Amikor legutóbb itt jártunk az újpesti volt iskolaépületben, még könnyedén el tudtuk képzelni a zsibongó tantermeket, a földszint felől érkező menzaszagot és az udvarról hallatszódó labda puffogását. Most azonban már könnyebb elképzelni, hogy itt lesz a nappali, ott a gyerekszoba, amott az erkély és emerre pedig a magaságyások a kertben. Az uniós lakhatási program mintaprojektjének építkezésén jártunk, ahol a Főváros az egykori tantermek helyén 26 korszerű bérlakással várja majd a bérlőket 2027 tavaszán.
A teljesen elszállt budapesti lakás- és albérletpiacot senkinek nem kell bemutatni, de ha számszerűsíteni akarjuk, akkor 2025-ben a magyar társadalom 30,3%-át, kb. 2,9 millió embert érintett a lakhatási szegénység, a Habitat for Humanity (új ablakban nyílik meg)definíciója szerint. Vagy ha a fizetésekhez mérjük, akkor a 2026-os nettó minimálbér 214 662 Ft (ami bruttó 322 800 Ft), míg a budapesti átlagos albérleti díjak meghaladják a 260 000 Ft, erre jön még rá a rezsi és a megélhetési költségek.
Egy ilyen kiélezett helyzetben különösen nagy jelentősége van annak, hogy Budapesten már zajlik a kivitelezése az AHA – Affordable Housing for All (Megfizethető lakhatást mindenkinek) uniós program mintaprojektjének, amivel új lakhatási, szociális és intézményi megoldásokat tesztel a Főváros. A kivitelezés téli indulásakor (új ablakban nyílik meg)készítettünk egy interjút a projektet tervező Mókembé építésziroda vezetőjével, Kőműves Mártonnal, most pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy fél évvel később hogyan áll a projekt.
Az átalakuló iskola udvarán a főpolgármester, Karácsony Gergely mellett ismertette a projektet Dr. Nagy Judit, projektvezető, Humayer Balázs, a projekt szakmai vezetője, az épületben pedig Kőműves Márton és Takács Ákos, a Mókembé tervezőiroda építészei vezettek körbe minket.
A projekt kapcsán fontos kiemelni, hogy a jelen viszonyok között különlegessége, hogy Budapest aktív lakhatáspolitikai szereplőként jelenik meg benne, és a Fővárosi Önkormányzat nem csupán építési projekteket valósít meg, hanem új intézményi és működési modelleket fejleszt. A Demo Hub ennek a törekvésnek a prototípusa és tanulási tere, amely szakmai és közéleti szereplők számára is értelmezhető keretet kínál. (új ablakban nyílik meg)Európa szerte rengeteg izgalmas megoldást találni arra, hogy használaton kívüli épületeket funkcióváltással hogyan alakítanak át lakásokká, bérlakásokká, és itt nem csak a luxus loftokra kell gondolni, hanem sok helyen a helyi önkormányzat vagy állam koordinálja ezeket.
Az épület körbejárását a földszinti, utcára néző nagy teremben kezdtük, itt lesz az a közös használatú helyiség, ami a lakók rendelkezésére fog állni, és majd ők döntik el, mit is szeretnének ide, hogyan is szeretnék használni. Ez az utca felől is megközelíthető lesz, így némiképp szabadabban lehet majd alakítani, akár külsősök számára iroda vagy közösségi tér is lehet, de a lakók is használhatják majd közös nappaliként is.
Az egész alsó szint megközelíthetőségi és technikai kialakítása akadálymentes lesz, az építészek számára kiemelten fontos volt, hogy legyenek a földszinten akadálymentes lakások is.
A másik fontos alapvetés az volt, hogy a 26 lakás ne egyetlen típusú lakóegységekből álljon, hanem legyen közte kisebb, másfélszobás otthon és családok számára alkalmas háromszobás, 100 négyzetméteres nagyobb lakás is. A DemoHub első fázisában tizennyolc garzonlakás, hat kétszobás és két háromszobás lakás készül el, már ez önmagában egy diverz lakóközösséget feltételez, beköltözhetnek majd fiatal párok, nagycsaládosok és egyedülálló idősek is.
Minden lakás saját fürdővel és konyhával is fel lesz szerelve, így minden leendő lakónak maximálisan rendelkezésre áll a privát szféra is az élet minden területén. A tervezés során a legnagyobb kihívás egyértelműen ehhez kapcsolódóan a gépészeti rendszer modernizálása volt, hiszen egy iskolai térstruktúra nagyobb termek sorozatra épül, ahova nem kellett se vizet, se elszívást, se semmilyen gépészetet biztosítani a fűtésen kívül, míg a lakóépületben lakásonként kell konyha, fürdőszoba és ezek szellőztetési igényét gépészetileg kiszolgálni.
A lakások mind a belső kertre néznek majd, itt a falak megbontásával méretes franciaerkélyt kapott minden lakóegység.
A tető magasabb felén a napelemek kapnak helyett, míg a lépcsőházból megközelíthető alacsonyabb, kétszintes rész tetején egy tetőkertet alakítanak ki, ami szintén a közösségi élet színtere lehet az udvar mellett.
A projektet egy sokszínű, egymást kiegészítő szervezeti együttműködés valósítja meg, Európai Uniós társfinanszírozással és az European Urban Initiative (EUI) támogatásával. A Fővárosi Önkormányzat biztosítja a stratégiai irányítást és a program hosszú távú beágyazását. A Kortárs Építészeti Központ a közösségi bevonásért és a részvételi tervezésért felel. A Nart Architects és a MOKEMBÉ kollektíva alakítja az építészeti koncepciót és az újpesti Demo Hub fejlesztését. A digitális eszközök fejlesztését a Popcode Kft. végzi, míg az Utcáról Lakásba! Egyesület a szociális támogatás szakmai kivitelezését biztosítja. A MEHI az energiahatékonysági megoldások szakértője, a Városkutatás Kft. pedig elemzésekkel és kutatással támogatja a projektet.
A projekt teljes költségvetése a nemzetközi partnerség szintjén 6.231.388 euró. Ebből a Fővárosi Önkormányzatra jutó projektköltségvetés 3 505 147,75 euró, amelynek finanszírozása 80%-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) támogatásából, 20%-ban pedig saját forrásból valósul meg. Az ERDF támogatás összege 2 804 118,20 euró, míg a Főváros saját forrásának mértéke 701 029,55 euró.
A projekthez csatlakozott három külföldi város is, Breda, Pula és Alfafar, akik a magyarországi implementációt szorosan nyomon követve azon dolgoznak, hogy az innovatív projektelemek közül mit tudnak a saját helyi igényeikre szabva átemelni és megvalósítani – szóval ezzel az újpesti suli átalakítással Budapest is egy kicsit bezzegváros lehet mások számára.