Mindenki emlékszik még kukába vagy a Dunába dobált rollerek képeire. Egy évvel ezelőtt adták át a Mobi-pontokat a belvárosban, amik a rollerkáoszt voltak hivatottak enyhíteni. Az Énbudapestem körbekérdezte a kerületeket, a nagy szolgáltatókat és a BKK-t. Valóban megoldódott a probléma?
Mint emlékezetes: 2019 május elsején jelentek meg Budapesten az amerikai Lime elektromos rollerei, amiket az első körben csak a budai és pesti rakpartok egyes szakaszaira engedtek rá.
A kéthónapos tesztüzemben eleinte ráadásul csak 200 rollert lehetett használni, az érintett kerületek között ennek ellenére is volt, akik gyanakodva fogadták a dolgot. Az ötödik kerület már 2018 májusában, az első kerület pedig 2018 nyarán hozott egy rendeletet, miszerint a tulajdonukban lévő gyalogosutakon és gyalogosövezetekben, valamint tereken tilos elektromos meghajtású járműveket használni.
Kiszabadult a szellem
Mindezek ellenére hamar elszabadult a pokol, az ötödik kerület már 2019 júliusában, tehát körülbelül két és fél hónappal a rollerek megérkezése után hozott egy csavaros rendeletet, miszerint az elektromos közroller felvétele az utcán közterületi értékesítésnek minősül, erre pedig nincs engedélye a Lime rollermegosztó cégnek, és a nem szabályosan elhelyezett rollereket csak közigazgatási eljárás után adta vissza. A Lime válaszol kivonult a kerületből.
Ahogy a 24.hu már 2019 novemberében arról írt, hogy sokan nehezen viselik a város utcáin széthagyott rollerek, vagy a rolleres száguldozókat, és hogy a rollerellenség odáig fajult, hogy sokan szándékosan rongálják a járműveket, valamint, hogy a pórul járt rollereknek Instagram oldala volt, ami azóta sajnos megszűnt.
A Főváros és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a kerületi önkormányzatokkal közösen kidolgozott szabályozási javaslata 2021 december 15-én került a Fővárosi Közgyűlés elé, ami el is fogadott a Közgyűlés. A szabályozás szerint megosztott mikromobilitási eszközöket és járműveket, például Bubi kerékpárt vagy a rollereket, csak kijelölt pontokon szabad elhelyezni.
Azt érdemes, persze, tudni, hogy a rollerek megjelenése egyáltalán nem csak Budapesten okozott problémát.
Ahogy a G7 írja, az első modern lítium-ion akkumulátoros e-rollerek 2017-ben jelentek meg nagyobb számban, és már abban az évben elindultak a Bird és a Lime dokkolás nélküli e-roller megosztó rendszere. Mivel egy kifejezetten új jelenségről volt szó, Magyarországhoz hasonlóan más helyeken is vitatott volt a közlekedési besorolása, ami állandó konfliktusokat szült, a cégek több nagyvárosból is kivonultak.
Intézkedések foganatosítása
A koronavírus-járvány idején a cégek eltűntették a rollereiket az utcákról, mindenki kapott egy szusszanásnyi időt, aminek az eredménye lett a Közgyűlés elé került szabályozási javaslat is.
2022 május 30-án aztán egy, a Gutenberg tér és Kölcsey utca sarkán tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy ezeket a mikromobilitási pontokat Mobi-pontoknak fogják elnevezni, és hogy máris 300 pont található Budapesten. A BKK akkor azt mondta, első lépésként az V., a VI., a VII., a VIII., és a IX. kerületben jelöltek ki Mobi-pontokat.
A pontok megjelenését egy fővárosi szabályozás is kísérte, ami szerint rollert nem szabad többé szanaszét hagyni az utcákon, csak a kijelölt pontok lehet letenni őket. A szabálytalanul utcán hagyott rollerekért pedig az adott kerületek bírságolhatják a rollercégeket.
Néhány hónappal később, 2022 szeptemberében aztán Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős államtitkár bejelentette, hogy elkészült a javaslat, ami az elektromos rollerek közlekedését is szabályozná.
Valami a KRESZ-szel is lesz
Révész elmondása szerint rengeteg levél érkezett hozzájuk, amikben arra panaszkodtak elektromos rolleresek, hogy elvették a jogosítványukat, mert a rendőrség segédmotor-kerékpárnak minősítette a rollereket. A miniszter arról is beszélt, szerinte a nyugat-európai mintának megfelelően a 25 km/óránál kisebb végsebességű elektromos rollerekre a kerékpárokhoz hasonló szabályoknak kéne vonatkozniuk, és az ennél nagyobb tempóra képes rollerek számítsanak segédmotor-kerékpároknak.
Mint azt a Világgazdaság korábban összeszedte, egy közlekedési eszköz jármű mivoltát és azt, hogy az mely járműkategóriának minősül, kizárólag a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet, vagyis a KRESZ fogalommeghatározásai alapján kell és lehet megítélni, a KRESZ viszont eddig nem ismert olyat, hogy roller.
Ahogy Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztés igazgatója és Kofrán Gergely, a BKK Mobilitásstratégia és megosztott mobilitás vezetője lapunknak megfogalmazták a problémát: „milyen alapon büntetsz meg egy szolgáltatót, vagy egy felhasználót, ha rossz helyen parkol a rollerrel, ha az
még csak nem is számít járműnek?
Ha nem jármű, akkor mi?”
Nyugati példák nyomában
A franciák például nem vártak éveket a dologgal, 2019 őszén szabályozták a rolleres közlekedést. Ők úgy döntöttek, ahogy Révész is utalt rá, hogy óránkénti maximum 25 kilométeres sebességgel lehet velük haladni, 12 éves korban megállapítottak egy alsó használati korhatárt is, valamint a járdán tilos közlekedni és parkolni.
Révész egy 2023 márciusában, a Magyar Nemzetnek adott interjúban elárulta, hogy elkészült a KRESZ módosításának tervezete, ami szerint a 25 kilométer/órás végsebességű elektromos rollerekre, elektromos kerékpárokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, mint a kerékpárokra, viszont ha a jármű végsebessége meghaladja a 25 kilométer/órát, már segédmotoros kerékpárnak minősül majd.
Ennek megfelelően pedig utóbbiakon kötelező lesz a bukósisak viselése, és mint utólag kiderült, valószínűleg csak jogosítványokkal lehet majd vezetni őket.
A tervezet az Építési és Közlekedési Minisztérium döntésére vár. Hogy ennek mikor lesz eredménye, azt a 24.hu kérdésére nem tudták megmondani: „ jogszabály-módosítás hatálybalépésének időpontját nagyon nehéz az egyeztetések jelen szakaszában pontosan megbecsülni, mivel a javaslatok
feldolgozása és beépítése időigényes,
az új szabályok tényleges bevezetését pedig megfelelő felkészülési időnek kell megelőznie.”
Javult a helyzet
Az Énbudapestem arról kérdezte az érintett kerületeket és a rolleres cégeket, mik az első év tapasztalatai. Belső-Terézvárosban például 39 kerületi Mobi-pont és 1 Bubi-Mobi pont, Külső-Terézvárosban pedig 3 Bubi-Mobi pont van. A területen többet találni egyébként, csak azok Fővárosi kezelésűek. Belső-Erzsébetvárosban pedig, mint az önkormányzattól megtudtuk, jelenleg 35 Mobi-pont található, de tavasszal újabb 75 Mobi-pontot alakítanak ki Középső- és Külső-Erzsébetvárosban, ami 215 darab új kerékpártámaszt és 77 darab új rollerparkolót jelent.
Ahogy a Terézváros a lapunknak megírta, az általános tapasztalatuk az, hogy a pontok magas a kihasználtsága, sőt néhány helyen a rollerszolgáltatók járművei már olyan számban vannak jelen, hogy az a Mobi-pontok más funkcióit, például a kerékpárparkolást már megnehezítik. Ennek ellenére azt mondják, a Mobi-pontok megjelenésével jelentősen javult a helyzet, mivel a szerződéses rolleresek figyelnek arra, hogy a megfelelő helyen legyenek a rollerek tárolva.
A kerület büntetést ugyan nem szabott ki, viszont számos akciót szervezett a kerületi rendészet, amelyek során a szabálytalanul elhelyezett rollereket elszállították. „Néhány belső-terézvárosi Mobi-pontnál
előfordul időszakos túlterheltség.
A BKK-val egyeztetve megvizsgáljuk ezek bővítési lehetőségeit” – magyarázták az Énbudapestemnek.
Erzsébetvárosban másképp oldották meg a dolgot, a kerület a jogosulatlan közterület-használat miatt összesen 1 millió 150 ezer forint közigazgatási bírságot szabott ki, azonban e-roller szabálytalan elhelyezése miatt eljárást nem indított. Ha ötezres bírsággal számolunk, akkor 230 szabálytalanságot feltételez.
A nagy rollercégek közül a Tiertől kaptunk válaszokat. Mint az Énbudapestemnek elmondták, úgy gondolják, összességében sikeres az együttműködésük a helyi önkormányzatokkal.
Az irány jó lesz
„A parkolók kialakítása (fizikai és virtuális) nagyon sokat segít ebben. Tekintettel arra, hogy a felhasználók csak ezeken a kijelölt pontokon tudják letenni a rollereket, elenyésző azoknak a száma, akik nem tartják be ezeket a szabályokat” – írták lapunknak. Ugyanakkor ők sem tartják úgy, hogy a probléma egy csapásra megoldódott volna.
„A megfelelő szabályozás kialakítása egy hosszú folyamat (mind önkormányzati, mind országos szinten), melyben minden szereplőnek nagyon sokat kell tapasztalnia és beszélgetnie. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy az autók esetében milyen sok ideje volt a hatóságoknak a megfelelő szabályok kialakítására, azt gondolom, jó irányba tartunk és nem lehetünk türelmetlenek” –magyarázták.
A cégnél arról is érdeklődtünk, hogyan látják a KRESZ-módosítást.
„A szabályozás kialakítása számunkra nagyon üdvözítő, ugyanis kialakítja azokat a keretfeltételeket, amiknek megfelelve biztonságosan és hosszú távon tudunk üzemelni. Valamint megkönnyíti a felhasználók életét is, mivel számukra is egyértelmű lesz, milyen közlekedési szabályoknak kell figyelembe venniük az utazásuk során. Eddig ezeket a TIER-nél az ÁSZF-ben és közlekedésbiztonsági ajánlásként fogalmazhattuk meg, a KRESZ-módosítás ennél nyilván
stabilabb hátteret biztosít”
– felelték az Énbudapestemnek.
Megtalálják a helyüket
Bodor és Kofrán lapunknak azt nyilatkozták, szintén úgy látják, hogy beváltak a Mobi-pontok, ám ők sem gondolják azt, hogy máris tökéletes lenne a helyzet. „A rollerek kezdik megtalálni a helyüket Budapest közlekedési rendszerében” – mondta Kofrán.
„Most már azon is kell gondolkodnunk, hogyan szabályozzuk a piacot, hogy optimális mennyiségben legyenek jelen megosztott rollerek a városban. Például városi szinten ne telítődjünk túl és közben a városban elérhető rollerflotta se aprózódjon szét túl sok különböző szolgáltató között” – folytatta Bodor.
„Ráadásul ezt a gyors sikert annak dacára értük el, hogy ezeknek a közlekedési eszközöknek a szabályozása valójában bőven túlmutat rajtunk, hiszen országos hatáskörbe tartozik. Azonban a hálózat megtervezését, a Mobi-pontok kihelyezését önkormányzati hatáskörben megoldottuk” – tette hozzá Kofrán.