FRISS

Karácsony: tettünk-e eleget már a szabadságért?


Lego-kokárda készítés, plakátkiállítás – így emlékezett a főváros a 175 évvel ezelőtti forradalomra. Karácsony Gergely főpolgármester a civil Szabadságmenet előtt azt mondta, hidat kell építeni a civilek és a politika közé.

A forradalom tipikusan városi műfaj. Március 15.-nek megvannak a maga szimbólumai, ifjakkal és kokárdákkal, fontos helyszínei, és mai napig érvényes üzenetei, mint a szabadság és egyenlőség szeretetet és tisztelete. A 175 évvel ezelőtti eseményekre idén így emlékezett a város.

A Városháza parkban menő plakátkiállítás nyílt a forradalom kevésbé ismert szereplőiről: nőkről, akik a férfiakkal harcoltak, irodalmi alakokat inspiráló katonákról, a szabadságharcot megjelenítő alkotókról.

De volt itt LEGO mozaik építés is, ahol Budapest együtt építhette meg 1848 egyik szimbólumát, egy óriási mozaik kokárdát a Tekerd! csapata segítségével.

48 órás ünnepléssel, emlékezéssel, demonstrációval és civil együttléttel emlékezett meg a forradalom napjáról az Andrássy úton és a Hősök terén több, mint 50 civil egyesület. Ez a két nap a szolidaritásról, a polgári büszkeségről, a méltóságról és az együttműködésről szólt.

A két nap záróeseménye a Szabadságmenet volt, ami több, mint 100 közösség együttműködéseként valósult meg. A Hősök terén a gyülekezőt Pankotai Lili, Horváth Kristóf “Színész Bob”, Schermann Fruzsina, Bozai Ákos (ADOM) nyitotta. 

A pár ezresre becsült tömeg „Szabadságmenet- szabadság, együttműködés, szolidaritás” feliratú molinó mögött az Andrássy úton vonult végig, a menet élén egy szimbolikusan 48 méter hosszú nemzetiszín zászlót is vittek.

A történelmet az ifjúság írja!”, „Egyetemek autonómiáját!” táblák alatt egyebek mellett azt skandálták, hogy „Szabad ország szabad oktatás”, és „Nincs tanár, nincs jövő!

Az Andrássy út végén a Szabadságmenet színpadán felszólalt Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere. Arról beszélt, hogy Petőfi Sándor nyomán mindenkinek fel kell tennie a kérdést: tettünk-e eleget már a szabadságért?

Úgy vélte, hogy 175 év után megint féltenünk kell a szabadságunkat. Elmondta, 1848-ban még azt közölték a néppel, hogy „a kormány a békesség megteremtésének érdekében igénybe veszi az orosz cár felségének támogatását”.

Így gyűrték le a szabadságot 175 éve, és mi ebből nem kérünk ma sem. Sem a hamis szólamokból, sem az uralkodásból, sem az új orosz cárból – tette hozzá.

Karácsony szerint aki ma kokárdát tűz, nem mondhat mást, mint azt, hogy szabadságot és békét Ukrajnának, Magyarországnak és minden népnek!

A főpolgármester arról is beszélt, hogy három éve azt remélték, hogy Budapestről indul el a változás, amitől Magyarország újra köztársaság lesz. De szerinte a szabad Magyarország még nem jött el. Az ellenzékre utalva arra figyelmeztetett, hogy ettől még a szabad városokat elveszíthetik, ha tovább játsszák – mint mondta – „a ki a legnagyobb kicsi játszmát”.

Szerinte a köztársaság ügye az ellenzéki pártok, szabad önkormányzatok és civilek közös ügye kell, hogy legyen. Úgy vélte, hidat kell építeni a politika és a civil világ közé.

A tüntetésen Molnár Piroska színművész az Intés az őrzőkhöz című Ady Endre verset szavalta el, Iványi Gábor lelkész arról beszélt, hogy nem volt elég 175 év ahhoz, hogy a 12 pont megvalósuljon. 

Pikó András józsefvárosi polgármester pedig azt mondta, hogy a jogfosztás ellenforradalmában telnek mindennapjaink. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester arról beszélt, hogy amíg harcolunk a zsarnokság ellen, addig vagyunk szabadok. Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója azt mondta, folytatják a pedagógus tiltakozásokat.

A tüntetésen fáklyákat is kiosztottak, a rendezvény végén sokan a lángja mellett melegedtek a nagy hidegben. 

tűz

Fotók: Merész Márton/Énbudapestem