KÖZÉLET

Hogyan ne szoruljon ki több gyerek az oktatásból?


Ez volt a témája a múlt hétévégén, szakemberekkel tartott fórumnak, ahol SNI-s, roma és háborús övezetekből érkező gyerekek jövőjéről beszéltek.

Akár több százezer is lehet azoknak a gyerekeknek száma, akiknek a napi iskolai jóllétét, hosszú távon pedig a jövőjét határozza meg, hogy megkapják-e a számukra szükséges pedagógiai gondoskodást. Ők azok a sajátos nevelési igényű, adott esetben szegregációban élő roma vagy épp a háború elől menekülő ukrán gyerekek, akik a nélkülözhetetlen támogatás nélkül könnyen kiszorulnak az oktatásból - áll a Civil Kollégium Alapítvány lapunkhoz eljuttatott közleményében. 

A Civil Kollégium Alapítvány egy igazságosabb oktatásért indított cselekvési programjának első állomása a múlt hétvégén volt Budapesten, ahová a szakértőkön és közösségszervezőkön kívül az ország különböző részeiből érkeztek pedagógusok és érintett szülők. Az Egyenlő hozzáférést minden gyermeknek az oktatásban! elnevezésű beszélgető fórum minden résztvevője egyetértett abban, hogy a változást a nevelő - oktató munkát közvetlenül segítő szakemberek számának növekedése hozhatja el.

Egy igazságosabb, a hátrányokat kiegyenlíteni képes oktatás alapját pedagógiai asszisztensek jelentik. Mellettük fontos szerepük van a tapasztalati szakértőknek, akik képesek közvetíteni, hidat képezni az iskolai munkatársak és a szülők között. A háborús övezetből menekülő gyerekek számára pedig a nyelvi akadálymentesítést megteremtő segítő biztosítja a bekapcsolódást az oktatásba, nélkülük csak a kirekesztettséget élnek meg amúgy is traumákkal teli élethelyzetükben.

Civil Kollégium Alapítvány

A Civil Kollégium Alapítvány azt a célt tűzte ki maga elé, hogy olyan jogszabályi változások szülessenek, amelyek nem az iskolai létszám alapján határozzák meg az asszisztensek létszámát, hanem a szükséglet, egyéni igény. Ma egy kis létszámú iskolában ugyanis - amilyen a magyar iskolák nagy része - a jogszabály szerint mindössze egy asszisztens dolgozhat, miközben alig van olyan osztály, ahol legalább két, valamilyen támogatási szükségletű (SNI-s) gyermek ne tanulna.

Az ország több településén, az ottani oktatási intézményekben kísérleti program során mutatják be a segítők munkájának eredményeit. A pilot projekt tervezését megelőzően a Budapest Intézetet elemzést készített a hazai helyzetről és pedagógiai-szakmai javaslatok alapján a szükséges létszám- és bérfejlesztésről.

A cselekvési programhoz a társadalom egészét igyekeznek megnyerni, hiszen egy
igazságosabb nevelési oktatási rendszer mindenkinek a közös érdeke. A tanárok terhei végre csökkennének, a segítségre szorulók megkapnák a szükséges támogatást, míg a többi diákra is több figyelem juthatna.

A külföldi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják: hogy a fejlett demokráciákban az egyenlő bánásmód jelenti a társadalmi mobilitás alapját, a jövő megteremtését. 

A Budapest Intézet kutatása ide kattintva érhető el.