Rég nem láttunk ennyi jeget a Dunán, és már azon gondolkozunk, hogy mikor fog befagyni. Pedig nem fog.
Voltak idők, amikor a jégzajlás vagy a Duna jegén sétálás szinte mindennapos (mindenéves) esemény, de legalábbis gyakori lehetőség volt, azonban a folyószabályozás és a klímaváltozás együttes hatásának eredményeképp ebben már nem érdemes reménykedni, Budapest területén belül semmiképp. Nincs elég hideg a jégtáblák kialakulásához, de ha mégis, akkor a folyót fűti a beleengedett szennyvíz, de a kialakult jégtáblák – amiket jelenleg is láthatunk a Duna felszínén – sem akadnak meg és gyűlnek fel sehol olyan mennyiségben. Az alábbi képeken látható, hogy az elmúlt 100 évben mi számított jégzajlásnak a Dunán.
Hogy lesz egy folyóban jég és jégtábla?
Sokkal több a kihívás, mint egy állóvíz esetében. "Jégképződés jellemzően akkor indul meg, ha a léghőmérséklet tartósan 0 °C alá süllyed. A nyílt vízfelületen a felszínen lehűlő víztömeg az áramlás turbulens mozgása miatt keveredik, sűrűsége miatt lesüllyed, ezért a jegesedés nem itt megy végbe. Hanem olyan helyeken, ahol az áramlás lassabb, a víz sekélyebb, esetleg a vízbe olyan tárgyak, létesítmények nyúlnak, melyek a víznél hidegebbek (hídláb, sarkantyú, vagy akár mellékágba dőlt fák). A parton képződő jég a folyó középvonala felé hízik, ahogy újabb részecskék fagynak hozzá. Ugyanez lejátszódhat a folyó fenekén, ahol a jég az üledékszemcsék felületén keletkezik, majd a kisebb fajsúlya miatt a felszínre emelkedik. A felszínre emelkedő, vagy a parti jégből leszakadó jégdarabokból úszó jégtáblák alakulnak ki, és ez az a pillanat, amikor a folyón megindul a jégzajlás." - magyarázza a Dunai Szigetek blog.
Honnan vannak a budapesti jégtáblák?
A Duna budapesti jégtáblái elsősorban a felsőbb, Ausztrián és Szlovákián áthaladó szakaszokon keletkeznek, de a magyarországi, a fővárostól északra eső részeken (pl: a Dunakanyarban vagy a Szigetköz térségében) is képződhetnek. A tartós és extrém hideg időjárás a Duna felső és középső folyásán, a Kárpát-medencét körülvevő hegyvidékeken és az Alpok alacsonyabb részein indítja el a folyamatot. A víz hőmérséklete ott csökken le először a kritikus 0,5 fok körüli értékre. Kezdetben a sekélyebb, lassabb áramlású part menti részeken és öblökben alakul ki a parti jég, a hullámzás vagy az áramlás ezt a kezdeti, vékony jeget feldarabolja, kisebb úszó jégtáblák keletkeznek. Ezek a táblák a folyón lefelé haladva összeolvad(hat)nak, és egyre nagyobb méretűvé vál(hat)nak. A Magyarországra érkező jégtömeg tehát nagyrészt már készen érkezik a fővárosba.
