A Közép-Európa-szerte aktív Sunbelt Group nevű ingatlanbefektető például megosztott egy tervet 15 ezer négyzetméternyi lakó- és iroda- vagy intézményi felhasználásra szánt teret képzel el az épület, illetve a felette található II. kerületi rendőrkapitányság és ügyészség épületének helyére.
A 2022 augusztusában született cikkben arról is beszámoltak, hogy a réz elemekből összeállított vízköpőket leszerelték, és az épület oldalába gyűrték. A cég furcsa Király és Kazinczy utcai ügyeleteiről ebben a cikkben többet olvashat.
A szomszédban található Dugattyús-házzal kapcsolatban úgy tűnik,
méltóan bánik a második kerületi önkormányzat.
Mint ebben a cikkünkben írtuk, az önkormányzat második éve dolgozik azon, hogy megfelelő bérlőt találjon az épület közel 600 négyzetméteres földszinti helyiségébe.
Ha valaki nem ismerné, a ház nemcsak a 30-as, 40-es évek, hanem napjaink egyik legelegánsabb épülete. Eredetileg a Weiss Manfréd Vállalatok alkalmazottai, közép- és felsővezetők költöztek ide. Ahogy a Budapest100 is írja, „ikonikus lépcsőházával, kör alakú üvegliftjeivel, valamint a lakásokból nyíló pazar kilátással a mai napig ékes példája a korszak nagyvonalúságának”.
Őrsi Gergely, a kerület polgármester egyébként
több alkalommal is végzett értékmentő munkát.
Emlékezetes, hogy 2022-ben a szemétgyűjtő konténerből halászták ki a Széll Kálmán tér egyik ikonikus szobrát, a delfinen lovagló puttót, ami az egykor legendás Trombitáskert bejárata mellett állt, és ami akár százéves is lehet.
A polgármester kérésére a szobrot a Rózsadomb Önkéntes Tűzoltó Egyesület segítségével biztonságban elszállították. Később kiderült, hogy a Trombitáskertben felújítást végző munkások a tulajdonos tiltása ellenére dobták ki a szobrot.
Őrsi volt az is, aki kilobbizta, hogy Csikszentmihályi Róbert csodaszarvas szobra visszakerüljön a Margit körút mellé egy magánterületre, amit a köznyelv tévesen Csodaszarvas parknak nevezett.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)