„Magyar szóval idézi már a héber ezer éveket"

A mai napon, 1854. szeptember 5-én volt az alapkőletétele a Dohány utcai zsinagógának, majd öt évvel később, 1859. szeptember 6-án avatták fel. Ez Európa legnagyobb működő, és a világ második legnagyobb zsinagógája, New York után. Történetéhez tartozik, hogy az eredeti épülethez később hozzáépítettek egy lakóházat (ebben van a Zsidó Múzeum), ahol a Zsidó Állam megálmodója, Herzl Tivadar született.

A zsinagógát a II. világháború idején 27 súlyos találat érte. A rongálódások helyreállítása 1945-ben megtörtént, talán túlságosan is hamar. Igaz, hogy az első istentiszteletet már 1945 májusában megtarthatták, de a következő 30 évben a templom állapota folyamatosan romlott. Olyannyira, hogy 1987-ben életveszélyessé vált. A felújítás 1991-es megkezdéséig védőháló került az épületre, a munkálatok több mint hat évig tartottak. A zsinagóga ünnepélyes felszentelése 1996. szeptember 5-én volt – az alapkőletétel napján –, a hazai parlamenti pártok közül csak a MIÉP, Csurka István pártja nem képviseltette magát. A megújult zsinagóga teljes pompájában 1997-re készült el. A felújítások során felfedeztek egy addig nem ismert épületrészt, amivel a Zsidó Múzeum kiállítótermeinek számát tudták növelni. Hegedűs Géza Dohány templom című versével köszöntötte a felújítást, ebből idézünk: „Itt a halál járt, ámde mégis életre kelt /  s mondja a »Halljad Izrael«-t. // A Templom áll, imára vár / és hirdeti az életet, / magyar szóval idézi már / a héber ezer éveket..."