Augusztus 30-án lezárult a Horváth-kert megújításáról szóló szavazás, az eredményeket pedig a szeptember 12-i természetvédelmi napon ismertette Böröcz László polgármester.
A Horváth-kert Budapest I. kerületének, (új ablakban nyílik meg)Krisztinavárosnak a szíve,
egy több mint kétszáz éves múltra visszatekintő történelmi zöld sziget a Tabán és a Vérmező szomszédságában.
Nevét egykori tulajdonosáról, Szentgyörgyi Horváth Zsigmondról kapta, akinek örököseitől Buda városa 1862-ben vásárolta meg a területet, hogy nyilvános népkertté alakítsa.
A kert játszóterének története egyedülálló módon magához a park alapításához kötődik, hiszen létezése egy hivatalos adásvételi szerződésnek köszönhető. Amikor Buda városa megvásárolta a területet, az eladók egy szigorú feltételt szabtak meg a szerződésben: a leendő közparkban mindenképpen létre kell hozni egy játszóteret a gyermekek számára.
Ez a döntés messze megelőzte a korát, hiszen a modern értelemben vett, elkerített játszóterek ekkor még szinte teljesen ismeretlenek voltak Budapesten. A 19. század végén ugyanakkor még nem mászókák, csúszdák, hinták álltak itt, hanem kijelölt szabad füves területek és homokozók, ahol a budai gyerekek biztonságosan játszhattak, elkülönülve a sétáló felnőttektől.
A Horváth-kert fontos láncszeme az egykor nyitott Ördög-árok mentén húzódó budai parktengelynek,
hiszen ez a park köti össze a Tabánt és a Vérmezőt. A budai parktengely a Dunát a Budai-hegyvidékkel összekötő, zöldfelületekben gazdag tengely a város átszellőzésének szempontjából meghatározó elem.
A felújításával kapcsolatban már 2020 tavaszán elkezdték a tapogatózást. Erről részletesen (új ablakban nyílik meg)ebben a cikkünkben írtunk. Ha csak kis lépés is volt ugyan, de időközben, 2022 tavaszán felújították a Nepomuki Szent János-szobrot.
A polgármester 2026 július végén jelentette be, hogy a kerületvezetésnek nagy tervei vannak a Horváth-kerttel, és ehhez az itt élők ötleteire is számítanak, a kérdőívezés, mint fentebb említettük, egy hónapig, augusztus 30-ig tartott.
A Budavári Önkormányzat is azért indította el az új felmérést, hogy a kert megújításának tervezése előtt megismerje az ott élők és a park használóinak tapasztalatait, problémáit és javaslatait.
A park állapota, mint magyarázzák, az elmúlt években leromlott, a kerületvezetés elmondása szerint ugyanakkor
a megújítás egyik legfontosabb feladata nem új attrakciók telepítése, hanem egy jól működő, tiszta és rendezett park kialakítása.
Az önkormányzat beszámolója szerint a kérdőívet 326-an töltötték ki. A kitöltés önkéntes volt, ezért az eredmények nem tekinthetők reprezentatív közvélemény-kutatásnak, ugyanakkor, mondja az önkormányzat, fontos és részletes képet adnak arról, mit várnak a válaszadók a Horváth-kert megújításától. A válaszadók több mint fele él elmondása szerint közvetlenül a park környezetében.
Az eredményekből világosan látszik, hogy a válaszadók szeretik a Horváth-kert jelenlegi karakterét és hangulatát. Arra a kérdésre, hogy mit szeretnek ma a parkban, 70,2 százalék a hangulatát, 53,4 százalék pedig a természeti adottságait emelte ki.
A felmérés legerősebb üzenete a zöldfelületek védelme, tájékoztatott az önkormányzat.
A válaszadók 90,5 százaléka kiemelten fontosnak tartja a zöldfelületek védelmét és bővítését.
A tisztaság és a biztonság 88 százalékkal követi a zöldfelületek védelmét és bővítését, a gyalogosbarát, akadálymentes használat pedig 80,4 százalékkal a harmadik legfontosabb szempont lett a park felújításában.
A válaszadók 78,8 százaléka tartja fontosnak az alapvető komfort javítását, azaz a világítás, a padok, a vízvételi lehetőségek javítását és bővítését, valamint a szemetesek javítását és elhelyezését.
A konkrét fejlesztési igények között is a zöld és a mindennapi használatot segítő megoldások kerültek előtérbe: 75,5 százalék esőkertet vagy más vízmegtartó zöldfelületet, 70,6 százalék ivókutat vagy vízvételi pontot, 65,3 százalék több padot és ülőhelyet, 62,6 százalék pedig nyilvános mosdót szeretne.
A legtöbb kritikát pedig azok a területek kapták, amelyekkel a park használói nap mint nap találkoznak.
A válaszadók 50,3 százaléka elégedetlen az utak és burkolatok állapotával, 49,4 százalék a köztisztasággal, 48,8 százalék a padokkal és utcabútorokkal, 46,3 százalék pedig az ivókutakkal.
A kerületvezetés tehát arra a következtetésre jutott, hogy az utakat és burkolatokat, a padokat, az ivókutakat és a mosdót kell rendbe tenni.
A játszóteret használók különösen konkrét igényeket fogalmaztak meg: 68,1 százalék mosdót és pelenkázót, 65,5 százalék több játékeszközt, 63,8 százalék jobb árnyékolást, 62,9 százalék pedig jobb és biztonságosabb burkolatot szeretne.
Az eredmények alapján nem elsősorban nagyobb játszótérre van igény, hanem
arra, hogy a meglévő szebb, izgalmasabb, árnyékosabb és kényelmesebben használható legyen.
A kutyás parkhasználat módjáról már jobban megoszlanak a vélemények. Egy kérdésben azonban jóval nagyobb az egyetértés: több kutyapiszokgyűjtőre van szükség a parkban.
A beérkezett vélemények és az eredmények alapján megkezdődik a műszaki tervezés. Az önkormányzat tájékoztatása szerint ez több hónapos folyamat lesz, amelynek során a felmérésben megfogalmazott legfontosabb igényeket beépítik a tervekbe. Az elkészült terveket aztán be fogják mutatni.
A lakossági felmérés eredményeire tekintette
a tervezés során kiemelt figyelmet kap a zöldfelületek védelme és bővítése, a növényzet állapotának javítása,
az árnyékolás és a csapadék helyben tartását segítő megoldások kialakítása.
Emellett rendezni szeretnék az utakat és burkolatokat, javítani az akadálymentes átjárhatóságot, valamint megújítani a padokat, az ivókutakat, a világítást és a park alapvető berendezéseit.
A park egészében fontos cél a rendezettebb hulladékgyűjtés és több kutyapiszokgyűjtő elhelyezése is.
A tervek között szerepel a Marci és Galagonya játszótér teljes megújítása is. Több és változatosabb játékot, jobb árnyékolást, biztonságosabb burkolatot, valamint mosdó- és pelenkázási lehetőséget szeretnének kialakítani.
A megvalósítást 2027-re tervezik. A megújítás után a további tervek szerint parkőr fogja segíteni a Horváth-kert rendjének megőrzését.