A hét elején lépett életbe az új forgalmi rend Belső-Erzsébetvárosban, melynek nyomán sétálóutcává vált a Kazinczy utca. A változást június 27-én este utcafesztivállal ünnepelték. Hosszú út vezetett idáig.
„A sajátosan budapestinek számító romkocsmák (…) Belső-Erzsébetvárosban jöttek létre, a buliturizmus első számú célpontjává téve a régi pesti zsidónegyednek is nevezett városrészt. E tekintetben a kerület központja a Kazinczy utca lett, leginkább a romkocsmák ősének, a Szimpla Kertnek köszönhetően, amely ma már gyakorlatilag minden budapesti útikönyvben vagy programmagazinban szerepel.” Ha erről a hvg.hu-n megjelent szövegről azt állítanánk, hogy a múlt héten jelent meg, valószínűleg bárki elhinné.
Csakhogy ez a szöveg 2011 nyarán jelent meg abból az alkalomból, hogy célegyenesbe került a Kazinczy utca Dob utca és Dohány utca közötti szakaszának felújítása.
Ő még csak most 14
„Az utcaszakasz komplex rekonstrukciója a kultúra jegyében, európai uniós beruházásként valósul meg. A várhatóan ősszel záruló felújítás során megújulnak és részben új funkciót kapnak a lerobbant épületek, és a belső városrészhez méltó burkolatot is kap az utca” – tették hozzá akkor, és ez tételesen annyit jelentett, hogy a uniós és kerületi pénzekből megvalósult beruházás keretében felújították az ortodox zsinagóga utcai homlokzatát és annak belső udvarát, az ELTE Pedagógiai Karának homlokzatát és auláját, az Elektrotechnikai Múzeum utcafrontját, és trafóházát.
A projekt részeként két lakóházat is helyrehoztak, ami azért is volt figyelemreméltó, mert az egyiket, a Kazinczy utca 34. szám alattit már bontani akarták.
A felújítás során olyan díszburkolatot kapott a Kazinczy utca Dohány utca és Dob utca közötti szakasza, hogy külsőre pontosan úgy nézett ki, mint egy sétálóutca. De nem volt az.
Sokan ekkor hallották először a csökkentett vagy csillapított forgalmú utca kifejezést, ami elvileg gyalogosbarát építési beavatkozásokat tesz lehetővé – például az úttest szintjének küszöbszerű megemelésével, sebességcsökkentő bordák, oszlopok, utcabútorok stb. elhelyezésével –, ám a vonatkozó jogszabály azt is kimondja, hogy „ezek az eszközök nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történő folyamatos haladást.”
Felmérés, utcabál, petíció
„A Wesselényi és Dohány közötti szakaszhoz ugyanis csak néhány hete láttak neki, de a lakókat csak az építkezést megelőző napon értesítették, hogy aznap már ne parkoljanak az utcában, mert jönnek a munkagépek. A héten már a járdákat is felbontották, a munkásokkal való zsörtölődés pedig mindennapos lett” – írta a hvg.hu. Cikkének megjelenésével egy időben a Városban blog 2011 nyarán egyúttal beszámoltak arról is, hogy a Szimpla Kert vezetése civil szervezetet hozott létre annak érdekében, hogy beruházó a tervezett csillapított forgalmú utca helyett sétálóutcává alakítsa át a Kazinczy utcát. Már akkor létrehozták a ma is élő Kazinczy utca/Kazinczy Street nevű Facebook-csoportot, amit azért érdemes böngészni, mert kiderül belőle, hogy az elmúlt 14 évben, különféle civil szervezetek támogatásával hányszor fogalmazódott meg a sétálóutca óhaja – gyakran utcafesztiválok formájában.
Legutóbb tavaly szeptember 21-22-én a Színes Erzsébetváros állt a kezdeményezés élére, majd eseményt követően elindítottak egy petíciót is, amellyel azt szerették volna elérni, hogy „a parkolók helyén több növény és kényelmes találkozó-pont jöjjön létre, és az utca egész évben autómentes legyen”. A szeptember végén beadott, ma is élő petíciót mostanáig 317-en írták alá.
„Az esemény nemcsak a helyiek és látogatók körében aratott sikert, hanem Vitézy Dávid is kilátogatott a rendezvényre... megerősítve azt, hogy szükség van több sétálóutcára Budapest belvárosában és, hogy legyen sétálóutca az erzsébetvárosi Kazinczy utca” – összegzett a Színes Erzsébetváros, s ma már egyértelmű, hogy a a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjének fellépése döntően hozzájárult ahhoz, hogy céljaik – egyeztetve a kerületi vezetéssel – egy éven belül megvalósuljanak.
Belső-Erzsébetvárosnak egyetlen sétálóutcája sincs, pedig itt igazán nagyon fontos, hogy legyen több is. A környéken a sétálóutca kialakítására a Kazinczy utca áll a leginkább készen.
(…) Nappal látható volt az óriási igény erre: családok, párok, sétáló városlakók érkeztek egész nap rekreálódni Budapest egyik legjobb adottságú utcájába. Éjszaka pedig, az autók kitiltásával megszűnt a rendkívül zavaró, az »eddigi utcahangulathoz« hozzátartozó állandó hangos dudálás is. A Kazinczy utca éjjel és nappal is sokkal szerethetőbb lett úgy, hogy sétálóutcaként működött. Legyen a Kazinczy utca egy igazán jó hely, legyen a Kazinczy utca végre sétálóutca az év 365 napján!” – áll a petícióban.
Mindenki elégedett
Június 22-től azonban nemcsak a Kazinczy utca változott, hanem Belső-Erzsébetváros forgalmi rendje, amelyről az Énbudapestem ebben a cikkben számolt be részletesen. A forgalmirend-változás azt jelenti, hogy több utcaszakaszt csak a gyalog és kerékpárral közlekedők vehetnek igénybe, bizonyos utcákba csak engedéllyel lehet behajtani, több helyen pedig megváltozott a jelenleg érvényben lévő haladási irány.
„Belső-Erzsébetváros, azaz a VII. kerület Nagykörúton belüli része ugyanis a főváros egyik legsűrűbben lakott városrésze, ahol a gyalogosok száma jelentősen meghaladja az ott gépjárművel közlekedőkét. A városrész szűk utcái nem alkalmasak az igények egyidejű kiszolgálására, ezért a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság felkérésére a BKK, a Budapest Közút és a VII. kerületi önkormányzat új forgalmi rendet dolgozott ki” – indokolta a BKK a változásokat, hozzátéve, hogy az új forgalmi rend bevezetésével egyidőben a parkolási rend is megváltozik Belső-Erzsébetvárosban. Erről ide kattintva olvashatsz bővebben.
„A nyár végéig tartó tesztidőszak után a szakemberek a tapasztalatok és a beérkezett visszajelzések alapján alakítják ki a végleges forgalmi rendet. A cél az, hogy az intézkedésnek köszönhetően Belső-Erzsébetváros élhetőbb legyen, illetve a városrészben a gyalog és kerékpárral közlekedők érdekei érvényesüljenek az gépjárművel közlekedőkével szemben” – így a BKK összefoglalója.
Ám a teljességhez tartozik – ahogy ebben a cikkben összefoglaltuk – a gyalogosbarát forgalmi rend bevezetéséről „keserű vitákat” követően döntött a 2025 áprilisi közgyűlés. Niedermüller Péter, a kerület polgármestere ugyanis zokon vette, hogy a márciusi közgyűlésre úgy vitte be az ezzel kapcsolatos javaslatát Vitézy Dávid, hogy előtte nem egyeztetett róla vele. Azonban egy hónappal később, az áprilisi közgyűlés előtt elmondott beszédében Niedermüller Péter már azt emelte ki, hogy sikerült néhány „jóízű” beszélgetést lefolytatnia Vitézy Dáviddal a témában, melyek nyomán olyan előterjesztés került a képviselők elé, amely a kerület szempontjait is figyelembe veszi, és ő örül ennek a kompromisszumos javaslatnak. Vitézy Dávid – miután húsz igen és tíz nem szavazattal az áprilisi Fővárosi Közgyűlés megszavazta Karácsony Gergellyel közösen jegyzett előterjesztését – úgy kommentálta a történteket, hogy egy nehéz menet után „évtizedes adósságát törlesztette a budapesti politika”, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője a tegnapi utcabál után ezt írta: „Budapest egy kicsit jobb hely lett, és azt is sikerült bebizonyítani, hogy még a jelenlegi nehéz politikai helyzetben is lehet érdemi eredményeket elérni”.
A változásokat nyár végéig tesztelik. Ősszel, a lakossági visszajelzések alapján véglegesítik a forgalmi rendet.
Kiemelt kép: Gallov Adrienne / Énbudapestem