Már nem a BKV szállítja a HÉV-ek utasait, a társaság állandó múzeumát mégis HÉV-vel kell megközelíteni. 1992 óta látható a régi kocsiszínben a páratlan gyűjtemény.
Ha az utasok Szentendrén leszállnak a HÉV-ről, automatikusan a belváros felé veszik az irányt. Pedig az ellenkező irányba is érdemes elindulni,
alig pár lépésre van az állomás épületétől az egykori kocsiszín, ami immár 31 éve működik közlekedési múzeumként.
Pontos elnevezése – Városi Tömegközlekedési Múzeum – kissé tágra sikerült, hiszen itt kizárólag a budapesti közösségi közlekedés járműveire, eszközeire, működésére emlékeznek.
Kocsiszínből múzeum
A gyűjteménynek helyet adó objektum 1914-ben épült HÉV kocsiszínnek. Több mint 70 évig volt használatban, azután vált feleslegessé, hogy vele szemben felépült a sokkal nagyobb és korszerűbb járműtelep. Amit egyébként már a hetvenes évek elején át kellett volna adni, de az úgynevezett „A” csarnokot 1984-ben, a teljes kocsiszínt és a szerelő-javító műhelyt pedig csak 1986-ban adták át. A járművek mosása és karbantartása még ekkor is a régi remízben zajlott.
Nagyjából ugyanekkor vetette fel Ráday Mihály Unokáink sem fogják látni című televíziós műsorában, hogy nem lenne szabad leselejtezni és ócskavassá átminősíteni a régi villamosokat és autóbuszokat, és szükség lenne egy múzeumra, ami – ellentétben a Közlekedési Múzeummal – kizárólag a fővárosi közlekedésre fókuszálna. Ezt követően alakult meg a BKV-n belül egy olyan emlékbizottság, amely kifejezetten a megmentésre érdemes járműtípusokra fókuszált.
Az eredeti tervek szerint a 3-as metró elkészülte miatt feleslegessé vált Újpesti kocsiszínt szemelték ki a célra, ide is hordták a leselejtezett villamosokat, ám az 1990-es évek elején arról született döntés, hogy – az idegenforgalmi vonzerőt szem előtt tartva – inkább Szentendrére szállítsák az öreg járműveket. Ekkor (és még vagy 25 évig) a BKV üzemeltette a HÉV-eket is, így egyáltalán nem tűnt annyira elrugaszkodott elképzelésnek az, hogy ne Budapesten létesítsenek „fővárosi” múzeumot.
Fővárosi vonatozások és vonatkozások
A megnyitóra 1992. július 14-én került sor. A Magyar Nemzet szerint Holl Sándor, a BKV vezérigazgatója és Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter mondtak köszönetet, illetve gratuláltak mindazoknak, akik munkájukkal segítettek a múzeum létrehozásában, hozzátéve:
„a múzeum sajátossága, hogy kifejezetten közúti-vasúti jellegű kiállítás, ahol a későbbiekben a nagyobb vidéki városok tömegközlekedési emlékei is helyet kapnak”.
Noha valóban érkeztek a múzeumba Miskolcról, Debrecenből és Szombathelyről is régi villamosok, a Városi Tömegközlekedési Múzeum az elmúlt 30 évben egyre következetesebben és kizárólagosan fókuszált a fővárosi vonatkozásokra. (Ez annak az örvendetes ténynek is köszönhető, hogy míg 1992-ben fel sem merült a vidéki közlekedési vállalatok ezirányú tevékenysége, pár évvel később már Miskolcon, Szegeden és Debrecenben is nosztalgiajárműveket újítottak fel és állítottak forgalomba.)
A szentendrei múzeum ipartörténeti szakgyűjteménye jelenleg öt kiállítóteremben, bemutatócsarnokban és a szabadtéri kiállító területen tekinthető meg.
A gyűjteményben elsősorban villamosok, de buszok, trolik, HÉV-ek, a GANZ-metró prototípusa és egyéb vasúti járművek is megtalálhatók.
Folyamatos gyarapodás mellett ma már mintegy 60 korhűen felújított járművel várják a látogatókat.
Látható többek között
- a legelső HÉV-gőzös, amely 1887-től teljesített szolgálatot;
- a Budapest-Szentlőrinci Helyi Érdekű Vasút Rt. villamos ikerszerelvénye;
- az UV villamos legelső példánya és pótkocsija;
- az egyedülálló prototípus, a Hungaroplan villamos;
- az orosz ZIU 5-ös és ZIU 9-es trolibusz;
- vagy a Ganz-Hunslet szintén prototípus metrószerelvényének 400-as pályaszámú kocsija is;
- a legújabb szerzemény pedig egy egykori margitszigeti mikrobusz-szerelvény.
Míg a járművek a csarnokban és az udvaron láthatók, a kiállítóterekben, ágazatokra bontva megismerkedhetünk a fővárosi közösségi közlekedés fejlődésével, és a BKV történetével. A gazdagon illusztrált és számos relikviát is bemutató tárlaton külön tabló jutott a kalauzoknak és az ellenőröknek is.
A Városi Tömegközlekedési Múzeum október 31-ig tart nyitva, minden nap 10 és 17 óra között. (A pénztár 16.15-kor zár.)
A belépőjegyek árai:
- felnőtt: 350 forint;
- diák és nyugdíjas: 280 forint;
- fotó- és videójegy: 500 forint.