Szeptembertől emelkednek a budapesti tömegközlekedés árai: a vonaljegy száz, a gyűjtőjegy ezer forinttal kerül majd többe, de a bérletek ára nem változik, így a jövőben jobban megéri azokat vásárolni. Összegyűjtöttük, mit kell tudni a változásról.
Szeptembertől 28 százalékkal megemeli a jegyárakat a BKK: a vonaljegy 450 forint, a fedélzeti vonaljegy 600 forint, illetve a gyűjtőjegy 4 ezer forintba kerül majd. A bérletek ára ugyanakkor továbbra sem változik, így mostantól még inkább megéri bérletet vásárolni. A felnőtt harminc napos bérlet továbbra is 9500 forint, a diákbérlet pedig 3450 forintba kerül majd. A 14 év alattiak, az álláskeresők és a 65 év felettiek ingyenes utazását ez a változás nem érinti.
Miért kell emelni az árakon?
A BKK adatai szerint a Covid miatt egyes vonalszakaszokon 80-90 százalékkal visszaesett az utasszám és drasztikusan csökkent a jegyeladásból származó bevétel. 2020-ban 25,5 milliárd forintos díjkiesést eredményezett a járvány. Máig nem állt helyre a négy évvel ezelőtti forgalom: 80-83 százalékos a főbb autóbuszok kihasználtsága. Emellett a BKK szerint összesen 60 milliárd forinttal került többe a fővárosnak a közösségi közlekedés, mint hét évvel ezelőtt. 2022-ben az éves infláció mértéke 14,5 százalékos volt, idén ugyanez 18 százalékosra várható. Az energia- és üzemanyag árának emelkedése ennél jelentősebb volt.
Karácsony Gergely főpolgármester az emelést azzal indokolta, hogy a kormány 15-szörösére emelte a budapestiekre kirótt elvonást. Úgy fogalmazott a Facebookon, hogy "a MÁV, a Volán és számos nagyváros már árat emelt az elmúlt hónapokban - Budapesten sem tehetünk mást. Főleg mivel a kormányzati megszorítások már a város működőképességét veszélyeztetik".
Előbb-utóbb emelnünk kellene és sokkal tisztességesebb ezt a választás előtt őszintén megtenni, mint a választás után sunnyogva.
Mikor volt az utolsó jegyáremelés?
A rendszerváltozás után szinte évente emelkedett a tömegközlekedés ára Budapesten. Utoljára 2013 januártól emeltek a tarifákon, akkor átlagosan nyolc százalékkal nőttek az árak: a vonaljegy 350 forintra, az átszállójegy 530-ra, a gyűjtőjegy 3 ezer forintra emelkedett. Tarlós István főpolgármester a vitában a Demszky-korszak 16-18 százalékos emeléseit hánytorgatta fel, a szocialisták pedig lufikat eregettek a közgyűlésben, emlékeztetve a kormánypárti városvezetést arra az ígéretére, hogy nem lesz drágítás.
Mennyivel változtak tíz év alatt a megélhetés költségei?
A KSH adatai szerint 2013 óta a párizsi kilója 1260-ról 2830, a tojás darabja 38-ról 89, a pasztőrözött tej 234-ről 479, a liszt 167-ről 229 forintra emelkedett. A BKK mindezt a fagylalt árváltozásának adatával fejelte meg: a cég szerint ha a fagyi árával arányosan nőttek volna a jegyárak, akkor ma 990 forintba kerülne egy vonaljegy.
Változott-e a tömegközlekedés színvonala?
Az elmúlt egy évben 285 új busz és 48 troli érkezett, befejeződött az M3 felújítása, elindult a BudapestGO applikáció, és a Lánchíd autómentességével jelentősen csökkent több busz menetideje is.
Ki vesz ma vonaljegyet?
A BKK adatai szerint a vonaljegyvásárlók legnagyobb hányadát a közép-, illetve a felsőfokú végzettségűek teszik ki. A jegyet vásárlók harmada az agglomerációból érkezik.
A jegyváltók többsége (51 százalék) 30-49 éves korosztályba tartozik, míg a bérletesek inkább 15-29 éves tanulók, vagy 40-59 év közöttiek (54 százalék).
A közlekedési cég szerint jó anyagi helyzetben élők nagyobb arányban vásárolnak jegyet, az átlagos jövedelem szintűek pedig inkább bérletet vesznek.
Hol állunk a világranglistán a jegyárainkkal?
Budapest a középmezőnyben helyezkedik el a jelenlegi árakon. Most egy havi bérlet árából 27 darab vonaljegyet lehet vásárolni, Stockholmmal, Varsóval, Bukaresttel és Berlinnel áll egy szinten.
Az emelés után 21 darab vonaljegyet „ér” egy havi bérlet. Így Helsinkivel, Rigával, Béccsel és Szófiával lesznek a magyar főváros árai egy szinten.
(Kiemelt kép: BKK)