STÍLUS

15 éve jár a 60-as villamos, de még senki nem nevezte így


Elöljáróban annyit, hogy Budán közlekedik, és a biciklisták kedvence. Ráadásul ugyanazokkal a járművekkel utazhatunk, mint ötven évvel ezelőtt. De akkor miért csak 15 éve jár? Az alábbiakban elmagyarázzuk, sőt a 60-as villamosok történetével sem maradunk adósok.

Ha végigböngésszük a budapesti közösségi közlekedési eszközök listáját, magától értetődő, hogy a járatok számjelzése, hivatalosabban, viszonylatszáma a mérvadó. Az 5-ös busszal megyünk Rákospalotára vagy Pasarétre, a 70-es trolival a Városligetbe, a 19-es villamossal Kelenföldre. Extra számozásúnak legfeljebb a „négyeshatos” mondható, mivel a többségnek általában tökmindegy, hogy 4-essel vagy 6-ossal utazik, mondjuk a Nyugati pályaudvartól a Mester utcáig. Azonban létezik egy olyan járat, amelynek senki, még a BKV dolgozói sem mondják ki a számjelzését.

A villamosok halmazában

A 60-as „villamos” csak a hivatalos leiratokban létezik, és nem véletlenül használunk idézőjelet. Ez a viszonylatszám ugyanis immár 15 éve a fogaskerekűt jelzi, és igaz ugyan, hogy még a BKK honlapján is a villamosok közt található, de kíváncsiak lennénk arra, hogy létezik-e ember, aki valaha is azt hallotta, hogy „fölmegyek a 60-assal a Svábhegyre”. A különleges járműnek még színe sem a szokásos sárga, és akkor nem is beszéltünk arról, hogy a fogas – a „minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár” analógiájára – elvileg ugyan belepasszírozható a villamosok halmazába, de ilyen erővel a kisföldalattit is tekinthetnénk villamosnak, hiszen annak idején – 1973-ban – a MillFAV-próbajáratokat a zuglói villamospályákon futtatták. Mielőtt azonban eljutunk az egykor oly humorosnak tekintett mondásig – „ha a nagyanyámnak áramszedője lenne, ő lenne a körúti villamos” –, próbáljunk magyarázatot találni arra, hogy miért lett az idén épp ötvenéves osztrák-svájci járművekkel teljesítő fogaskerekűből villamos?

Fogaskerekű
Fogaskerekű napjainkban Kép: BKK

 

Mielőtt közölnénk a (feltételezett) megfejtést, vegyük sorra a korábbi az „igazi” 60-as villamosok gazdagnak nem mondható történetét!

Menetelés a Rákóczi úton

Köztudott, hogy a fővárosi villamosok 1910. novemberétől kaptak számozást, korábban mindenféle színekkel és alakzatokkal jelölték a különféle járatokat. De az utasok egészen tizenhat évig nem találkozhattak 60-as jelzésű villamossal.

Az első 60-as csak 1926. augusztus 12-én indult a Keleti pályaudvartól a Rákóczi úton, az Erzsébet hídon és Krisztinavároson át a Déli pályaudvarig, vagy ahogy akkoriban nevezték, a Délivasútig. Nem volt hosszú életű e járat, és a BSZKRT már 1928. október 15-én megszüntette.

Majd’ harminc év telt el, mire ismét megjelent a 60-as villamos: 1957. december 21-én – afféle karácsonyi ajándékként – indították; a Csörsz utca és a Madách tér között, a Böszörményi út–Nagyenyed utca–Krisztina körút–Gellért rakpart–Szabadság híd–Kiskörút vonalon. Útvonalát 1964. november 21-én, az Erzsébet híd átadása után változtatták meg. A Csörsz utcától a Déli pályaudvarig maradt a régi útvonal, a Délitől viszont 1926-os változatot vették elő, ugyanis a Erzsébet hídon át a Keleti pályaudvarig közlekedett.

Ez sem volt hosszú életűnek mondható. Noha 1965-ben, 60/A jelzéssel betétjáratot is indítottak a Keleti és az Erzsébet híd budai hídfője között, ám öt évvel később a metró első szakaszának (Deák tér–Örs vezér tere) átadása után előbb a betétjárat szűnt meg, majd 1971. május 17-től, a metró Déli pályaudvari munkálatai miatt, a „rendes” 60-as vonalát rövidíttek meg a Erzsébet híd budai hídfőjéig. Ez a villamosjárat egy évig sem működött, 1972. március 1-jén szüntették meg.

60-as
60-as villamos 1971-ben Kép: Domonkos Endre/Fortepan/FŐMTERV

 

Hosszabbítás a Moszkva térig

A következő 36 évben nem létezett 60-as villamos, de 2008. augusztus 21-től, amikor a BKV új számozási rendszert vezetett be, (a lényege az volt, hogy ugyanazt a számot nem viselheti egyszerre villamos, busz és troli), döntés született arról is, hogy a fogaskerekű 60-as villamos. Hogy miért épp 60-ast választották (ami addig a régi óbudai buszjárat száma volt), arról sejtelmünk sincs, viszont a „villamosozás” akkori szemmel nézve érthető tűnik. Méghozzá azért, mert 2008 körül nagyon komolyan felmerült, hogy a fogaskerekű vonalát – a jobb kihasználtság érdekében – meghosszabbítanák a Széll Kálmán (akkor még Moszkva) térig, amihez új, speciális villamosokat vásárolna a BKV, a már akkor 35 éves fogas-szerelvények helyett. És ha ez megvalósult volna, akkor okkal lehetett volna a villamosnak nevezni a fogast. Csakhogy ezen elképzelés rövid időn belül lekerült a napirendről, és igazán komolyan az elmúlt 15 évben nem is került elő.

Fogaskerekű
A sárga Ganz fogaskerekű 1929-1973 között közlekedett Kép: Domonkos Endre/Fortepan/FŐMTERV