STÍLUS

Csuklós, elektromos, budapesti


Tegnap óta menetrend szerint is közlekednek elektromos csuklós buszok. Némi  pátosszal mondhatnánk: közlekedéstörténeti jelentőségű buszozás zajlott.  Annyiban is, hogy e járművek egyúttal az első kínai csuklós buszok a fővárosban.

Az még jövő zenéje, hogy a BYD eBus B19 típusú járművek a közlekedéstörténet arany, vagy fekete oldalaira kerülnek, ami viszont biztos: a közeljövőben egyre növekszik a számuk Budapesten. A BKK és az ArrivaBus Kft. között létrejött szolgáltatási szerződés alapján ugyanis a csuklós BYD-ek két ütemben állnak forgalomba: a tegnapi öt jármű után május 1-én további tizenöt csatlakozik a flottához, ami azt jelenti, hogy  a tartalék járművekkel együtt összesen 24 új elektromos csuklós autóbusz lesz Budapesten egy hónapon belül.

A teljes, 82 darabos flotta ütemezetten, még az idén forgalomba áll; a járművek szolgálatba állításával pedig Budapesten jön létre az ország legnagyobb tisztán elektromos hajtású autóbusz-flottája. Azt csak az örök cinikusok kedvéért tesszük hozzá, hogy ez nem a kizárólagosság szinonimája: Miskolcon  március 13. óta közlekednek ugyancsak BYD eBus B19 típusú csuklós járművek, szóló elektromos buszok pedig már több mint tíz magyar városban, például Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Győrben, de Pakson, Komáromban és Komlón is futnak. A csuklósok országos késése annak tudható be, hogy a változatok beszerzése technológiai és infrastrukturális okokból (töltőkapacitás igénye) csak 2026-ban indult el nagyobb ütemben a Zöld Busz Program keretében.

BYD
Kép: Juhasz Balazs/MVK Zrt
A 41 ülőhellyel és összesen 125 fős befogadóképességgel rendelkező járművek hajtásáról a BYD saját fejlesztésű, EQ13 jelű portálhidas hajtott futóműve gondoskodik, amely két darab, egyenként 150 kW csúcsteljesítményű kerékagymotort integrál. A csuklósokat 563 kWh összkapacitású lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorrendszerrel szerelték, amely mintegy 20%-os töltöttségi szintig körülbelül 430 kilométeres hatótávot tesz lehetővé. Az akkumulátormodulok a tetőn, valamint a jármű hátsó részében kerültek elhelyezésre. Az energiatároló rendszer 150 kW teljesítményű töltéssel hozzávetőlegesen három óra alatt tölthető fel.A hajtott egység a hátsó kocsitestben kapott helyet, ennek megfelelően a járművek tolócsuklós kialakításúak.
A járművek a BYD csingdaui gyárában készültek, azonos gyártási háttérrel a szóló kivitelű egységekkel. De miért ott? A BYD-nek már van buszgyára Komáromban is. Nos, azt lehetne erre mondani: a biztonság kedvéért. A B19-es csuklós modellek és a B12-es szóló buszok első példányai azért a BYD csingdaui üzemében készültek el a magyar főváros számára. A szekemberek szerint már ennyi is indokolhatja a döntést, de a komáromi üzem leterheltsége amúgy sem tette lehetővé az ilyen nagyságrendű (összesen 82 darabos, amiből 24 a csuklós B19-es) flotta rövid határidővel történő legyártását.

Úgyhogy tegyünk most egy kis kitérőt.

Sör és busz a Sárga-tenger vonzásában

Amilyen otthonosan mozgunk a különféle márkanevek és fogyasztási cikkek útvesztőiben, annyira hiányosak az ismerteink Kína történelméről, hegy- és vízrajzáról, nemzetiségeiről, tartományairól. Ha az lenne a feladat, hogy mondjunk öt olyan kínai nagyvárost, ahol 10 milliónál többen élnek, akkor Peking és Sanghaj után megállna a tudomány. Legfeljebb Hongkong, de az más kategória, a „nincs is annyi” válasz pedig rossz. Csingdau városa például a tizenhatodik ezen a listán. A város nevének említésére legfeljebb a Tsingtao sörmárka dereng fel némely honfitársaink előtt. Ebből a sörből exportálnak a legtöbbet a világon, a Tsingtao ugyanis megelőzte a Heinekent is.

Hogy a söripar éppen itt jelent meg, annak pofonegyszerű magyarázata van: 1898-tól 1914-ig német szabad kikötő volt – a „szabad kikötő" olyan város, ahol bizonyos nyugati államok a Kínával kötött egyezményeik alapján kiváltságokat élvezett, például állampolgárai mentesültek a kínai törvények szerinti eljárás alól. A németek a sörkutúra mellett a nemzetközi kereskedelmet is megtanították a helyieknek, de Csingdau (Csingtaó) kiváló fekvésének köszönhetően – a Sárga-tengerhez közel,– már a nemcsak teherhajók, hanem a haditengerészet, majd az elektronikai ipar egyik legfontosabb helyszínévé vált. Itt van a világ negyedik legforgalmasabb kikötője, de a kellemes időjárási viszonyok és tengerpart az idegenforgalmat idevonzotta. 

A
A felvétel 2019-ben készült az 50 ezredik jármű elkészülte után; Kép: sustainable-bus.com/sustainable-bus.com

Számunkra azonban most fontosabbnak tűnik, hogy a 2000-es évek elején itt vetette meg a lábát a BYD , és egy komplett gyárvárost hozott létre a hozzá kapcsoolódó ökoszisztémával. Az autó- és buszgyártás mellett több 10 ezer embert foglalkoztat a Chengdu BYD Electronics, amelynek  fő profilja az elektronikai alkatrészek (pl. mobiltelefon-alkatrészek, LCD-kijelzők, áramkörök) gyártása, de autóipari elektronikai egységeket is készítenek itt. 

 Budapest electric

A buszok forgalomba állást megelőzően a BKK és szolgáltató partnere, az ArrivaBus Kft. több körben tesztelte az új járműveket, hogy azok üzembiztosan, a lehető legmagasabb színvonalon álljanak az utasok rendelkezésére. Az elektromosbusz-flotta első járművei már 2025 decemberében megjelentek a fővárosban: ekkor álltak forgalomba az első szóló elektromos autóbuszok, amelyek azóta is megbízhatóan közlekednek a 105-ös és a 210-es vonalakon. A járművek többek között holttérfigyelővel, valamint vezetői fáradtságfigyelővel is felszereltek, továbbá több USB-töltőpontot is kínálnak az utasok kényelme érdekében. Kialakításuk tágas elsőbbségi teret biztosít a kerekesszékkel vagy babakocsival utazóknak, és kerékpárszállításra is alkalmasak.

BYD
Kép: BKK/BKK

A következő időszakban a hamarosan forgalomba álló csuklós buszok mellett további új szóló elektromos járművekkel is lehet majd találkozni. Mindez jelentősen hozzájárul a fővárosi közösségi közlekedés színvonalának emeléséhez és Budapest levegőminőségének javításához. A BKK bízik abban, hogy az új, elektromos meghajtású, alacsonypadlós, klimatizált, fedélzeti kamerákkal és modern vezetéstámogató rendszerekkel felszerelt autóbuszok hozzájárulnak az utazási komfort és a biztonságérzet növeléséhez, és segítik, hogy a jövőben még többen válasszák a közösségi közlekedést. Fontos szerepet játszanak továbbá az esélyegyenlőség biztosításában, valamint az energiahatékonyság javításában is.