A főváros 2021-ben hozta be a köztudatba a méhlegelőket, és Vadvirágos Budapest néven a mintaterületek azóta is évről évre nőnek. A parkokban lassan itt az első kaszálás ideje – kivéve ezeken a speciális területeken –, úgyhogy most kicsit utánanéztünk, mik voltak az első két év tapasztalatai, és hol lesznek idén új kijelölt területek.
Hogy mi az a méhlegelő, azt idén talán már senkinek sem kell bemutatni, ahogy a rovarhotelek is egyre ismerősebb jelenségekké válnak a parkokban. De ha valaki mégsem hallott volna róla: a Fővárosi Önkormányzat és a Főkert 2021-ben összesen 22 darab „rovarbarát" városi zöldfelületet jelölt ki, amelyeken innentől a szokásos évi 5-10 helyett csupán 1-2-szer kaszálnak, teret adva ezzel az ott megjelenő virágok sokaságának, és élelemforrást biztosítva az őket beporzó rovarközösségnek is (méhek, zengőlegyek, poszméhek, sőt lepkék). Így egy szelídebb, extenzívebb műveléssel hagyják az eredeti növény- és állatvilágot érvényesülni.
A fő területtípusok változatlanok: a FŐKERT-es parkok és zöldsávok mellett a Fővárosi Csatornázási Művek fenntartásába tartozó patakok menti sávokon is otthonra lelhetnek a beporzók.
Az eddigi tapasztalatok
Az első évben nagy port kavart a kezdeményezés – azóta azért megnyugodtak a kedélyek, és egyre több tapasztalat is gyűlik össze, hogy melyik terület működik, miért, és hol kell újragondolni a kijelölt méhlegelők elhelyezkedését.
Ami az egyik legnagyobb aggály a parlagfű vagy a toklász elburjánzása volt, de az aggály alaptalannak bizonyult, a természet szerencsére ennél sokkal okosabban működik. Erről a nagyon érdekes folyamatról még Kovács Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal Tájépítészeti Osztályáról írt egy izgalmas cikket, amiben olvasmányosan elmagyarázza, hogyan alakulnak ki ezeken a területeken az összetett társulások, és nyomják le a „jófiúk” az invazív fajokat.
A vadvirágos foltokat az Ökológiai Központtal együttműködésben a főváros minden évben aprólékosan monitorozza. Az első év robbanásszerű növekedéséhez képest (2021-ben 2,5-szer annyi beporzó és 2-4-szer több növényfaj) a tavalyi, iszonyúan aszályos nyár miatt átlagosan 1,8-szor több beporzó egyedet, valamint 1,7-szer több beporzó fajt figyeltek meg a hagyományosan kezelt kontroll területekhez képest. Ráadásul a vízhiány miatt a növények hamarabb kiszáradtak, tönkrementek, ezért a tervezettnél hamarabb kellett kaszálni is a területeken.
2023-as újdonságok
Idén alapvetően nőni fog a méhlegelőnek fenntartott területek mérete, az eredeti flóra meghagyásával a területek nagysága 2023-ban összesen 28,6 hektár lesz, ez körülbelül 0,6 hektárnyi növekedés a tavalyi évhez képest. A Pünkösdfürdő vetett méhlegelőivel (~1,7 hektár) együtt
30,4 hektárnyi vadvirágos rét lesz összesen ebben a szezonban.
A helyszínek döntően azonosak a tavalyival, pár esetben volt alapterület-módosítás, illetve a Népligetben a tavalyi helyek nem váltak be, helyette újakat jelöltek ki. Az FCSM fenntartása alá tartozó patakpartok közül újonnan került be a XX. kerületi, Sósmocsár I és II. ága, valamint a XVI. kerületi Caprera-patak partjai. Az idei pontos helyszínekről a részletes térkép itt található.
A 2022-es mintavételek alapján azonban több problémával is szembesültek – egyrészt aggasztó egyes területeken a szemét egyre növekvő jelenléte és a kaszálék otthagyása, ezek mind olyan hibák, amiket kis odafigyeléssel ki lehet küszöbölni. Illetve azt fontos is hangsúlyozni, hogy az ilyen területek hosszú távú fennmaradásához és a beporzók szempontjából is értékes élőhellyé válásához a folyamatos monitorozás mellett minden esetben szükség van a lakosság támogatására és szemléletformálására is, hogy ne legyen illegális parkoló a legelők helyén, és ne is tapossák le, vagy kaszálják le.
A vadvirágos rétek kialakítása hosszú idő, főleg ott, ahol korábban nagymértékű volt a kaszálás, ám a pozitív fordulat már most egyértelmű. Ez a fajta ritkán kaszált növényzet ráadásul nem csak a rovaroknak kedvez, de az egyre melegebb és szárazabb nyarakon ezeken a helyeken tovább tartja a föld a nedvességet és kisebb mértékű a hőcsapda jelenség is. Vagyis a magas gyep pozitívan hat a talajvízháztartásra és a mikroklímára is.