Noha a városban élők nagyjából fele nő, szempontjaik, tapasztalataik a történelem során nem azonos mértékben, vagy egyáltalán nem jelentek meg a várostervezésben.
A II. kerületi önkormányzat női közösségi gyűlést indít, hogy
közösen gondolkodjanak arról, hogyan lehet Budát még élhetőbbé, szerethetőbbé és biztonságosabbá tenni a nők szempontjából.
A céljuk az, hogy az eltérő élethelyzetben élő nők véleménye, tapasztalata és tudása megjelenjen a kerületi döntésekben.
„Hiszünk abban, hogy a nemek közötti egyenlőség nemcsak társadalmi igazságosság kérdése, hanem közös érdek is” – teszik hozzá.
A szeptember közepén induló közösségi gyűlés keretében 50 véletlenszerűen kiválasztott nő beszélget majd egymással és szakértőkkel öt napon keresztül. A kiválasztás regisztrációhoz kötött, meghívólevelet kapott jelentkezők közül sorsolással választják ki a résztvevőket úgy, hogy a csoport tükrözze a kerület női lakosságának sokféleségét. A meghívólevelek kézbesítését már megkezdték.
Ahogy bejelentésben is hangsúlyozzák, a részvételhez nem szükséges szakértelem, ugyanis minden élettapasztalat értékes! A gyűlés helyszíne természetesen a Marczibányi Téri Művelődési Központ lesz.
Noha a városban élők nagyjából fele nő, magyarázzák itt,
szempontjaik, tapasztalataik a történelem során nem azonos mértékben, vagy egyáltalán nem jelentek meg a várostervezésben.
Ennek eredményeként, sok esetben a mai napig kevésbé tudják kiaknázni a lakókörnyezetükben rejlő potenciált, mint a férfiak, holott, ideális esetben a város minden tere és minden eszköze mindenki számára használható kéne, hogy legyen.
Ahogy Kimmer Diána, a BKK senior ügyfélélmény- és elemzési menedzserének 2023 áprilisában közzétett műhelytanulmányából nem mellesleg kiderült, a nők átlagosan többet használják a tömegközlekedést, 16 százalékkal hosszabb útra veszik igénybe a közösségi közlekedést.
Ahogy a Qubit és a DemNet is összefoglalta, a tanulmányból kiderül ezenkívül az is, hogy utazásszám alapon a nők 57 százalékkal több utat tesznek meg gyermekgondozás céljából és majdnem kétszer annyit vásárlási céllal. Ez távolságban, azaz kilométer alapon azt jelenti, hogy a nők gyermekgondozás céljából 40 százalékkal, míg vásárlás céljából 41 százalékkal több utat tesznek meg, mint a férfiak.
Miért fontos ez a várostervezés szempontjából? Mint a lap is említi, ha tudjuk, hogy a nők többször választják például a gyaloglást, akkor
a járdákat, utakat megfelelő világítással még biztonságosabbá kell tenni, és a lopást, zaklatást elősegítő körülményekkel hatékonyabban le kell számolni.
Ez egyébként az első olyan magyar tanulmány, amely a közlekedés használatának genderalapú kérdéseit vizsgálta nagymintás adatbázison, kvantitatív módszerekkel.
A Kortárs Építészeti Központban is tartottak egy kerekasztal-beszélgetést, ahol olyan kérdésekre keresték a választ, mint például, mi a legbosszantóbb abban, hogy Budapest tervezéséből kihagyták a nőket?
Soltész Noémi, a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) egyik alapítója például azt mondta, hogy
ezen egészen addig nem is gondolkodott, amíg nem született gyereke, és rá nem jött, hogy Magyarországon nehéz babakocsival közlekedni.
Böröndy Júlia építész, a Women in Architecture Hungary alapítója pedig szintén arról beszélt, hogy a közvilágítás elégtelensége rendszeresen feltűnik neki. Monti Elvira építész, aki a nők és a biztonság kérdését kutatja, azzal folytatta, mivel kimutatható, hogy a nők gyakrabban veszik igénybe a tömegközlekedési eszközöket, őket pláne hátrányosan érinti, hogy mindent az autók köré építettek a fővárosban.
Le Marietta pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Bécsben a 2000-es évek eleje óta van genderosztály, ami odafigyel arra, hogy a város szolgáltatásai igazságosabbak legyenek, és jobban kiszolgálják a különböző csoportok igényeit. Ennek köszönhetően aztán a bécsi közlekedési eszközökön alacsonyabbra is tesznek kapaszkodókat válaszként arra, hogy a férfiak és nők átlagmagassága között 10 centi az eltérés.
Ahogy a DemNet Eva Kaillal készült 2023-as interjújából egyébként kiderül,
az ezzel kapcsolatos gondolkodás Bécsben már 1991-ben elindult, amikor is szerveztek egy fotókiállítást
azzal a címmel, hogy Kik birtokolják a közterületeket? – A nők hétköznapjai a városban.
A képek különböző, Bécsben élő nők egy-egy napját mutatták be, és rögtön nyilvánvaló volt, hogy rendelkezzenek a szereplők bármilyen háttérrel, a városban való mozgásuk megtervezését az határozta meg, hangozzon most bármilyen triviálisan, hol érzik magukat biztonságban és hol vannak a legkevésbé akadályoztatva fizikailag.
(A kiemelt kép illusztráció: Karancsi-Albert Rudolf/Képszerk)