A villamosvonal a Szent Gellért tértől a Budafoki út, Kopaszi gát térségéig húzódik majd, a kivitelezésére kiírt közbeszerzést Swietelsky nyerte nettó 26,9 milliárd forintért, amire uniós forrásból van fedezet.
A budai fonódó első üteme még 2014-2016 között valósult meg, célja az volt, hogy a széttagolt budai villamosvonalakat egységes hálózattá alakítása, hogy átszállás nélkül tudjunk utazni minél hosszabban. A projektben a 17-es villamos vonala egyesült három budai járatéval, ezáltal hosszú, észak–déli irányban egész Budát átszelő vonalak jöttek létre: Óbudáról a Batthyány tér, a Széll Kálmán tér, a BAH-csomópont, a Móricz Zsigmond körtér, Albertfalva, valamint Kelenföld felé. Ez már része volt annak a villamos-reneszánsznak, ami a XX. század második felében, az autós motorizáció égisze alatt felszámolt villamoshálózat eltűnt vonalainak helyreállítását tűzte ki célul.
A budai fonódó hálózat következő üteme egy új vonal építését jelenti déli irányba, ami eléri a Szent Gellért tértől kezdődő egyetemi negyedet, az infoparkot és Kopaszi-gát környezetében kiépülő új, vegyes funkciójú városrészt is. Ennek igénye már az első ütem megvalósulása után felmerült, a bővítés tervezését 2020-ban a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) kezdte meg, amit akkor Vitézy Dávid vezetett, aki mára a Podmaniczky mozgalom frakcióvezetője a Fővárosi Közgyűlésben. Ő vette észre március 10-én is, hogy a kivitelezésére kiírt közbeszerzést Swietelsky nyerte meg.
A közbeszerzés kiírása nem volt zökkenőmentes, még 2022-ben a BFK, a XI. kerület és a Főváros között alakult ki vita, és a közbeszerzést csak a megegyezés megszületése után tudták kiírni 2025 tavaszán, hogy aztán egy hónap múlva visszavonja az Építési és Közlekedési Minisztérium, majd újra kiírja.
Az új vonal 2,8 kilométernyi pálya kiépítésével jár majd, ebből 1,6 km füvesített szakasz lenne, és összesen 7 darab akadálymentes megállóval hosszabbodna a villamosozható szakasz.
Az új fonódó a már meglévő hálózathoz a Szent Gellért térnél csatlakozik, innen indulva a Duna partján halad majd el a BME és az ELTE campusa mellett. A Rákóczi hídtól délre kanyarodik majd nyugatra, és a MOL campus után, a Dombóvári út és a Budafoki út kereszteződésében ér majd véget.
A villamosvonal megépítése magas színvonalú közterületfejlesztést is jelent. A Műegyetem rakparton és a Pázmány Péter rakparton jelentősen csökken az autóforgalom és a burkolt terület aránya, javulnak a kerékpározás feltételei, hiszen a projekt részeként 394 új fát és 27 431 új cserjét ültetnek és 2660 méternyi kerékpárút épül.
A vonal terveit a Budapest Fejlesztési Központ készítette a Főváros közreműködésével, a beruházást az EU kohéziós alapjából fizetik.
Kiemelt kép: Budapest Fejlesztési Központ