Hányatott sorsú vadászkastély, ahol Purcell és Scarlatti mellett a kortárs irodalom hangjai is hallhatók. A Vojnovich-Huszár Villa mára Budatétény kulturális központja lett, egy elhivatott zenész családnak köszönhetően.
A kastélyt a nemesi származású Vojnovich Piroska építtette, és 1881-ben vette használatba. Dr. Párkányi Ferenc helytörténeti művében csak Piroskaként utal rá, de a közeli Piroska közt is róla nevezték el. Következő tulajdonosa, dr. Huszár Géza 1928-ban vásárolta meg az addigra már többszörösen átépített, eklektikus épületet. Huszár a járadékszámítás és a biztosítási számítások elismert szakértője volt, és 1938-1961-ig a Közgazdaságtudományi Egyetem matematika tanszékét vezette. Egyetlen fia, ifj. Huszár Géza, a jogi egyetem után a Zeneakadémiát is elvégezte majd zongoraművészként és zenetanárként dolgozott. Szüleivel együtt a budai társadalmi élet egyik központjává tette a villát, a társasági összejövetelek gyakran házimuzsikálással, mini koncertekkel is kiegészültek.
A kerületi legenda szerint, a professzor felesége, aki imádott festeni, tervezte a ma is látható francia kertet. A kert helyén eredetileg birkalegelő volt, annak végében pedig mészkőbánya működött, innen származnak a kerítés és kandalló kövei. A professzor és családja emlékét ma egy tanítványai által állított márványdombormű és emléktábla őrzi a villa toronyrészén.
Az épület sérülés nélkül vészelte át a II. világháborút, csak a körülötte lévő birtokot darabolták telkekre. Az 1950-es években társasházzá alakították, bár a „szakértő, de osztályidegen” professzor első magyar munkásbiztosítóban kapott munkájára tekintettel csak három lakást alakítottak ki benne. A középső szalon és a park a Huszár család tulajdonában maradt. Utolsó örökösük olyan jó viszonyt ápolt a szomszéd Fodor házaspárral, hogy végül rájuk hagyta a villát. Fodor Péterné hegedű tanárnő, Fodor Péter pedig a Magyar Állami Hangversenyzenekar nagybőgőse volt. Mindhárom fiuk hegedűművészként végzett. A villa így lett „a régi világot idéző, kulturális közösségi értékteremtő, társadalmi összejöveteleknek otthont adó családi vállalkozás”.
A házi koncerteket kezdetben a Fodor család adta, meg is alapították a saját kamaraegyüttesüket. De később olyan nevek is megfordultak a villa falai között, mint Jandó Jenő és SzilasiAlex zongoraművészek, és népdalénekes Sebestyén Márta. A legidősebb fiú, Tamás felesége, Fodorné Zwickl Erika hozta be az irodalmi, színházi vonalat. Itt is nagy nevekkel dolgoztak együtt, például Kányádi Sándorral és Mécs Károllyal. A kulturális programok mellett, a díszparkban jóga órákat is tartottak, és pár évvel ezelőtt Erika létrehozta a” Lélek szalont”, ahol egy klinikai szakpszichológus beszélgetett a kerületi lakosokkal.
A villa új élete most sem áll meg: augusztus végétől új koncertekkel várja az érdeklődőket, nem csak a XXII. kerületből.