Vajon a Lánchíd felújítása után maradjon a jelenlegi közlekedési rend, vagyis a tömegközlekedésé, a bicikliseké, a gyalogosoké, a taxiké legyen a híd, vagy térhessenek vissza rá az autósok is? Véleményrovatunkban szakértőknek adunk teret, hogy Budapest fontos, sokakat érintő ügyeiről gondolkodjanak, vitázzanak. Aktuális szerzőnk Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke.
A Széchenyi Lánchíd teljes felújítását követő átadása miként segítheti a belváros pesti és budai kerületeiben az egyre komolyabb közlekedési dugók csillapítását, és milyen módon csökkentheti az egyre nagyobb közúti forgalmat?
Ha erre valaki gyorsan és frappánsan szeretne válaszolni, akkor nehéz helyzetben van – ahogy magam is –, mert rendkívül sok tényező befolyásolja a budapesti közúti közlekedés napi forgalmát.
Ahhoz, hogy a többség által támogatott és elfogadott, továbbá működésre is képes modellt lehessen bevezetni, figyelembe kell venni sok-sok érvet, melyek sok esetben egymásnak feszülnek.
Tudomásul kell venni, hogy a gépjárműforgalom számára kialakított közúti közlekedési utak fejlesztésére és bővítésére az elmúlt években a fővárosban nem volt akkora szándék, mint a kerékpársávok és a kerékpárutak bővítésére és folyamatos fejlesztésére.
Nincs ezzel a szándékkal gond, ha a kerékpárosok számára kialakítanak úgynevezett biztonságosan használható és jól elkülönített forgalmi sávokat, hiszen a statisztikai adatokból jól látható, hogy egyre többen élnek ezzel a környezetbarát megoldással. De azt is illene figyelembe venniük a közlekedésszervezőknek, hogy a gépjárművek száma folyamatosan a kerékpárok számának többszörösével emelkedik, mégis egyre csökkennek a gépjárművek által használható forgalmi sávok, azokat inkább átadják a kerékpárosok részére.
Ettől aztán még jobban erősödik a közúti forgalom, hiszen kénytelenek az autósok a főútvonalakon kialakított két sáv helyett egy sávot használni. Ez pedig kódolja a következményeket.
Több autós szervezet már korábban is javasolta, hogy nem feltétlen kellene a legjobban terhelt utakon, főutakon és egyéb frekventált szakaszokon kerékpársávokat kialakítani. Ezeket át lehetne inkább terhelni a párhuzamos, akár egyirányú utcákra.
Sok esetben azonban az útvonaltervező szoftverek az autósoknak is ezeket az alternatív utakat javasolják a folyamatos dugóban állás helyett.
A Lánchíd ideiglenes megnyitása után a kerékpárosoknak, a buszoknak és a taxiknak is lehetősége volt az elmúlt időszakban megtapasztalniuk, hogy milyen módon tudják együtt használni az egy-egy sávot, mennyire gyorsan tudnak a csatlakozó utcákból és a rávezető irányokból és csomópontokból eljutni a budai és a pesti felhajtókra. Azt is, megtapasztalták, hogy kialakulnak-e forgalmi dugók, azokon a csomópontokon, ahol a Lánchíd jelenlegi forgalma becsatlakozik a belvárosi és budai csomópontokra.
A tapasztalatok már az első napokban igazolták, hogy jó döntés volt a közösségi közlekedésben résztvevő járművek (busz, taxi) részére biztosítani az áthaladást, és kulturált és biztonságos módon tud/tudott együtt közlekedni kerékpár, roller, busz és taxi.
A közös, egymás melletti közlekedést, az egymásra figyelést és az egymás segítését a fővárosban jó lenne minden közúton látni és tapasztalni. Jelenleg ez még csak egy álom.
Amíg azonban olyan járművel közlekedők használják/használhatják a közúti forgalomban a „járműveikkel” a forgalmi sávokat, akiknek jelenleg nem feltétel és elvárás (kerékpár, roller akár lábbal vagy E-motorral hajtott, Segway stb. ) a KRESZ ismerete és annak igazolása, valamint amíg ezek a járművek nem rendelkeznek felelősség-biztosítással, addig nem nevezhetők járműnek és járművezetőnek sem.
Ennek hiányos a rendeleti és a törvényi szabályozása, ami az unió területén aggályos.
Javasoltuk a közlekedésszervezőknek továbbá azt is, fontolják meg annak a lehetőségét, hogy a tényleges zéróemissziót kibocsátó E-autók számára – beleértve a carscharing autókat is – biztosítsanak áthaladást a Lánchídon.
Volt olyan vélemény a javaslatunkkal kapcsolatban, ami azt fogalmazta meg, hogy akkor túlzottan sokan vásárolnának és használnának E-autókat.
Sajnos az E-autók beszerzése és azok fenntartása még mindig komolyabb beruházás egy átlagos család számára, ezért attól nem kellene remegni, hogy százával rohannának a kereskedésekbe az emberek. A Margit-szigetre sem hajt be mindenki E-autóval, csak az, aki célzottan oda megy, és ezeknek az elektromos járműveknek a száma minimális. Ma már jól látható és érezhető, hogy a döntéshozó politika nem barátja az autós társadalomnak. A fővárosi vállalkozások – többségükben komoly gépjárműparkkal rendelkeznek – részéről jogos elvárás, hogy ha a főváros adót szed az elektromos gépjárművel rendelkező vállalkozásoktól, akkor nyújtson is ezért cserébe valamit. Ha viszont nem tud adni, legalább ne vegyen el.
A közúti forgalom aktuális állapotát precíz kontroll mellett figyelik a közúton elhelyezett kamerák. A közlekedésszervezők feladata ezeknek az információknak a folyamatos követése és kiértékelése. Ha szükséges, a közlekedésrendészeti szervekkel közösen készítsenek javaslatokat az esetleges forgalmi rend változására, és ha úgy látják, hogy kell, akkor azok alapján változtassanak a forgalomszervezésen.
Ez a jelen és a jövő igazi kihívása Budapesten.
Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke