Az éghajlatváltozás hatásait már évek óta egyre jobban érezzük a saját bőrünkön is. Miért lennének ezzel máshogy a fák, növények? A Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészetének szakemberei nap mint nap szembesülnek olyan problémákkal, amelyek néhány évtizede még ismeretlenek voltak a magyar erdőgazdálkodás számára. A Budai-hegységben mintegy 9153 hektár területen gazdálkodó erdészet tapasztalatai szerint a kórokozók és károsítók rohamos terjedése, valamint az inváziós fafajok térnyerése az erdők természetes egyensúlyát veszélyeztetik.
Azt már talán jobban tudjuk, tapasztaljuk, hogy a városi növények, és különösképp a fák mennyire megsínylették az elmúlt évek aszályos, forró nyarait és enyhe teleit. Dezsényi Péter, a FŐKERT főigazgatója brutális számokkal alátámasztva kongatja a vészharangokat, ahogy Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze is fáradhatatlanul hívja fel a figyelmet most például az önkéntes locsolási akciókra.
De mi a helyzet az erdőinkkel? A Budapestet körülölelő erdőgyűrűnek jelentős hűsítő és levegőtisztító hatása van, és a nyári melegekben nem egyszer kirándulni is ide járunk hűsölni.
Pilisi Parkerdő szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy a klímaváltozással olyan rovarok, gombák és betegségek jelentek meg, amelyek néhány éve még ismeretlenek voltak Magyarországon. Ezek egy része természetes úton, mások az emberek közvetítésével kerültek be az országba – de ami közös bennük, hogy a melegebb telek miatt meg tudnak maradni, szaporodni, és így komoly károkat okoznak.
Fenyők, kőrisek, tölgyek – sorra támadják meg őket a kórokozók
A változások már húsz évvel ezelőtt elkezdődtek, amikor a feketefenyő elkezdett pusztulni a déli lejtőkön – írják. Szerencsére ezek helyén őshonos fafajok jelentek meg, amelyek azóta szépen fejlődtek, azonban az elmúlt időszakban egyre több idegenhonos faj is teret nyert – például a bálványfa, amely jól bírja a szárazságot és gyorsan növekszik. Azonban sajnos olyan anyagokat termel, amelyek gátolják más növények fejlődését. Hasonló gondot okoz a magas aranyvessző és a selyemkóró is, amelyek árnyékukkal és vízfelhasználásukkal elnyomják a fiatal csemetéket.
Különösen aggasztó a magas kőrisek helyzete: egy Ázsiából behurcolt gombás betegség, a kőris kéregfekély (Chalara fraxinea) miatt már több mint 15 hektárnyi erdőrészt kellett kivágni és újra telepíteni.
AOD (Acut Oak Decline) baktérium okozta fertőzés. Kép: Pilisi Parkerdő
A tölgyek is veszélyben vannak. 2021-ben a szakemberek indokolatlan pusztulást tapasztaltak a csertölgy, kocsánytalan tölgy és vörös tölgy állományokban. Kutatók bevonásával derült ki, hogy egy baktérium okozta a problémát, amely sebeket okoz a törzsön, sötét, büdös folyadékot bocsát ki, majd elpusztítja a fát. Közben megjelent egy másik betegség is, a Biscogniauxia mediterranea nevű gomba, amely a kéreg alatt támadja meg a tölgyeket – neve is mutatja, hogy nem a mi éghajlatunkra jellemző kórokozóról van szó. Az utóbbi években terjedt el az Észak-Amerikából Olaszországba behurcolt és onnan Európában elterjedő tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) is, amely szívogatásával már nyár közepére elszürkíti a tölgyek lombját. Ez nemcsak a fák egészségére, de a makktermésre is káros hatással van. Míg eredeti élőhelyén természetes ellenségei kordában tartják, nálunk ezek az ellenségek hiányoznak.
Aszály, heves esőzések, erdőtüzek – összetett kihívás az erdészeknek
Az évről évre egyre gyakoribb nyári aszályok és hőhullámok szintén súlyos következményekkel járnak. A fiatal erdősítések gyakran nem élik túl a csapadékmentes heteket, és még amikor eső jön is, az sokszor olyan intenzív, hogy elfolyik, mielőtt a talajba jutna. A Pilisi Parkerdő számos területén emiatt volt szükség mesterséges újratelepítésre, például makkvetéssel vagy csemeték ültetésével.
Az idősebb fák is megsínylik az éghajlatváltozást. Gyengül az ellenállóképességük, és emiatt könnyebben támadják meg őket a kórokozók – erre jó példa a Budakeszi Arborétum, ahol a lucfenyők tömeges pusztulása figyelhető meg. A fák gyantával védekeznek a kártevők ellen, de aszály idején nem tudnak elegendő gyantát termelni, így a szúbogarak akadálytalanul pusztíthatják őket.
Ráadásul a nyári szárazságok és az emberi figyelmetlenség miatt egyre gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek, amelyek nemcsak anyagi és ökológiai kárt okoznak, hanem komoly erőforrásokat is lekötnek a helyreállítás során.
Együttműködés és felelősség – közös ügyünk az erdők védelme
A Pilisi Parkerdő szakemberei szerint az éghajlatváltozás hatásai egyre gyorsabban jelentkeznek, és bár az erdészet folyamatosan alkalmazkodik és beavatkozik, a társadalom egészének is van felelőssége.
„A klímaváltozás hatásai egyre gyorsuló ütemben jelentkeznek. A Pilisi Parkerdő elkötelezett abban, hogy szakmai tapasztalataival, aktív beavatkozásokkal és a lakosság bevonásával reagáljon ezekre a kihívásokra. Ugyanakkor a felelősség nemcsak az erdészeké – mindenki hozzájárulhat az erdők védelméhez” – hangsúlyozzák az erdészet munkatársai.