KULTÚRA

Öt emelet 100 lakatosnak


Még januárban jelentette be Karácsony Gergely, hogy  Jurányi Ház mintájára alkotó- és játszóhelyet hozna létre a főváros Angyalföldön, a Szabolcs utcában. A pályázatot a Freeszfe Egyesület nyerte, amely egy fiatalokat megszólító kortárs és független kulturális központ létrehozását jelölte meg célként. Freedom néven.

Pályázatukból kiderült, hogy bővíteni akarják a már futó színház- és filmművészeti képzéseiket, de hasonlóan az eredeti, mintául szolgáló budai Jurányihoz, befogadó alkotó- és játszóhellyé is válna a független társulatok számára. További terveik szerint pszichológus, drámapedagógus és filmes szakemberek segítségével hoznak majd létre középiskolásoknak segítséget nyújtó programokat, és szenior programot is hirdetnek, ahova a 65 év felettieket várják. Az Egyesület vállalta az ingatlan üzemeltetésével járó kötelezettségeket is, de a szeptember 27-én megtartott tanévnyitón látottak alapján elmondhatjuk azt is, hogy a jövő hatalmas meglepetésekre számíthatunk itt.

Ám a meglepetés szinte kódolva van a Szabolcs u,. 27. szám alatt. Legalábbis ami az épületet illeti. Bármily hihetetlen, de az ötemeletes, 55 évvel ezelőtti átadása idején modernnek mondott ház elsősorban a buszoknak köszönheti, hogy megépült. De hogy pontosítsunk: inkább annak, hogy a buszokat javítani kell. 

Kell egy szakma

A különleges buszok rajongói gyakran könnyes szemmel idézik fel azokat a vállalati javítóbázisokat, ahol – gyakran szükség szülte kényszerből –  leleményességgel és a fantáziával nemcsak a lehetetlennek tűnő akadályokat sikerült leküzdeni, de olykor előfordult, hogy új jármű született. Az egyik ilyen legendás főműhely Angyalföldön, a Szabolcs utca 17. szám alatt működött 1962-től a MÁVAUT-AKÖV, majd 1973-tól jogutódja, a Volán zászlaja alatt. Az itt dolgozóknak már az alakulás évében az a szép feladat jutott, hogy készítsenek – a „rendes buszok javítása mellett” egy speciális mikrobusz-szerelvényt az Ikarus formatervezője, Finta László tervei alapján. A szerelvény 1962 nyarára készült el, és augusztus 20-án állt forgalomba Tihany és Balatonfüred között. Egy évvel később kabrió busz készült itt, később emeletes busz, de például több százas darabszámban csuklósították a kisméretű Ikarus 630-as  buszokat.

Szabolcs
Szabolcs utcai részlet Kép: Magyar Rendőr/Fortepan

Ám hiába születtek csodák, a megnehezítette a munkát az 1960-as évek végére kialakult munkaerő-hiány. Amin a MÁVAUT úgy próbált úrrá lenni, hogy a főműhelytől nem messze, a Szabolcs utca 27. szám alatt korszerű szakmunkásképző-szerelőműhelyt építtetett fel. Tervezője az UVATERV építőmérnöke Dobrovszláv József volt, aki a családi hagyományt is folytatva festőművészként is ismertté vált. (Apja, Dobrovszláv Lajos, Munkácsy-díjas festőművész volt.) Az épület átadására 1970 áprilisában került sor, őszig próbaoktatás zajlott.  „Munkaerőhiány. Riasztó gond mindazoknál a vállalatoknál, amelyeknél hiányzik a szakképzett munkás. És – sajnos – sok helyen hiányzanak. Például a 20. sz. AKÖV-nél, vagyis a MÁVAUT-nál. Igaz, a munkaerőhiányt sokféle módon igyekeznek pótolni: leginkább nagyobb fizetés ígéretével. De még kevés – egyelőre – azoknak a vállalatoknak, gyáraknak, üzemeknek a száma, amelyek a maguk erejéből igyekeznek a szakmunkáshiányt megszüntetni. Ezek a gondolatok foglalkoztattak bennünket, miközben a Szabolcs utca 27. sz. modern épület liftjén felhúztunk az ötödik emeletre. A MÁVAUT és az Autóközlekedési Technikum tanműhelye ez az új, korszerű épület” – írta 1970. áprilisában a Közlekedés című lap. A riportban Demeter László, a tanműhely megbízott vezetője elmondta, hogy négy évvel korábbi tervük vált valóra. Az épület harmadik és negyedik emeletét az Autóközlekedési Technikum diákjai kapták meg, a MÁVAUT ipari tanulói a földszintet az autóállásokkal, illetve az első és a második emeletet.  Demeter László arról beszélt, hogy vállalatnak száz lakatosra lenne szüksége, ezért ők csak a lakatos szakmát tanítják majd.

Tervünk, hogy olyan szakmunkásokat neveljünk, akik nem hagynak itt bennünket. Ezt úgy kívánjuk megoldani, hogy elsősorban olyan fiatalokat veszünk fel szakmunkás tanulónak, akik MÁVAUT-os szülők gyermekei. Reméljük, hogy az ilyenek más szívvel jönnek hozzánk. 

Az sem baj, sőt előny, ha nemcsak pestiek tanulnak nálunk, hanem Pestkörnyékiek, akik MÁVAUT autóbusszal tudnak bejárni” – mondta a megbízott vezető, aki elmondta, hogy az ötödik emelettel más terveik vannak.

Kultúrszint

A legfelső szint azonban némi kívánnivalót hagyott maga után. „Kevésbé örvendetes, hogy a beépített szekrények az ötödik javítás után se nyithatók, hogy a hatalmas, érdekes üvegablakok tisztítása látszólag lehetetlen és hogy a 220 ipari tanulónak mindössze 196 öltözőszekrény jutott” – fogta vissza magát Demeter László. Persze e „kultúrszint” nemcsak tárolásra szolgált. Rendezvénytermében a MÁVAUT szakmunkástanulói klubdélutánokat is rendezhettek.  Íme egy beszámoló: „1970. július 2-a. 16.00 óra. A Szabolcs utcai tanműhely új kultúrterme kong az ürességtől... 16.05 perc. Hangerősítőt cipelve hóna alatt, belép az első »fecske«: Tatár Ági. – 4 órára beszéltük meg a klubdélutánt, 6-ra talán el is jönnek – sóhajt, majd lehuppan egy karosszékbe. 16.20. Nyolc farmernadrágos fiú baktat fel a lépcsőn. Első útjuk a magnóhoz vezet – körülállják. Lábuk ütemesen dobolja egy Beatles szám ritmusát. 16.50. Megjelennek az első lányvendégek. Percekig tétován ácsorognak, majd elvonulnak a terem egyik félreeső zugába beszélgetni. 17.00. Pubi, azaz Horváth László lohol be: – Sör van? Nincs? – akkor megyek, iszom egy korsóval... El. . . 17.40. Nyit a szertár, azaz a büfé. A sörimádók ráfanyalodnak a langyos meggylére. 18.00. Jobbnál jobb számok a magnón. A terem egyik felében a fiúk, másikban a lányok beszélgetnek. (…) Negyed nyolckor hagytam el a klubhelyiséget, még mindig nem táncolt senki” – írták a Budapesti KISZ-élet című lapba… Később a terem sakkversenyek, nyugdíjas rendezvények és ünnepségek helyszíne lett, még később vállalati ünnepségeké is.

sakkversenyKépünk illusztráció Kép: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény/Fortepan

A iskola profilja az ezredfordulóig változatlanul autójavítás volt, ám azon belül nem a lakatolás. De új idők fuvallata a nyolcvanas évek derekán máshogy is érezhető volt. 1983-ban az Élet és Irodalom ajánlotta Benyó Ildikó grafikusművész itt rendezett kiállítását, de a profilbővítést sejttet, hogy 1986-ban, mielőtt a Volán szerződéses vállalkozásba adta három, pályaudvari nyilvános illemhelyét, a versenytárgyalást a Szabolcs utca 27. szám alatt tartották. Ekkor már vállalati tanácsteremnek nevezték az egykori klubot. Noha 1997-ben a Fővárosi Közgyűlés a Szabolcs u 27, alatti Közlekedésgépészeti Szakközépiskolán 5,5 millió forintot irányzott elő az épület tetőfelújítására, három évvel később már arról szerezhettünk tudomást, hogy a Városháza „2000. augusztus 1-jével a Modell Divatiskola és Ruhaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző (1075 Budapest, Wesselényi u. 52.) telephelyeként a Bp. XIII., Szabolcs u. 27. sz. alatti ingatlant gyakorlati képzés céljára kijelöli.”

Centrum

Az iskola jogelődje 1952-1996 között a Vámos Ilona Szakmunkásképző Iskola volt, de már 1992 /93-as tanévben elkezdődött a technikusképzés Az intézményben 1996-tól Modell Divatiskola néven a ruhaipari képzések mellett művészeti oktatás is indult, elsőként a  textilrajzoló- és modelltervező-asszisztens szakiránnyal, a középiskolai végzettség utáni képzési formában. A Wesselényi utcai székhelyű iskola 2003-ban kapta meg a felújított Szabolcs utcai tanműhelyt, ahol üzletet is nyitottak. Még abban  a tanévben megindult a divat- és  stílustervező asszisztensképzés, majd a 2004-2005-ös tanévben nyelvi előkészítő osztályt is indítottak, 2005-06-ban megindult a  díszlet- és jelmeztervező asszisztensképzés 2007. július 1-től a  fenntartó  –  a  csökkenő tanulólétszámhoz igazított iskolahálózat kialakítása során  –  az intézménybe integrálta a bőripari képzést, a  korábbi Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola és Szakiskola jogutódjaként. Az Iskola központja 2008-ban a patinás Wesselényi utcai épületből a teljesen felújított XIII. kerület, Vág u. 12-14. szám alatti új főépületbe költözött, egyúttal a Térségi Integrált Szakképző Központ vezető iskolájává vált, majd a TISZK átalakulását követően a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum tagiskolájává vált. 2020 óta Budapesti Komplex SZC Kreatív Technikum néven működik, tavaly óta a Kézművesképző iskolával összevonva  Az iskola csatlakozásával olyan új szakmákkal bővült az iskola profilja, mint fogtechnikus, fotográfus, mozgókép- és animációkészítő. De ezzel egy időben az immár Budapesti Komplex SZC Kreatív és Kézművesipari Technikum kiköltözött a Szabolcs utcai épületből.