A műalkotást a Mátyás téren tervezik felállítani, hiszen a magyarországi muzsikus cigányság történetének egyik legmeghatározóbb helyszíne.
A Józsefvárosi Önkormányzat ötletpályázatot írt ki a kerületi muzsikus cigányok örökségét megidéző és ahhoz kapcsolódó helyszínen felállítandó köztéri műalkotás elkészítésére. Ahogy az önkormányzat honlapján is írják, a pályázat célja a kerületi muzsikus cigányok örökségének emléket állító, azt a kortárs értelmezés felé megnyitó, esztétikailag és tartalmában igényes köztéri műalkotás elkészítése.
A műalkotás a szimbólumalkotás és térszervezés eszközeivel a kortárs elvárásoknak megfelelően reflektáljon a muzsikus cigányok örökségére, a kerületi és hazai viszonylatban is nagy jelentőséggel bíró hagyományokra.
A mű szóljon a mának, szólítson meg különböző generációkat, képezzen kapcsolódásokat a hagyományok és a kortárs értelmezések között. Legyen kezdeményező, szólítsa meg a nézőt, lépjen párbeszédbe az arra járókkal. Legyen reflektív viszonyban a környezetével, ismerje és tudja értelmezni azt.
Az önkormányzat reményei szerint
a műalkotás segítséget jelenthet abban, hogy a kerületi muzsikus cigányok örökségét a köztudatba emeljék.
A műalkotást a Mátyás téren tervezik felállítani, hiszen a magyarországi muzsikus cigányság történetének egyik legmeghatározóbb helyszíne.
Mint a kiírásban is olvasható, a cigány muzsikusok a 18–19. századtól kezdve fontos szerepet töltöttek be a magyar zenei életben, különösen a verbunkos, a cigányzene és a népies műzene terén. Ezen közösség tagjai nemcsak virtuóz hegedűsként és cimbalmosként váltak híressé, hanem számos híres zenekar és dinasztia is kikerült közülük.
Budapest világvárossá fejlődésével párhuzamosan a kerület is gyors ütemű fejlődésén ment keresztül, ez azt is jelentette, hogy egyre több kávéház nyílt, amelyek a muzsikusoknak egyszerre jelentettek munkahelyet, találkozási helyszínt, a cigányzene fórumivá váltak. A Mátyás tér központi szerepet játszott, a tér egyfajta közösségi centrum volt, ahol a zenészek és családjaik találkoztak, gyakoroltak.
A We Love Budapest cikke szerint a teret először egy 1830-as térkép jelölte Frühlingsfeld, azaz Tavaszmező néven, Mátyás térként 1872-ben hivatkoztak rá.
Ahogy a Qubit összefoglalta,
a nyolcadik kerület a századfordulón, a cigányzene második fénykorában vált a muzsikus cigányság központjává.
Mint itt is írják, a legtöbb zenész a kerületben lakott, itt voltak az elhíresült találkozóhelyeik, amik egyike volt a Mátyás tér is. Az egyébként Csongrádból származó Dankó Pista (1858–1903) sem véletlen, hogy a Kálvária és a Mátyás tér között futó Weinberg utcába költözött.
A cigányzene harmadik fénykorát a hatvanas-hetvenes évek jelentette, amikor is a politikai vezetés kötelezővé tette minden élőzenés étterem számára a cigányzenészek foglalkoztatását. A kerületben újraéledt a korzózás, ami főként a Mátyás térhez volt köthető. Ahogy a Qubit írja, a vidékről érkező zenészek először a Mátyás térre mentek szállás után kérdezősködni, illetve muzsikusként bemutatkozni.
A téren nóta mellett jó tanácsot is sűrűn lehetett hallani. A cigányzenészek egymástól lestek el fogásokat, sok prímás tanult és fejlesztette tudását ott. Az ő körükben forgolódott nem egy autodidakta, akinek nem telt arra, hogy zeneiskolába járjon. Pest-szerte el is hangzott sűrűn az aranyköpés: „én Mátyás Egyetemet végeztem”.
A cigánymuzsika a kilencvenes évekre kopott ki Mátyás térről.
Az önkormányzat nem kívánja meghatározni, hogy milyen műfajú művek szülessenek.
Sem a műalkotás karakterére, sem választott technikájára vonatkozóan megkötést nem tesz,
elvárja azonban mindezek korszerűségét és kortárs karakterét.
További szempont, hogy megvalósulás esetén az alkotás a mechanikai sérüléseknek ellenálló, fenntartható és időtálló legyen.
A pályaműveket 2025. október 7-éig várják személyesen a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal (1082 Budapest, Baross u. 63-67.) 303-as irodájába.
Az elbírálásban részt vesz a Józsefvárosi Roma Önkormányzat által delegált tag, a Józsefvárosi Művészeti és Helytörténeti Tanács által delegált tag, valamint a Ludwig Múzeum által delegált tag. A bírálatban részt vevők javaslatait a Józsefvárosi Művészeti és Helytörténeti Tanács összesíti, majd ez alapján dönt 2025. december 30-ig a Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete.
A bírálók figyelik majd többek között, hogy a pályamű mennyire felel meg a kiírás céljának, milyen a minősége, mennyire reflexív módon illeszkedik a környezetbe, milyen hatást gyakorol a járókelőre.
(Kiemelt kép illusztráció: Üllői út 21., Lakatos Sándor cigányprímás az otthonában, fiával és unokájával. Bojár Sándor/Fortepan)