Reflexből azt akartuk leírni, hogy váratlan helyen, de aztán rájöttünk, hogy mindegyik aprólékos és pontos tervezés eredménye, csak nekünk tűnik elsőre váratlannak, hiszen még nem szoktunk hozzá, hogy ilyen is lehet a város – vadvirágos, minierdős, sziklakertes... Pedig mennyivel élhetőbb így zölden.
Miyawaki-erdők őrült növésben
Idén májusban volt pont két éve, hogy a FŐKERT létrehozta Budapest, és egyben az ország első Miyawaki erdejét a Tabánban, aminek a sikerét látva azóta már a főváros több pontján is találkozhattok hasonlóval. Az egzotikus nevű Miyawaki-erdő lényege, hogy ez egy nagyon sűrűn, véletlenszerűen ültetett, őshonos cserje- és fafajokból álló kis erdőfolt, ahol a növényeknek a sűrű ültetés miatt folyamatosan versenyezniük kell a fényért és a tápanyagokért. Ennek eredményeként a Tabánban a telepítés óta megháromszorozták a magasságukat.
Vadvirágos színfoltok
A kora nyár beköszöntével a város számos pontján kezdtek el nyílni a színpompás vadvirágok. Az egyik legszebb az új évelős virágoskert az Attila út mellett, a Vérmezőn, de a pünkösdfürdői domboldal se semmi. Míg zajlik a Vérmező megújításához a végleges tervek elkészítése, pár kisebb lépés azért már történt. Ilyen volt a tavaly telepített biodiverz évelőágy, ami idénre már teljes pompájában ragyogott. Türelem pipacsot, zsályát, szarkalábat terem! – mondta Bardóczi Sándor, Budapest főkertésze.
„Égig érő fű” a belsőudvarokban
Még azokban az utcákban is, ahol kevés a zöld, igazi aranytartalékként ott vannak a kisebb-nagyobb belsőudvarok, kertek, gangok, és sok lakóközösség már tudja, micsoda oázist lehet varázsolni egy-egy korábban szomorúan lebetonozott belsőudvarra is, és hogy a porolón és egy-egy csenevész ecetfán túl is van élet. A Főváros – hogy segítse ezt a folyamatot – zsinórban a harmadik éve hirdette meg az Égig érő fű pályázatát, aminek keretében lakóközösségek kaphatnak anyagi hozzájárulást, hogy álmaikat megvalósítsák. Az elmúlt évek nem egy elképesztő átalakulást hoztak, alig várjuk az idei zöldüléseket!
Sziklakert a főút mellett
Városi környezetben akkor is kihívás új zöld területeket kialakítani, ha erre látszólag minden szándék megvan. Májusban a Főkert - kísérletképp - a VI. kerületi Bajcsy-Zsilinszky úton új módszerrel próbálkozott megvédeni a frissen kitelepített, útmenti virágágyakat az autóktól, emberektől, kutyáktól. A fizikai védelem általában kerítést jelent, de nagyobb köveket és szikladarabokat talajtakarásra használni és azzal óvni a frissen kiültetett ágyásokat még viszonylag példa nélkül álló kísérlet volt. Másfél hónappal később már egyértelmű az eredmény, fotók bizonyítják, hogy a szárazságtűrő évelők – többek között a cickafark (Achillea filipendulina ’Coronation Gold’), a macedón varfű (Knautia macedonica), és a ligeti zsálya (Salvia nemorosa ’Caradonna’) - virágzanak, burjánzanak, egyértelműen jól érzik magukat. Akaratlan hozzáadott érték, hogy a nagy kövek használata még jól is néz ki, urbánus sziklakert hangulatot kölcsönöznek a Bajcsy adott szakaszainak, amiről korábban azt gondolhattuk volna, hogy tudományos-fantasztikus álmodozás.
Beporzók álma – a méhlegelők
A főváros 2021-ben hozta be a köztudatba a méhlegelőket Vadvirágos Budapest néven, és a mintaterületek azóta is évről évre nőnek. Ezeken a területeken a szokásos évi 5-10 helyett csupán 1-2-szer kaszálnak, teret adva ezzel az ott megjelenő virágok sokaságának, és élelemforrást biztosítva az őket beporzó rovarközösségnek is (méhek, zengőlegyek, poszméhek, sőt lepkék). Így egy szelídebb, extenzívebb műveléssel hagyják az eredeti növény- és állatvilágot érvényesülni. Idén az ilyen területek nagysága összesen 28,6 hektár lesz, ez körülbelül 0,6 hektárnyi növekedés a tavalyi évhez képest. A Pünkösdfürdő vetett méhlegelőivel (~1,7 hektár) együtt 30,4 hektárnyi vadvirágos rét lesz összesen ebben a szezonban.
+1 Rakparti pihenőpark
Ideiglenes jelleggel, de szokatlanul zölddé vált a nyárra a pesti alsó rakpart egy szakasza is. A RAKPART_2023 keretében hatalmas növényládákat helyezett el a FŐKERT, amelyekbe szárazságtűrő évelőket, cserjéket és fákat is ültettek, többek között babért (Laurus nobilis), fanyarkát (Amelanchier lamarckii), mirigyes pereszlényt (Calamintha nepeta spp. Nepeta), és ligeti zsályát (Salvia nemorosa).
