Különleges leletekre és lenyomatokra bukkantak a Normafa Park munkatársai a leendő oktató központ területén.
A különleges fosszíliákról az ELTE Őslénytani tanszékének professzora, Dr. Galácz András paleontológus azt mondta, hogy ezek édesvízi, mocsári csigák, amelyek a pleisztocén édesvízi mészkőben maradtak meg ebben a formában.
A pleisztocén Földtörténeti kor több mint két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött és a kőzetekben látható csigák és más kis vízi lények akkor éltek, amikor a Kárpát-medence területén még őselefántok, gyapjas mamutok legelésztek az óriásszarvasokkal együtt, a ragadozók közül pedig a kardfogú tigris és a barlangi oroszlán volt a legrettegettebb lakó.
Ekkor még nem volt Duna és Tisza sem, csak ezek előfutárai, a vízzel elárasztott völgyek léteztek és vélhetően a mai Normafa környékén, illetve peremén is ilyen völgy húzódott – itt élhettek hajdan a kőbe zárt csigák is.
Az ilyen leletek egy pillanatra hihetetlen távlatokat nyitnak a mindennapi rohanásaink közepette is. Van valami csodálatos és hátborzongató abban, amikor egy ilyen apróságnak hála felvillannak azok a távlatok, amiben létezik az a hely, ahol élünk, vagy éppen piknikezünk, kirándulunk, szánkózunk.
A különleges kőzeteket később a látogatók is megnézhetik – írja posztjában a (új ablakban nyílik meg)Normafa Park.