A 30+ fokos kánikulában a hűs Duna vízben ringatózva már alig jut eszünkbe, honnan indultunk, és mennyi munka volt eljutni idáig, pedig egy élővizi strand nyitásának az engedélyeiből és a papírmunkájából is stílszerűen „ Dunát lehetne rekeszteni.”
Az új, Árasztó-parti Duna-fürdő kapcsán az előkészületek még bőven a fagyos télen megindultak, amikor még gondolni se akartunk egy hűs Dunában való csobbanásra. Sőt, elsőre még strandról szó se volt, ugyanis a Közgyűlés még múlt év decemberben arról döntött, hogy készüljön megvalósíthatósági tanulmány egy úgynevezett „dunai folyami uszoda” létesítésének lehetőségeiről. Ennek az előképét a 20. század első feléig népszerű, a vízre helyezett városi fa uszodák adták.
Fontos, hogy ez az előterjesztés és döntés csak arról szólt, hogy egy tanulmány keretében tárják fel egy ilyen létesítmény működéséhez szükséges műszaki, technológiai, hidrológiai feltételeket, a jogi hátteret, valamint része a vízminőség elemzés eredménye, a hatóságok által javasolt megfelelő helyszínek vizsgálata és értékelése, illetve koncepcióterv és költségbecslés is. A közgyűlési által szabott határidő a tanulmány elkészítésére 2025. augusztus 31.
Ám ha már ennyi vizsgálatot el kell végezni, és a Duna meg itt vár csak arra, hogy csobbanjunk benne, felmerült, hogy a már elsőre tudhatóan drágább és hosszadalmasabb folyami uszoda létesítése mellett érdemes lenne megnézni, hol és mennyiért lehetne egyszerűbb strandot nyitni, akár már a mostani nyáron, az előírt határidő előtt.
Az új szabadstrand előtt látszólag nem volt akadály, hiszen a Rómain évek óta működik egy, és a vízügyi szakemberek és az elmúlt évek mérései szerint a Duna javuló vízminősége ezt lehetővé teszi.
A főváros megbízása alapján a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) tavasz óta rendszeresen elkezdte méri a vízminőséget a Duna kiválasztott pontjain. Az akkreditált vízminőségvizsgálatok eddigi eredményei biztatók, a víz fürdésre alkalmas lehet – mondták már akkor is, mi pedig nagyon reménykedtünk, hogy ebből bizony idén lehet még valami.
A lehetséges helyszínek száma végül négyre szűkült, ezért a BGYH ezekre a helyekre indította el a létesítéshez szükséges engedélyezési eljárást áprilisban, ugyanis a Duna budapesti szakaszán fürdőzésre megfelelő helyet kialakítani és üzemeltetni az illetékes szakhatóságok engedélyével lehet. Ennek az eljárási határideje, ha új fürdőhely létesítéséről van szó, minimum 60 nap, azaz két hónap, és ebben még az az esetleges hiánypótlások sora nincs is benne
A négy lehetséges helyszínnek tavasszal ezek tűntek:
- Árasztó-part (11. kerület)
- Hosszúréti-pataknál lévő partszakasz (22. kerület)
- Pünkösdfürdő (3. kerület)
- Margit-sziget (Palatinus fürdő mellett)
A listából végül Árasztó-part kapott engedélyt, hogy kijelölt természetes fürdőhely legyen.
Ahogy Szűcs Ildikó a BGYH vezérigazgatója ie elmondta, ez egy iszonyatosan hosszú engedélyezési folyamat, ahol a Főváros és a BGYH mellett összefogva az ötletgazda Valyoval és a kerülettel a folyamat részese volt a Közép Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Kormányhivatal, a Hajózási engedélyezés, a Csatornázási Művek és a Vízművek is.
A strand fenntartásához rendszeres vízminőség-vizsgálatokra van szükség, ezeket mindenki megtalálja a BGYH honlapján.
Szóval ha zárszóként feltesszük a kérdést, hány napos engedélyeztetési folyamattal jár egy húsz napos augusztusi strandnyitás? A kérdés nem költői, az elmúlt hónapok éppen ennek a kitapasztalásról szóltak, és elnézve az Árasztó-parti strand megnyitásának történetét, minimum négy hónapnyi hivatali munkával kell számolnia annak, aki új helyen szeretne strandot nyitni.