A Fővárosi Közgyűlés 2026 szeptember 25-i ülésén elfogadta a BKK által kidolgozott Gyaloglás akadálymentesen Budapesten elnevezésű stratégiát, amely hosszú távon határozza meg a fővárosi közterületek fejlesztésének irányait.
A dokumentum összefoglalja, miért jó, ha többen és többet gyalogolnak Budapesten, emellett arról is szól, hogyan válik a főváros a következő másfél évtizedben biztonságosabbá és könnyebben használhatóvá idősek, gyerekek, nők, kisgyermekkel közlekedők és mozgásukban korlátozott emberek számára egyaránt.
Ahogy az előterjesztésben olvasható, a gyaloglás
nem csupán közlekedési mód,
hanem a városi élet minőségének egyik meghatározó tényezője.
A közterületek használhatósága, a szolgáltatások elérhetősége, a közbiztonság, a zöldfelületek jelenléte és az akadálymentesség együttesen határozzák meg, mennyire vonzó a gyaloglás a városban.
A gyaloglás, mint közlekedési mód
ugyanakkor elválaszthatatlan része
minden más közlekedési módnak is, különösen a közösségi közlekedésnek, mellyel egységben kezelve a városon belül bármely területrész vagy szolgáltatás elérhetővé válik minden budapesti, vagy Budapestre érkezőszámára.
A stratégia jövőképe szerint Budapest olyan emberléptékű várossá válik, ahol a gyaloglás biztonságos, akadálymentes, kényelmes és vonzó közlekedési forma, valamint a köztereken való jelenlét és közösségi együttélés természetes része.
Ennek megfelelően az átfogó stratégiai cél, hogy egyre többen, egyre gyakrabban és egyre hosszabb távolságokra válasszák a gyaloglást közlekedési vagy rekreációs célból.
A stratégia megvalósítása
fokozatos, programalapú ütemezéssel javasolt.
Az első öt évben elsősorban az előkészítési, hálózatfejlesztési és gyors eredményt hozó beavatkozások végrehajtása indokolt, különös tekintettel a járdafelújításokra, az akadálymentesítésre, a gyalogátkelőhelyek fejlesztésére.
A BKK összefoglalója szerint az egyik stratégiai cél, hogy 2030-ra legalább a fővárosi villamosmegállók felének teljeskörűen akadálymentessé kell válnia, és
cél további 200 új gyalogátkelőhely létesítése is.
A fővárosban jelenleg 658 villamosmegálló található, amelyeknek 43 százaléka felel meg maradéktalanul a hozzáférhetőségi követelményeknek a BKK 2026-os felmérése szerint. A busz- és trolibuszhálózat 4211 megállójának 83 százaléka felel meg az akadálymentességi előírásoknak.
2035-re pedig valamennyi olyan fővárosi csomópontot szeretnék akadálymentesíteni, ahol közúti aluljáró található, lehetőleg felszíni gyalogátkelőhelyek kialakításával.
A hosszabb távú célok között szerepel pedig, hogy a főutak beépítéssel érintett oldalán mindenhol megfelelő, akadálymentes járda legyen, kellő sűrűségű és biztonságos átkelési lehetőségekkel.
2040-re aztán a remények szerint minden helyi lakóutca
forgalomcsillapított övezet részévé válna,
vagy olyan fizikai megoldásokat kapna, amelyek lassabb és biztonságosabb közlekedésre ösztönzik az autóvezetőket.
A stratégia 2050-et jelöli meg céldátumként, ameddig Budapest közterülethálózata és közlekedési rendszere teljeskörűen akadálymentessé és gyalogosbaráttá válna.
Az előterjesztés azt írja, a dokumentum széles szakmai együttműködés és társadalmasítás eredményeként jött létre. A stratégia elkészítésén, teszi hozzá a BKK,
másfél éven át dolgoztak a szakemberei.
A témában 2025 nyarán indított (új ablakban nyílik meg)széles körű társadalmi egyeztetést a BKK, a társaság kérdőívét 1706-an töltötték ki, a térképes felületen pedig több mint 3000 konkrét javaslatot jelöltek meg a budapestiek.
A felmérésből az is kiderült, hogy sokan szívesen választják a gyaloglást, ha ehhez megfelelőek a körülmények. Öt percnél rövidebb útnál a válaszadók
több mint 99 százaléka inkább gyalog indul el,
5–9 perces távolságnál még 96 százalék, 10–14 perces útnál pedig 80 százalék választaná a gyaloglást. Abban, hogy valaki útnak indul-e gyalog, a távolság mellett az útvonal kellemessége és a biztonságérzet is fontos szerepet játszik.
A budapestiek azt is világosan elmondták, min változtatnának. A válaszadók
81 százaléka több árnyékot és zöldfelületet,
73 százaléka a hiányzó járdák pótlását, 62 százaléka pedig a meglévő járdák felújítását tartotta fontosnak.
Sok észrevétel érkezett a veszélyes átkelőhelyekre, a rossz állapotú járdákra és a forgalmas utak melletti gyaloglás problémáira is. Ezeket a tapasztalatokat a BKK szakemberei beépítették a stratégia intézkedési tervébe.