Nyílt, nemzetközi urbanisztikai tervpályázaton választották ki Rákosrendező tervpályázat győztes mestertervét, amin nagyon szoros versenyben az I. helyezett konzorcium a Coldefy (Franciaország) vezette CITYFÖRSTER (Hollandia); Sporaarchitects (Magyarország); Treibhaus Hamburg (Németország); Marko and Placemakers (Szlovákia) csapata lett. Az egykori barnamezős vasúti területen megvalósuló fejlesztés egész Budapest számára példát ad a lakhatással és a klímaválsággal kapcsolatos kihívások XXI. századi kezelésére. A cél egy vegyes funkciójú, kompakt, de mégis zöld, a klímaadaptációban élen járó városrész létrehozása.
Rákosrendező a reményről szól. Arról, hogy minden kormányzati igyekezet ellenére, ez a dacos, büszke és szép város nem hagyja magát. Hogy még így is képes volt arra, hogy a területre – Rákosrendezőre – ahova 2024 januárjában még arab befektetők többszáz méter magas luxus felhőkarcolókat terveztek – ezt a területet megvegye és aztán egy olyan dologgal rukkoljon elő, ami több mint 100 éve nem történt ebben a városban. Ugyanis ennyi ideje nem volt olyan, hogy a Főváros közreműködésével – sőt, vezetésével – ilyen léptékű tervpályázatot hirdettek volna, amely egy egész városrész szerkezetét, arculatát határozza meg.
A tervpályázat valódi tétje és üzenete
Amikor az ajtón dörömböl a klímaválság és ezernyi formában szembesülünk nap mint nap a lakhatási válsággal az életünkben és a városban, akkor különös jelentősége van annak, hogy a Főváros egy ilyen mintaértékű és iránymutató, akár kiáltványként is olvasható projektet vezényel le.
„Rákosrendező a szimbóluma annak, amikor a város visszaszerzi nem csak az autonómiáját de azt, ami a közé, azaz amikor a közérdek győzedelmeskedik a magánérdek fölött" – mondta el a díjátadón Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere.
„Ami itt zajlik a szemünk előtt, az a városfejlesztés új modellje, aminek a tétje nem csak a város egyik legnagyobb, alulhasznosított barnamezős területének a jövője volt, hanem hogy Budapest képes-e egy olyan modellt felmutatni, ahol a közérdek mentén határozza meg, hogy mi épülhet meg egy adott területen, és csak ezt követően vonja be a magántőkét" – mondta el Vitézy Dávid, a zsűri társelnöke.
Rákosrendezővel a Főváros nem csak egy fontos fejlesztési területet vett meg, de a város jövőjéről szóló diskurzusát ragadta magához újra.
Mi alapján született meg a döntés a nyertesekről?
Ahogy korábban az Énbudapestemen is is összefoglaltuk, a Főváros célja egy új, fenntartható és emberléptékű városnegyed létrehozása, amely magában foglal 8–10 ezer új lakást, amelyek legalább 20 százaléka támogatott, megfizethető lakhatást kínál, minden szükséges alapellátó intézménnyel együtt. Emellett magában kell foglalnia a városrészt behálózó gyalogosbarát, autómentes utcahálózatot, legalább 25 hektárnyi zöldterületet, közparkot, valamint egy új intermodális közlekedési csomópontot a Rákosrendező vasútállomásnál és a környezeti fenntarthatóságot szolgáló energetikai és csapadékvíz-hasznosítási megoldásokat. A pályázaton indulók feladata az is volt, hogy egyensúlyt találjanak a természet és az épített környezet, valamint a lakhatás, munka, kultúra és szabadidő igényei között.
„Fontos az is, hogy a ma ismert legkorszerűbb, legfenntarthatóbb technológiákat kell alkalmaznunk, hiszen a megvalósítás is két évtizedes távlatot ölel fel, az eredmény pedig egy évszázadra szól.”
– nyilatkozta Dományi Bálint, a projektiroda vezetője, amikor egy éve bejártuk vele Rákosrendezőt.
A döntés megszületése is egy hosszas folyamat volt, 2025 november 18-ig a nemzetközi pályázat első fordulójára összesen 43 pályázat érkezett nagyrészt nemzetközi (de magyar partnerrel is rendelkező) irodák részéről, közülük 16 pályázó kapott meghívást a második szakaszba. Végül 14 pályamű maradt versenyben, ezeket első körben 7 munkacsoportban közel 50 szakértő elemezte és fogalmazták meg véleményüket és ajánlásaikat a zsűri számára. Ezt követte a zsűri két napos vitája, aminek végén megszületett a döntés.
A díjazott pályaművek
A győztes terv mellett a zsűri kiosztott egy második, megosztott harmadik helyet és négy további pályamű is megvételben részesült.
Második helyezést ért el a német ASTOC Architects and Planner, a RMPSL Landschaftsarchitekten és a magyar Archikon csapata; utóbbiak a közelmúltban számos díjazott projekten dolgoztak, mint a Párisi udvar rekonstrukciója, a Budapest-nívódíjat kapott Gyöngyszem tagóvoda vagy a Vizafogó park.
Megosztott harmadik díjat kapott a Superwien Urbanism, Építész Stúdió és az Objekt Tájépítész Iroda csapata, valamint a CHYBIK + KRISTOF, az Arup Group, a NAUTES Építészműterem, az Architekten Tillner & Willinger, a Gumuchdjian Architects és a HMBCJ csoportosulása.
Kiemelt megvételben részesült a 4 plusz Kft., Korényi és Társai Építész Kft.; IDEFIX landscape architecture; VOIDS konzorcium és a MUTABILIS Paysage & Urbanisme; LAN S.A.R.L d’Architecture csapata.
Ez a díjkiosztás is mutatja, hogy a végső mesterterv több pályamű ötleteinek és legjobb részeinek összeolvasztásából születik majd meg, a pályázat során minden pályázó részletes digitális modellekkel dolgozott, és a fenntarthatóságot, beépítést, sűrűséget konkrét számítások alapján tudta a zsűri összevetni a döntéshozás során.
„A döntés jelentősége abban áll, hogy kijelöltük azt az irányt, amely mentén a mesterterv kidolgozása elindulhat – ez egy több éves, komplex tervezési folyamat kezdete.”
– hangsúlyozta Erő Zoltán, Budapest főépítésze, a Bírálóbizottság tagja.
Részletesebben a győztesről:
A győztes mesterterv fő ismérve, hogy egy körsétánnyal kapcsol össze hat önálló városrészt, melyek mindegyike saját funkcionális súlypontot és építészeti arculatot kapott. A zöldfelületek egymásba fonódása lehetővé teszi az ökoszisztéma regenerálódását és megerősödését és összekapcsolja a terület korábban széttagolt részeit - szól a pályázati anyag. A városrészeket három nagyobb park összehangolt rendszere fogja egységbe, ezek egy városból ki vagy épp oda bevezető, észak-dél irányú zöldfolyosót is alkotnak. A zöld mellett hasonlóan hangsúlyos a kék infrastruktúra átgondolt kialakítása, a városnegyed kék szívét – ahogy a pályamű nevezi – a Rákos-patak természetközeli állapotának és a természetes vízfolyásoknak a visszaállítása adja. Ez a zöld és kék infrastruktúra képezi a mesterterv elsődleges térbeli vázát. A fenntarthatóság szempontjából is minden követelménynek megfelelt a pályamű – következetesen alkalmazza a klímaadaptív tervezést, a szivacsvároslogikát, és integrálja a megújuló energiákat.
Különösen erősen jelenik meg a tervben a társadalmi fenntarthatóság: változatos lakáskínálat, életciklusalapú tipológiák, jól elhelyezett intézmények jellemzik. Kiemelten foglalkozik a projekt életciklusával. Gazdaságilag a terv stabil, ütemezése rugalmas, a leírt fejlesztési filozófia megvalósítható – szól a tervet méltató laudáció. Az új negyed a 15 perces város elképzelés jegyében fogalmazódott meg, közlekedése a gyalogos és kerékpáros közlekedésre épít, a fő közlekedési csomópont Rákosrendező állomás környékére sűrűsödik, ahogy a beépítettség is itt lenne a legsűrűbb.
Hogyan tovább?
Már 2025 szeptemberében aláírták a kormánnyal a rákosrendezői fejlesztési területhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokról szóló megállapodást (Szegedi úti felüljáró megépítése, Kisföldalatti meghosszabbítása stb.). Ez az aláírt megállapodás megerősíti, hogy Budapest ugyanúgy jogosult Rákosrendező kapcsán a legalább 800 millió euró értékű állami infrastruktúra-fejlesztésre, mint ahogy az arab befektető jogosult lett volna. Ezeknek a megvalósításával párhuzamosan a most díjazott mestertervekből hosszas egyeztetés és tervezés során megszülethet a legapróbb részleteket is tartalmazó kiviteli terv. A díjátadón és utána elhangzott politikusi ígéretek alapján az évtized végén már láthatjuk a kivitelezés első jeleit is.
Addig pedig az ideiglenes hasznosítás keretében mi is izgatottan várjuk, hogy mi lesz a terület sorsa.