STÍLUS

Gagarintól az Orion utcán át a rakétamászókáig: az űrutazás nyomait kerestük Budapesten


1961. április 12-én Föld körüli pályára állt a világ első űrhajósa, Jurij Gagarin orosz repülő őrnagy. Vajon a történelmi esemény és az űrkorszak nagyratörő álmai hagytak nyomot a magyar fővároson?

Ha űrbéli elemek után kutakodva ránézünk a város térképére, a csepeli Csillagtelep azonnal feltűnik. Az elnevezés félrevezet, mert az 1911-től kiépülő környék a nevét dr. Csillag Sándor ügyvéd után kapta, aki a felparcellázást lebonyolította.

Azonban az Akácfa utcától délre fekvő területeken, ahol a túlnyomórészt űrkutatással és a világűrrel kapcsolatos nevekkel ellátott utcák – Orion, Jupiter, Rakéta, Tejút – találhatók, és az 1955-1965 közötti telepszerű beépítés első üteméhez köthetők – amikor már nagyban zajlott az űrverseny az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Illeszkedve a hely szelleméhez, a játszótér közelmúltbeli felújítását is az űrtematika határozta meg.

Ha már játszóterek:

az ikonikus rakétamászókát senkinek sem kell bemutatni, néhány példány még mindig áll, túlélve az EU-konform játszóterek betörését is – a gyermeki fantáziát a csillagok közé „röpítő” eszköz is azt a célt szolgálta, hogy már az óvodás kortól kialakuljon az elhivatott rajongás (és kisdobosi lojalitás) az űrutazás iránt.

Az óbudai Holdudvar játszótér az 1972-es holdra szállás után három évvel, 1975-ben készült el, és nevét kimondottan a „holdbéli tájat” idéző dombokról kapta. A 2019-ben felújított játszótéren „állomásozó” leszállóegység tovább erősíti mindezt.

De 1961-ben maga Jurij Gagarin is járt Budapesten, fogadtatása és díszmenete hatalmas népünnepélybe torkollott, magyarok százezrei voltak kíváncsiak a világ első űrutazójára

– még úgy is, hogy augusztus 20. környékére időzített látogatása a Kádár-rendszer kitörési kísérlete volt az 1956-ot követő helyzetből.

Gagarin utca és tér Budapestnek azonban nem jutott, és a hatalmas, mozaikos vagy sgrafittós, tűzfalakat beborító űralkotásokra is csak távolról irigykedhetünk: mert bár Farkas Bertalan személyében nekünk is van egy hús-vér űrhajósunk – sőt nemsokára lesz még egy –, mégsem találtunk egyetlen idevágó képet sem a budapesti homlokzatokon.

(Fotók: Fortepan / UVATERV; Bojár Sándor)