Az Európa-bajnok infláció miatt egyre kevesebbet ér az a pénz amiből Budapest gazdálkodhat, ezt a nehézséget tetézik még a kormányzati elvonások. A GDP-nek már a fél százalékát sem éri el az az összeg, amiből a fővárosi közszolgáltatásokat működtetni és fejleszteni kellene. Erről beszéltek korábban a főváros vezetői. Karácsony Gergely főpolgármester szerint Budapest a központi költségvetés nettó befizetője lett. Cikksorozatunk második része.
Függessze fel a kormányzati elvonások befizetését vagy csökkentse a járatok számát a közösségi közlekedésben? – kérdezi a főváros vezetése a Budapesti Lakógyűlésen a helyi polgároktól - Ön szerint mi lenne az igazságos? Ha a jelenlegi városvezetés is csak annyi elvonást fizetne, mint az előző vagy ha maradna a több mint tízszeresére emelt kormányzati elvonás?
A Lakógyűlés gazdasági kérdéseit elemző első cikkünkben arról írtunk, hogy 2019 óta összesen 227 milliárd forinttal terhelte meg a kormány csak az adórendszeren keresztül a Fővárosi Önkormányzatot: 136 milliárd forint szolidaritásiadó-emelés, 81 milliárd forint elvonás az iparűzési adóbevételből és 10 milliárd forint szemétszállítási díj visszatartása a kukaholdingon keresztül. Ezen felül a várost terhelte még több ezeknél kisebb hatású elvonás, és mindemellett a külső válságok, így a Covid, a menekülthullám és az energiaválság kezelése.
A súlyos elvonások és a koronavírus-válság együttes hatása miatt a Fővárosi Önkormányzat bevételei 2020-ban mind nominálisan, mind reálértékben, azaz a vásárlóerő tekintetében is jelentősen csökkentek.
2021-től ehhez képest némi javulás látható – ha annak tekinthető, hogy a bevételek ismét megközelítették legalább a két évvel korábbi szintet –, 2022-től pedig számszerűen is emelkedett a költségvetésbe befolyó összeg: 2019-ben ez 237, 2020-ban 215, 2021-ben 236 addig 2022-ben 268 milliárd forint volt - tudtuk meg a Fővárosi Önkormányzattól.
Ez alapján állítják kormányzati szereplők, hogy a főváros egyre több pénzből gazdálkodhat. Ám az infláció miatt a pénz egyre kevesebbet ér, azaz szűkülő keretből kell nemcsak a várost üzemeltetni, fejleszteni és a válságok áldozatait segíteni, hanem még az egyre növekvő kormányzati elvonást, a szolidaritási adót is kifizetni.
Az utolsó „békeév”, amikor az inflációnál gyorsabban emelkedtek a Fővárosi Önkormányzat bevételei 2019 volt: ekkor a 3,4 százalékos inflációval szemben még 7 százalékkal nőttek a bevételek. Ekkor – 2019 októberéig – Tarlós István vezette a fővárost. Ez után, 2020-ban azonban – a főváros adatai szerint - hatalmas visszaesés következik, számszerűen (nominálisan) is jelentősen csökkent a bevétel.
Ha 2018-at tekintjük a kiindulási évnek, akkor 2022-re a fogyasztói árak 29 százalékkal emelkedtek, míg a főváros bevételei csak 14 százalékkal. Vagyis bár papíron valóban több pénz folyt be a főváros kasszájába, a valóságban kevesebbet ér az a pénz, amiből a város működtethető.
A Fővárosi Önkormányzat vezetői többször hangsúlyozták, bár a Budapestet sújtó kormányzati intézkedések többsége valamilyen válságra hivatkozva került bevezetésre, úgy tűnik, hogy a kormány önmagán nem spórol, csak a fővárostól – és más ellenzéki vezetésű városoktól - várja azt el. A központi költségvetés bevételeinek emelkedése bőven meghaladta az inflációt, 2018-hoz képest 2022-re 59 százalékkal emelkedett.
Budapest finanszírozási helyzetének romlását azonban leginkább a bevételeinek GDP arányos alakulása mutatja meg. Miközben a fővárosban dolgozó emberek és az itt működő cégek termelik meg az ország GDP-jének a közel 40 százalékát, aközben a Fővárosi Önkormányzat bevételei egyre jobban elmaradnak a GDP növekedésétől. Így 2022-ben már csupán a GDP 0,44 százalékát kitevő bevételekből tartotta fent a város napi működtetését.
A főváros saját adóbevételei mellett elvileg érdemi bevételi forrást jelentenének azok az úgynevezett működési célú támogatások is, amelyek jogszabályi előírás alapján, főként a kötelező feladatok ellátására érkeznek az államháztartáson belülről. Ezek azonban e feladatok valós költségeinek csupán egy kisebb részét fedezik: így például a gyermekétkeztetésre költött fővárosi kiadások 30 százaléka, vagy a közvilágítás üzemeltetési költségének 28 százaléka érkezik normatív támogatásból.
Van ezek között olyan is, amelyet hosszú évek óta nem emel a kormány, így például a budapesti közösségi közlekedéshez hosszú évek óta változatlanul évi 12 milliárd forintot ad, miközben a megszokott szolgáltatási szint fenntartásához a főváros a 2019-es 80 milliárd forinttal szemben 2022-ben már 116 milliárd forint támogatást adott a közösségi közlekedést üzemeltető BKK-nak.
Az elmúlt évek válságainak enyhítésére persze voltak eseti jellegű kormányzati támogatások az önkormányzati szektorban. Ezekből azonban Budapest – több más ellenzéki vezetésű városhoz hasonlóan – többnyire egy fillért sem kapott, így például nem érkezett támogatás még a megemelkedett rezsiköltség finanszírozására.
Így alakult ki az a helyzet, hogy miközben a főváros egyre több adót fizet be a kormánynak – a szolidaritási adó a 2018-as 5 milliárd forintról 58 milliárd forintra emelkedett –, aközben a város kötelező feladatainak ellátására érkező támogatások nem emelkedtek. Ennek végeredménye mára az, hogy míg Tarlós István főpolgármesterségének utolsó teljes évében még összességében 20 milliárd forinttal segítette a kormány Budapestet, addig az idén már Budapestnek kellene 25 milliárd forinttal támogatnia a központi költségvetést. Ezt a terhet - állítják a város vezetői - a főváros a nominálisan emelkedő bevételek mellett sem tudja már elviselni.
A Fővárosi Önkormányzat úgy érvel, ha Budapest nem működik, akkor az egész ország leáll. Ezért a villamosnak mennie kell, a lámpáknak égniük kell az utcákon, a szemét nem állhat hegyekben a házak előtt, és a normális élethez hozzátartoznak a zöldülő parkok vagy a színházak is.