A XII. kerületi önkormányzat a 2026. április 30-i, csütörtök délutáni közgyűlésén módosította volna a Kerületi Építési Szabályzatokat, hogy a jövőben ne érhesse meg a tulajdonosoknak elbontani a műemlék vagy helyi védettségű épületeket.
A jelenlegi szabályozás szerint, mint magyarázták, ha valaki lebont a XII. kerületben egy védett épületet, az önkormányzat 200 ezer és 2 millió forint közötti bírságot szabhat ki rá, egy ilyen ügy pedig elévül 3 éven belül.
A szabályok szerint ráadásul a lebontás utáni újjáépítés is helyreállításnak számít, és akkor még a telek beépíthetősége is növekszik, azaz kevesebb zöldfelületet kell megtartani. „És jöhetett az újabb lakópark” – fűzte hozzá Kovács Gergely, a kerület polgármestere.
A büntetési tételek olyan alacsonyak, hogy semmilyen elrettentő erejük nincs.
Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a szabályozás nem minden esetben jelentett kellő visszatartó erőt.
Előfordult, hogy védelem alatt álló vagy védelemre javasolt épületek bontásra kerültek” – magyarázta az önkormányzat.
A tájékoztatásuk szerint ezért is bonthatták el teljesen szabálytalanul az elmúlt években az egykori Tündérhegyi Pszichiátria épületét és egy Tóth Lőrinc utcai régi, védett villát.
„Na, ezt untuk meg” – fogalmazott Kovács. Az önkormányzat 2026. január 30-án ismertette a honlapján a KÉSZ-ek módosításának tervezetét kerületi polgárokkal, az érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, valamint megindította a véleményezési eljárást is.
A 2026. február 8-i határidőig nem érkezett észrevétel, javaslat. 2026. március 17-én megtartották az egyeztető tárgyalást az állami főépítésszel is, az itt elhangzottaknak megfelelően aztán pontosították a tervanyagot.
A tervezett szigorítás értelmében, amennyiben a tulajdonos elbontja vagy hagyja összedőlni a műemlék vagy helyi védettségű épületét, akkor gyakorlatilag semmit nem építhet majd a telkén.
„A beépíthetőség 10 százalékra csökken, a szintterületi mutató pedig 0,1-re, ami azt jelenti, hogy
egy 1000 négyzetméteres telken legfeljebb egy 100 négyzetméter alapterületű földszintes házat lehet majd felhúzni”.
Az elbontott védett épületet is természetesen helyre kell állítania.
A kerületben jelenleg 319 kerületi helyi védett épület, 161 fővárosi helyi védett épület és 147 műemlék található.
Ahogy az Énbudapestemen megírtuk, a kerület kutyapártos vezetése már az első rendes testületi ülésén, 2024. október 24-én újabb értékes hegyvidéki épületeket vont helyi védelem alá, köztük például a Hollós út 5. szám alatt található egykori Jókai klubot és a svábhegyi r. k. templom plébániaépületét és kertjét.
2025 nyarának elejére pedig összegyűjtöttek egy rakás további ingatlant, amik szakértők szerint védelemre érdemes lehetnek, július végén pedig újabb 11 épület kapott helyi védettséget. Ezzel egyidőben jelentették be azt is, hogy módosítják az építési és városképi szabályozásokat, hogy „a kerület természeti és építészeti értékei további védelmet kapjanak, így biztosítva egy élhető kerületet”.
A módosítást a képviselők elmondásuk szerint támogatták volna, csakhogy a javaslatnak két eleme volt,
az egyik irányult a védett épületek megóvására, a másik eleme pedig az építési övezet beépítésének módját pontosította volna.
A hatályos előírások a telken elhelyezhető épületek számát, valamint az egy épületben kialakítható rendeltetési egységek maximális számát is szabályozzák.
Az épületek terepszint alatti összekapcsolása (például mélygarázzsal) az építmények egy épületként való minősítését eredményezi, ami a rendeltetési egységek számára vonatkozó korlát miatt aránytalan beépítési korlátozást okoz. Ez pedig végeredményben gazdaságtalan és kevésbé esztétikus megoldásokhoz vezet.
A javasolt módosítás következtében lehetőség nyílt volna több, településképi szempontból különálló épülettömeg kialakítására abban az esetben is, ha az egy épületnek minősül, ami kevesebb tereprendezéssel, fakivágással jár, így összességében az építési telkek terhelését csökkentheti.
A szabályozás célja valójában ugyanis a terepszint felett megjelenő épülettömeg és tömegarány szabályozása,
az épülettömeg fogalmának bevezetése és definiálása lehetővé tette volna a tagolt, a környezethez jobban illeszkedő beépítés kialakítását
anélkül, hogy a terepszint alatti műszaki kapcsolat a beépítés indokolatlan korlátozásához vezetett volna.
A módosítás második eleme viszont fönnakadt a vitán, és az is kiderült, hogy nem lehet az előterjesztést két határozati pontba szétszedni, csak együtt lehet róla szavazni, mert egy rendelettervezet nem szedhető szét.
Az egészet le kellett tehát venni napirendről. Az első, védett épületek megóvására irányuló elemét valószínűleg már a következő közgyűlésre vissza tudják hozni.
A 2026. április 30-i közgyűlésen
döntöttek viszont arról, hogy az engedély nélküli fakivágást az eddigieknél hatékonyabban és szigorúbban lehessen szankcionálni,
valamint, hogy a fa- és a cserjepótlás mértéke egységesen a kivágott fa törzsátmérőjének 150 százaléka, illetve cserje esetében a cserjével borított terület 150 százaléka legyen.
A meglévő előírásokhoz képest új elem pedig, hogy a madarak költési időszakában tiltják a fakivágásokat, továbbá, hogy a gyümölcsfák kivágásához is jegyzői engedélyre van szükség. A változások a május 10-től, a madarak és fák világnapjától kezdődően folyamatosan, szeptember 1-ig lépnek hatályba.
(Borítókép: A lebontott tündérhegyi szanatórium; Kép: Kovács Gergely/Facebook)