A pesterzsébeti vásárcsarnok a hosszú évtizedekig elfeledett, kalandos életű, tragikus sorsú Vermes József különleges munkája.
Miután az önkormányzat 2025 januárjában eldöntötte, hogy együttműködési megállapodást köt az Építési és Közlekedési Minisztériummal (ÉKM) a Tátra téri régi vásárcsarnok és környezetének rekonstrukciójáról, a minisztérium a napokban meghirdette a közbeszerzést a kiviteli tervek elkészítésére és a kivitelezésre.
A dokumentum szerint a fejlesztés célja
a helyi védettség alatt álló főépület teljes körű felújítása, a piactér alatti kétszintes mélygarázs kialakítása, valamint a környezet revitalizációja.
Ahogy a hirdetményből is kiderül, a felújítást két ütemben fogják végezni, az első ütemben revitalizálják a vásárcsarnok épületét és környezetét, a második ütemben pedig egy mélygarázst építenek a piactér alá.
A vásárcsarnok jelenlegi hasznos alapterülete 2695 négyzetméter, amit várhatóan 300 négyzetméterrel kibővítenek majd, ám ennek pontos méretezését a tervezés során határozzák meg.
A mélygarázst kétszintesre, 175-200 állásosra tervezik, aminek hasznos alapterülete várhatóan 5976 négyzetméter lesz, ám a méretét ennek is majd a tervezés során pontosítják.
A mélygarázs kialakítása mellett a második ütemben átalakítják a környező utcák forgalmát, ismét rendezik a közterületeket és növelik a zöldfelületet. Mint írják, a felújításba vont terület várhatóan körülbelül ötezer négyzetméter.
A felújítást követően a földszinten az eredeti funkciók mellett nagyobb kereskedelmi egységek is nyílhatnak, akadálymentesítik a csarnokot, személy- és teherliftet alakítanak ki, és egyéb, plusz szolgáltatások is helyet kaphatnak, például posta vagy újságos. A felújítást követően a csarnoképület már hűthető, illetve fűthető lesz.
A képviselő-testület egyhangúlag döntött arról is, hogy vásárcsarnok felújítása után emléktáblával tisztelegnek Vermes József, a csarnok tervezője előtt.
Ahogy a javaslatot benyújtó Mach Péter írja, „ez a lépés nemcsak egy kiemelkedő építészeti alkotás megalkotójának állít méltó emléket, hanem [reményeik szerint] hozzájárul ahhoz is, hogy a kerület lakóközössége jobban megismerje Pesterzsébet történelmét és építészeti örökségét”.
Vermes hagyatékát ugyanis – írta meg kiemelkedő, komplex cikkben a Telex –, annak ellenére sem ápolta senki, hogy „ma is százak élnek Vermes József által tervezett épületekben a Mester, a Hegedűs Gyula, a Kresz Géza, a Kőfaragó, a Baross, a Práter, a Szugló és még sok más utcában”.
Vermes bérházai ráadásul „egytől egyig az adott utcák legjobb, legkiemelkedőbb épületei. Messziről is látszik, hogy festői ízléssel egyeztette össze homlokzatai ritmusát a tetőidomokkal, közelebb lépve pedig nem lehet nem észrevenni a házdíszek kiemelkedően részletgazdag kidolgozását”.
A Tátra téri vásárcsarnok 1925-ben épült. Ahogy a cikkből kiderül, a Vermes az 1923-ban induló Stabil Építő Rt. tervezőjeként készítette el a pesterzsébeti vásárcsarnok terveit.
Ez Vermes leghíresebb épülete, és
a magyar art deco szakértője, Bolla Zoltán szerint az első, franciás art deco jegyeket mutató vásárcsarnok Magyarországon, de talán az egész világon is.
Az akkor még külön városként működő Pesterzsébet ugyanis még az építkezés megkezdése előtt különbizottságot küldött Párizsba, hogy tanulmányozzák az ottani vásárcsarnokokat, Vermes pedig ennek a bizottságnak a tagjaként meríthetett ihletet a munkájához.
A korabeli sajtó rajongott a pesterzsébeti vásárcsarnokért, az agglomerációs település folyamatos modernizálódásának irigylésre méltó bizonyítékát látták benne.
Az ÉKM 2025. augusztus 21-ig várja az ajánlatokat.