Átvállalja a Magyar Evangéliumi Testvérközösség dolgozóinak bérét a főváros. Ezt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jelentette be egy háttérbeszélgetésen. A cél, hogy megelőzzék, hogy Iványi Gáborék egyháza és az Oltalom Karitatív Egyesület dolgozói felmondjanak.
Az előző részek tartalmából:
- A Fővárosi Közgyűlés őszi nyitóülésén derült ki, hogy az azonnali jogvédelem kapcsán a bíróság a fővárosnak adott igazat. Az azonnali jogvédelem a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos főváros kontra állam perrel áll összefüggésben. Ennek lényege, hogy innentől kezdve a per lezárultáig az Államkincstár nem vonhat le szolidaritási adó címén a főváros számlájáról 4 milliárd forint körüli összeget.
- Az inkasszó azért is volt roppant kellemetlen fővárosnak, mert mint Kiss korábban elmagyarázta, az iparűzési előleg szeptemberi beérkezéséig nem volt pénz a főváros számláján. Az inkasszó ezért kapásból hitelfelvételt jelentett, amit az Államkincstár a főváros nevében vett fel. A kamatok megfizetése szeptemberig a főváros működési költségének 9 százalékát tette ki. Az állam a szeptemberi állás szerint 58 milliárdból 39,3 milliárd forintot vasalt be a fővároson.
- A főváros nem a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét vitatja, csak azt, amit a kormány szerinte már az önkormányzat bevételeiből von el. Budapestnek idén 58 milliárd forintot kéne befizetnie, ami 25 milliárddal meghaladja azt, amit az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátásra állami támogatásként kap. A főváros érvelése szerint az elvonás nemcsak az alaptörvénnyel, hanem nemzetközi egyezményekkel és az önkormányzati törvénnyel is ellentétes.
- Szeptember közepén aztán kezdett pénz érkezni a főváros számlájára az iparűzési adóból. „A mai napon 39,7 milliárd forint van a főváros számláján. Kivételesen plusz az előjelezés és nem mínusz” – mondta a főpolgármester-helyettes a szeptember 21-i háttérbeszélgetésen. Az iparűzési adóból egyébként, derült ki egy korábbi beszélgetésen, 271,6 milliárd forintra számítanak.
- Mivel a fővárosnak folyószámla hitele nem lehet, ezért ahhoz, hogy év végén elkerüljék a csődöt, a szeptember 27-i közgyűlésen arra tettek javaslatot, hogy a hiányt úgynevezett faktorálással takarják be. Kiss a korábbi háttérbeszélgetéseken is elmondta, hogy ezzel kapcsolatban már tárgyalnak a bankokkal, hogy mint fogalmazott: a gazdasági stabilitási törvény keretein belül találjanak valamilyen eszközt, amivel át lehet vinni a kifizetéseket 2024-re.
- A fővárosnak nem kéne egyébként törvényszerűen év végére csődbe mennie. Sokat segítene a helyzeten, ha a kormány elküldené a rezsitámogatást, aminek az összege 10 milliárd forint. Ha kormány jóváhagyná a fejlesztési hitelkérelmüket, amit már májusban leadtak. Ha a kormány kifizetné azt a 6 milliárd forintot, amit Lánchíd felújításának támogatására ígért meg. És végül: ha a szolidaritás hozzájárulás ügyében a bíróság nekik adna igazat. A per jelenleg másodfokon van.
- A költségvetést végül a szeptember 27-i közgyűlés elfogadta, a körülötte lévő vita viszont tartogatott egy-két, a maga egyszerűségében gyönyörködtető pillanatot. A fideszes képviselők közül a legaktívabb az a Kovács Péter volt, aki minden évben külföldi tanulmányutat szervez a kerület oktatási intézményeinek vezetőinek, annak ellenére, hogy az önkormányzat tíz éve nem fenntartója az iskoláknak.
Kifizeti a MET dolgozóinak a bérét a főváros
Az előzményekhez képest bizonyos értelemben csendes Közgyűlés előtt áll a főváros, legalábbis a saját túlélése éppen nem lesz téma.
Az október 19-i háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus arról beszélt, a főváros az elmúlt napokban egyeztetések folytatott Iványi Gáborékkal, és arra jutottak, hogy komoly veszéllyel fenyeget az ott dolgozók felmondása, ezért november elsejétől a főváros határozatlan ideig
biztosítja a nettó béreket,
fizeti a bérek utáni járulékokat és adóterheket.
Mint Kiss hozzátette, továbbra sem lesznek fenntartók, nem is szeretnének azzá válni. Az átmeneti helyzet addig tart, amíg a magyar kormány és a Magyarországi Evangélikus Testvérközösség (MET) között nem születik megállapodás, és nem rendeződik a finanszírozás.
Mint kiderült, Budapesten, normális esetben 1764 éjszakai, átmeneti férőhely van a szállásokon, amiből 260-at működtet a MET/Oltalom. „Ha ez bármi ok miatt kiesne, az problémát jelenthetne.” Azt remélik, hogy a lépéssel stabilizálni tudják a létszámot, mert a dolgozóknak nem kell azon gondolkodniuk, hova menjenek pénzt keresni.
Iványi Gábor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkésze és az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke szeptember végén tett közzé segélykérő kiáltványt, amiben arról írt, a magyar állam hivatalos szervei a MET-et és segítő intézményeit
olyan méltatlan helyzetbe hozták,
ami komolyan veszélybe sodorja a karitatív munkájukat.
Emiatt, foglalta össze a Telex, most nem tudják rendesen kifizetni azt a nagyjából ezer dolgozót, aki a szociális, oktatási, egészségügyi, családsegítő és lelki szolgálatukban dolgozik. Veszélybe került 3000 hátrányos helyzetű gyerek oktatása és étkeztetése, valamint a hozzájuk tartozó idősotthonok, szegény kórház és hajléktalanszálló üzemeltetése is.
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, aki nem mellesleg 1990-ben teológusként végzett a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián, minderre azt tudta válaszolni, hogy aggódva figyeli, hogy „nem a magyar állam tartozik a MET-nek, hanem a MET és szervezetei a magyar államnak, illetve közvetve saját alkalmazottaiknak”, hiszen szerinte a közösség nem tudja felelősen működtetni az intézményeit.
Iványi korábban egyébként felsorolta, az Orbán-kormányok hogyan szorongatják őket évről évre, kezdve azzal, hogy 2011-ben az új egyházi törvénnyel
megfosztották őket a státuszuktól.
A MET később pert nyert a magyar állammal szemben, mivel 2013-ban az Alkotmánybíróság kimondta: a magyar állam alkotmánysértő módon vette el a státuszukat, és a jogállást köteles is visszaállítani. A kormány azonban azóta sem hajlandó úgynevezett „közfeladatok ellátására vonatkozó megállapodást” kötni velük, ami miatt a MET komoly összegektől esik el, és adósságcsapdába került.
Ahogy Kiss Ambrus elsorolta, a MET az éjjeli menedékhelyen kívül átmeneti szállást, ápolási osztályt, nappali melegedőket, népkonyhát, utcai szociális szolgálatot működtet, valamint a József Nádor téren egy női szállót, a 17. kerületben pedig családoknak egy átmeneti otthont. „Annak érdekében, hogy a szociális ellátás stabil maradhasson Budapesten, lépnünk kell még akkor is, ha azt gondoljuk, a megoldás nem a mi, hanem a kormány kezében van, aki megállapodhatna végre a MET-tel. De nem ez történik” – magyarázta Kiss Ambrus.
Dolgoznak a közétkeztetési reformon
Mindehhez kapcsolódva Kiss elmondta, hogy a Közgyűlésen javaslatot fognak tenni arra, hogy csatlakozzanak a Milánói Városi Élelmiszer-politikai Paktumhoz.
A város élelmiszerellátása ugyanis stratégiai kérdés.
A Milánói Élelmiszer-politikai Paktum egy nemzetközi hálózatot jelent, ami lehetőséget ad a városvezetésnek arra, hogy jó, Európa nagyvárosai által alkalmazott gyakorlatokat honosítson meg itthon.
Az egyik projekt, amin dolgoznak, egy közétkeztetési reform. Szeretnének ugyanis a jövőben olyan elfeledett vagy kevéssé használt, magas tápanyagtartalmú zöldségeket beépíteni a közétkeztetésbe, amik akár húshelyettesítőként is alkalmazhatóak. A másik fontos kérdés, amire részben Iványiék kapcsán kellett ráeszmélniük, hogy az önkormányzatnak közkonyha- vagy, ha úgy tetszik, népkonyhahálózatot kellene létrehoznia.
A dolog azért is fontos, mert az EU-s forrásokból működtetett, egyébként a kormány által szervezett úgynevezett RSZTOP program véget ért. A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program az, ami naponta egyszeri meleg étkezést biztosít a rászorulóknak, azzal, hogy véget ért, mindenhol csak a civilszervezetek bevonásában bízhatnak.
Emellett prioritás még az élelmiszertermelő közösségek szerepének erősítése, ami jelenti például közösségi kertek hálózatosodásának vagy a helyi termelők piacra lépésének segítését. Ami prioritás még ezenkívül, az az élelmiszerpazarlás csökkentése. „Önmagában egy paktumhoz való csatlakozás nem jelent semmit, viszont megmutatja, miben gondolkodunk. Stratégiai szempontból kulcskérdést szeretnénk ebből csinálni az elkövetkező években” – mondta Kiss.
A főpolgármester-helyettes beszámolt még hogyan állnak a Budapest-modellel energiaügyben. Kiss Ambrus friss adatokkal tudott szolgálni a három legnagyobb energiafogyasztóval, a BKV, a közvilágítás, valamint a Vízművekkel kapcsolatban. A 2022-es utolsó negyedév, valamint a 2023-as harmadik negyedév összehasonlításában az látszik, hogy annak ellenére, hogy a főváros a 28 százalékkal kevesebb távhőt, 46 százalékkal kevesebb gázt és 5 százalékkal kevesebb villanyt használt, 18 milliárd forintról 37 milliárd forintra ugrott a számlája.
Ez az összeg jóval nagyobb is lett volna, folytatta Kiss, ha a városvezetés nem a kockázatosabb, de – mint utólag kiderült – sikeres utat választotta volna. A városvezetés akkor, mint Karácsony Gergely is fogalmazott a kvázi kampányindító értékelőjében, nem volt hajlandó azt a blöfföt elfogadni, amit a piac rájuk akart kényszeríteni, olyan rendszerben állapodott meg, mely szerint napi, valódi piaci áron vásárol a kereskedőktől.
(Kiemelt kép: Tuba Zoltán/kepszerk.hu)