Kilenc éve költözött Józsefváros a Szent István körútra, és láthatóan jól érzi magát. De ki ne érezné jól magát 499 felejthetetlen este után?
„Molnár régimódi története úgy kell, mint egy falat kenyér. Ha pedig azt egy alkotóközösség ilyen színvonalon, az eredeti mű szellemiségét őrizve tudja maira hangszerelni és népszerűsíteni, valódi ünneppel ér fel” – írta a Vasárnapi Hírek kritikusa a Vígszínház A Pál utcai fiúk musicalének 2016. november 5-i premierje után, ám arra talán ő sem gondolt, hogy a közönség „éhsége” e régimódi történet után határtalan. Dés László és Geszti Péter színpadi adaptációja
kilenc évvel a premier után is táblás házzal megy, és már közel 540 000 néző vált a grund történetének részévé.
„A Pál utcaiak és a vörösingesek küzdelme – középpontban egy különös hőssel, Nemecsek Ernővel, aki mindvégig képes hű maradni az elveihez – a barátság, a bátorság és a hűség örök értékeiről mesél, hiszen »a grund mi vagyunk»” – olvasható a Vígszínházi ünnepi közleményében, amelyet abból az alkalomból adtak ki, hogy október 25-én, szombaton, megtartják az ötszázadik előadást a Szent István körúton.
„Nagyon jó és szép alkotói időszaka volt életemnek, amikor ezen a darabon dolgoztunk. Nagyszerű csapat jött össze, Marton László rendező, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Grecsó Krisztián szövegkönyvíró és Geszti Péter a dalszövegekkel. Mindig a lakásomon folyt a munka, együtt formáltuk a darabot azzá, amit a nézők a színházban láthatnak – emlékezett vissza nemrég Dés László a musical-előadásának születéséről, ám hozzátette: „A zeneszerzés (…) magányos tevékenység, azt már egyedül folytattam, négy fal között. Hol otthon, hol a szigligeti alkotóházban. Amikor kész voltam a Mi vagyunk a Grund! demójának feléneklésével, felhívtam három asszonyt a konyháról, hallgassák meg.
Mikor lopva rájuk néztem, miközben hallgatták a dalt, láttam, hogy folynak a könnyeik.
Akkor lettem biztos abban, hogy jó úton járunk Gesztivel” – tette hozzá.
Azonban a Pál utcai fiúk nemcsak az alkalmi hallgatóknak, majd a későbbi nézőknek jelentett kivételes élményt. „Egyáltalán nem számítottam rá, hogy ekkora siker lesz. Nehéz időszak volt az életemben, darabokra voltam szakadva, de a srácokkal egymásba kapaszkodtunk, és mindenünket beletettük. Persze ahhoz, hogy igazán csapatként tudjunk működni Horváth Csaba és Dés Andris munkája elengedhetetlen volt. Az előbemutatón – amikor még nem is volt kész az előadás – a csilláron is lógtak, és az előadás végén szinte felrobbant a nézőtér. Akkor megértettem, hogy milyen nagy szükség van ezekre a történetekre.
Hogy mennyire vágyunk Nemecsekké, Bokává, Áts Ferivé válni. Őszintévé, tisztává, erőssé. És hogy mennyire vágyunk tartozni valahová. Egy igazi közösséghez, ahol nap mint nap küzdünk egymásért.
Ezt az érzést, a csapatot, a srácokat, a közös élményeket és küzdelmet életem végéig magammal fogom vinni” – mondta Wunderlich József, akit a premier óta alakítja Boka szerepét.
A Pál utcai fiúk 501. előadása október 31-én lesz, novemberben és decemberben további nyolc alkalommal elevenednek meg a Molnár Ferenc énekelni is tudó hősei.
Egy szó, mint száz, itt most minden a helyén van, és minden működik is,
így Nemecsek megingathatatlanul tisztességes, magától értetődőn bátor közlegénye jó néhány percre hús-vér ikonná válhat. A »Miért félünk, miért élünk, hanem egy álomért?« dal pedig a fináléban már nem nyálas slágerszövegnek hangzik, mert megelőzi az a két óra, ami súlyt és hitelt ad neki” – írta kilenc évvel ezelőtt a Vasárnapi Hírek kritikusa. Ma sincs másképp.