Lego-kokárda készítés, plakátkiállítás – így emlékezett a főváros a 175 évvel ezelőtti forradalomra. Karácsony Gergely főpolgármester a civil Szabadságmenet előtt azt mondta, hidat kell építeni a civilek és a politika közé.
A forradalom tipikusan városi műfaj. Március 15.-nek megvannak a maga szimbólumai, ifjakkal és kokárdákkal, fontos helyszínei, és mai napig érvényes üzenetei, mint a szabadság és egyenlőség szeretetet és tisztelete. A 175 évvel ezelőtti eseményekre idén így emlékezett a város.
A Városháza parkban menő plakátkiállítás nyílt a forradalom kevésbé ismert szereplőiről: nőkről, akik a férfiakkal harcoltak, irodalmi alakokat inspiráló katonákról, a szabadságharcot megjelenítő alkotókról.
De volt itt LEGO mozaik építés is, ahol Budapest együtt építhette meg 1848 egyik szimbólumát, egy óriási mozaik kokárdát a Tekerd! csapata segítségével.
48 órás ünnepléssel, emlékezéssel, demonstrációval és civil együttléttel emlékezett meg a forradalom napjáról az Andrássy úton és a Hősök terén több, mint 50 civil egyesület. Ez a két nap a szolidaritásról, a polgári büszkeségről, a méltóságról és az együttműködésről szólt.
A két nap záróeseménye a Szabadságmenet volt, ami több, mint 100 közösség együttműködéseként valósult meg. A Hősök terén a gyülekezőt Pankotai Lili, Horváth Kristóf “Színész Bob”, Schermann Fruzsina, Bozai Ákos (ADOM) nyitotta.
A pár ezresre becsült tömeg „Szabadságmenet- szabadság, együttműködés, szolidaritás” feliratú molinó mögött az Andrássy úton vonult végig, a menet élén egy szimbolikusan 48 méter hosszú nemzetiszín zászlót is vittek.
„A történelmet az ifjúság írja!”, „Egyetemek autonómiáját!” táblák alatt egyebek mellett azt skandálták, hogy „Szabad ország szabad oktatás”, és „Nincs tanár, nincs jövő!”
Az Andrássy út végén a Szabadságmenet színpadán felszólalt Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere. Arról beszélt, hogy Petőfi Sándor nyomán mindenkinek fel kell tennie a kérdést: tettünk-e eleget már a szabadságért?
Úgy vélte, hogy 175 év után megint féltenünk kell a szabadságunkat. Elmondta, 1848-ban még azt közölték a néppel, hogy „a kormány a békesség megteremtésének érdekében igénybe veszi az orosz cár felségének támogatását”.
Így gyűrték le a szabadságot 175 éve, és mi ebből nem kérünk ma sem. Sem a hamis szólamokból, sem az uralkodásból, sem az új orosz cárból – tette hozzá.
Karácsony szerint aki ma kokárdát tűz, nem mondhat mást, mint azt, hogy szabadságot és békét Ukrajnának, Magyarországnak és minden népnek!
A főpolgármester arról is beszélt, hogy három éve azt remélték, hogy Budapestről indul el a változás, amitől Magyarország újra köztársaság lesz. De szerinte a szabad Magyarország még nem jött el. Az ellenzékre utalva arra figyelmeztetett, hogy ettől még a szabad városokat elveszíthetik, ha tovább játsszák – mint mondta – „a ki a legnagyobb kicsi játszmát”.
Szerinte a köztársaság ügye az ellenzéki pártok, szabad önkormányzatok és civilek közös ügye kell, hogy legyen. Úgy vélte, hidat kell építeni a politika és a civil világ közé.
A tüntetésen Molnár Piroska színművész az Intés az őrzőkhöz című Ady Endre verset szavalta el, Iványi Gábor lelkész arról beszélt, hogy nem volt elég 175 év ahhoz, hogy a 12 pont megvalósuljon.
Pikó András józsefvárosi polgármester pedig azt mondta, hogy a jogfosztás ellenforradalmában telnek mindennapjaink. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester arról beszélt, hogy amíg harcolunk a zsarnokság ellen, addig vagyunk szabadok. Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója azt mondta, folytatják a pedagógus tiltakozásokat.
A tüntetésen fáklyákat is kiosztottak, a rendezvény végén sokan a lángja mellett melegedtek a nagy hidegben.
Fotók: Merész Márton/Énbudapestem