Egy olyan átláthatóbb és jobban használható városi környezetet szeretne kialakítani a zuglói önkormányzat, ami segíti a mindennapi közlekedést, ugyanakkor visszaszorítja a nem rendeltetésszerű használatot.
A XIV. kerület polgármestere a napokban jelentette be, hogy megújítják az Örs vezér terét. „Naponta több tízezer ember fordul meg itt, ezért különösen fontos, hogy rendezett, biztonságos és jól működő legyen” – (új ablakban nyílik meg)magyarázta április 15-i posztjában Rózsa András.
A talajszintből kiemelkedő növényfelületek hoznak létre, amelyek reményeik szerint
egyszerre teszik zöldebbé a teret, és segítik a gyalogos mozgás irányítását.
A kerékpáros közlekedést is rendezettebbé teszik: a meglévő kerékpárutat megszakító pavilont például elbontják, hogy a nyomvonal végre folytonossá váljon, a gyalogos és kerékpáros felületek találkozásaira pedig egyértelmű burkolati jelzések hívják majd fel a figyelmet.
A tér központi részén új ivókutat alakítanak ki, amely a tervek szerint természetes találkozási pontként is működik majd, a zóna pedig akár egy későbbi köztéri alkotásnak is helyet adhat. A terület egyik végpontján új, könnyen megközelíthető nyilvános illemhelyet is kialakítanak.
Ahogy Rózsa fogalmaz, a burkolatok, zöldfelületek és akadályok megszüntetése együtt biztosítani fogja, hogy a HÉV, a BKK-megállók, valamint a Sugár és az IKEA irányába a közlekedés egyértelmű és folyamatos legyen. A Sugár melletti pavilonsor elbontásával pedig egy nyitottabb, tisztább tér jön létre.
A tervezés során több ponton is kötött pályán mozogtunk,
hiszen a tér alatt található kiterjedt közműhálózat meghatározza, hogy hol és milyen beavatkozásokat lehet megvalósítani. Ennek ellenére sikerült egy átláthatóbb és jobban használható városi környezetet megtervezni, amely segíti a mindennapi közlekedést, ugyanakkor visszaszorítja a nem rendeltetésszerű használatot.”
Az első változásokat már idén nyáron látni lehet, a teljes megújítás pedig ütemezetten valósul meg a következő időszakban.
Az önkormányzat és a polgármester közösségi felületein ugyanakkor továbbra is várják a lakók javaslatait, mit látnának szívesen a megújuló téren.
A polgármester oldalán többen is azt javasolják, hogy az ikonikus Gombát, azaz az egykori forgalomirányító központot ahelyett, hogy elbontanák, újítsák fel, és vagy alakítsanak ki belőle kávézót, vagy költöztessék át oda a rendőröket, és inkább a mostani közbiztonsági konténert tüntessék el.
Ahogy (új ablakban nyílik meg)az Építészfórumon is írták, az Örs vezér tere
Budapest kevésbé vonzó terei közé tartozik, ha lehet egyáltalán térnek nevezni,
és nem inkább csak egy amorf térség, egy masszív közlekedési és kereskedelmi csomópont. A térhasználók számára ugyanis túl sok élményt, találkozási, rekreációs lehetőséget nem kínál.
„Az Örs vezér tere az urbanizáció állatorvosi lova, amit tudatosan fejlesztettek, pumpáltak fel a semmiből hatalmassá, maximálisan alávetve a közlekedésnek, ahol az elsődleges cél az utasok nagy tömegének átmozgatása, a járművek minél gyorsabb áteresztése, majd idővel ehhez járulékos funkcióként alakultak ki a kereskedelem méretes egységei is.”
Az Örs egyik legnagyobb problémája az építészete, illetve ennek hiánya, a tér legnagyobb része elhasználódott és kellemetlen, de mérete, számos tulajdonosa, fregmentáltsága miatt is igen nehéz, szinte lehetetlennek tűnő feladat a jövőben egy egységes gondolatmenet mentén rendezni. Vélhetően ezekre a problémákra próbál szerény megoldást kínálni a megújítás.
A másik jelentős problémájának megoldásával viszont már évtizedek óta adós a mindenkori városvezetés. Ahogy az Építészfórum is (új ablakban nyílik meg)emlékeztet,
a kelet-nyugati kötöttpályás tengely kialakítása, azaz a HÉV- és a metróvonal összekötése régi álom.
Az elképzelés már az 1950-es évek óta kisebb-nagyobb intenzitással folyamatosan terítéken van.
A két eszköz végállomása ugyanis egymással szembe, több száz méteres, kényszerű gyalogostávolságba került. Mielőtt 2024-ben átadták volna (új ablakban nyílik meg)a Kerepesi úti zebrát, az aluljáró szinte teljesen elkerülhetetlen volt, ha valaki át szeretett volna jutni egyik végállomásról a másikra.
Ahogy az Átlátszó is (új ablakban nyílik meg)összefoglalta, az M2-es metró és a gödöllői HÉV összekötésének tervei már a 50-es években is léteztek. Az eredeti tervek szerint a 2-es metrónak a Népstadion állomáson (a mai Puskás Ferenc Stadion) közös végállomása lett volna a gödöllői HÉV-vel. Azonban ezek a tervek nem valósultak meg.
Voltak az Örsre tervezett több százmilliárdos földalatti és magasvezetéssel, azaz (új ablakban nyílik meg)felüljáróval kecsegtető tervek is ennek a problémának a megoldására, de valódi előrelépés nem történt.
A lap még 2024 tavaszán megkereste a városvezetést, akik azt írták, csak az aluljárók felújítása milliárdos tétel, a Határ úti aluljáró akadálymentesítése 2 milliárdba került, a Göncz Árpád városközponti aluljáró felújítása pedig 8 milliárd forintba fog kerülni.
„Az, amit ma az Örs vezér terén látunk, annak az autófókuszú városfejlesztésnek a következménye, ami (más károk mellett) szétdarabolta a gyalogos-, kerékpáros- és közösségi közlekedési hálózatokat. Föld alá terelték az embereket, visszavágták a régen a Keleti pályaudvarig közlekedő HÉV-et. Ezeknek a károknak
a helyreállítása évtizedekbe telik, költségük városszinten ezer milliárdokban mérhető”
– magyarázta a Főpolgármesteri Hivatal.
Persze az Örsöt és környékét nem lehetetlenség szeretni, (új ablakban nyílik meg)Zubreczki Dávid legalábbis elég meggyőző, amikor a Sétakönyvek sorozat legfrissebb kiadványával az Örs vezér terére invitál, de a shoppingolás helyett urbanista böngészésre sarkall, elfeledett épületek, félig kész koncepciók, újraálmodott tervek és rakétamászókák nyomában.