1990 karácsonya sokkal kiábrándultabb volt, mint a korábbiak. Az emberek kezdtek rájönni, hogy hiába vannak tele a boltok azokkal kincsekkel, amelyekre ácsingóztak vagy húsz éven át, ha nincs rendezett, ha nincs munka. Merthogy az is rendszerváltás volt, méghozzá szó szerint, hogy Kádár alatt mindenkinek kötelező volt dolgozni, különben elvitte a rendőr "közveszélyes munkakerülésért". 1990-ben szinte a teljes vidéki munkásosztály - bányászok, kohászok, építők - az utcára került. Ugyanakkor 1990 történelmi év volt, hiszen tavasszal megtartották első szabad választásokat, a emberek fejében mégsem ez maradt emlékezetes, hanem a taxisblokád, amely azóta is leghatékonyabb kormányellenes fellépésnek mondható.
Talán ez az ellentmondásosság is közrejátszott abban, hogy némely szélsőséget leszámítva a sajtó karácsonykor a békesség jegyében, kellő visszafogottsággal szólt az olvasókhoz. Ezt tükrözte az Esti Hírlap karácsonyi interjúja is, amely ma 35 éve, 1990. december 23-án jelent meg. Az interjú alanya Rubik Ernő vitán felül a legszimpatikusabb emberek közé tartott már akkor is - feltehetően azért, mert valóban világhírű magyarként sem vált nagyképű, arrogánssá... -,és mivel mondandója ma is teljességgel vállalható, őt idézzük fel, tőle idézünk, így kívánva minden kedves olvasónknak boldog karácsonyt.
Logikárol, tisztességről:
Az ember egy azzal, amit elért. Én nem szeretem azt a fogalmat, hogy magánember, vagy munkahelyi ember, vagy otthoni ember. Az ember, ha nem egy, akkor ez már pszichiátriai eset. A kérdésére válaszolva: a logika és a tisztesség ugyanaz. A játék mindig tisztességesebb volt, mint az élet. Tulajdonképpen nem is különböznek egyébben, mint a tisztességben. A játékban egyértelmű szabályok vannak, amelyeket ha nem tartunk be, nem lehet továbblépni. Mondok egy közönséges példát: a sakkjáték, ugye háborúzás, — csakhogy itt nincs hitszegés, nincs árulás, és persze, fel lehet támadni.
Játékról:
A játék nem gyermeki dolog, a játék emberi kategória, még ha gyermekkorban a világ és a magunk megismerésének az eszköze is. A baj az, ha a körülmények nem engedik meg azt, hogy ez a világ felnőtt korban is folytatódjék. A játék a magunk rekreációjának a legélvezetesebb, de egyetlen formája is. A szellemi játéknál semmi másról nincs szó, mint a valódi világból egy tisztességes világba való átlépésről. A hasznossági életből egy megkívánt életbe.
