Nyárra elkészült a Rákos-patak szomszédságában a Fővárosi közösségi költségvetés forrásából finanszírozott, nagyjából 1600 négyzetméteres kert, összesen 83 növényágyással.
Mit lehetne kezdeni az évek óta parlagon álló fővárosi vagy kerületi telkekkel a beépítésük helyett? A közösségi költségvetés egyik nyertes ötlete keretében helyi lakosok azt találták ki és szavazták meg, hogy ezeken a nem használt telkeken olyan kerteket alakítsanak ki, amit a helyi közösségek tartanak fenn a továbbiakban.
Az első találkozásom a közösségi kertekkel még a 2010-es évek első felében volt, egy forró nyári nap végén épp sétáltam és fotóztam a koraesti Leonardo da Vinci utcában a 8. kerületben, és hirtelen megcsapott a hűvösebb levegő. Elsőre nem is értettem honnan és miért, aztán megláttam a kétszárnyú, térképpel színesre festett hatalmas kaput és feliratot, hogy Leonardo kert. Ez a közösségi kert – ami az elsők között jött létre a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) égisze alatt – egészen 2017-ig működött, helyét azóta beépítették a terjeszkedő nagyberuházások. Bár ez az egyik első fecske már nincs meg, azóta a kezdeményezés gyökeret eresztett – hogy egy stílszerű hasonlattal éljek – és városszerte rengeteg helyszínen több különféle fajtájú és fenntartású kert létezik.
Miért jó egy közösségi kert?
A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak. A kertek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat.A közösségi kert nmagában is új megközelítést kínál a városi térhasználatra, a közösségi terek átértelmezésére, a fenntartható nevelés megnyilvánulási formáira és a know-how gyakorlatba ültetésére – írja honlapján a KÉK.
Nem csoda, hogy a 2023-as Közösségi költségvetés ötlete nagyon nagy népszerűségnek örvendett, a 2023 őszén lezárult jelentkezés keretében a közösségi kertekbe, a 16 meghirdetett helyszínre összesen több mint 600-an jelentkeztek.
A zuglói kert
A bruttó 18 milliós zuglói beruházás keretében most a Rákos-patak szomszédságában, az Erzsébet királyné útja 78. számú a Fővárosi Önkormányzat és a XIV. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő telken alakítottak ki május végére egy nagyjából 1600 négyzetméteres közösségi kertet.
A beruházás részeként 83 db közösségi kertészkedés számára biztosított kiemelt növényágyást alakítottak ki, építettek egy szerszámtároló épületet és komposztálót is. Plusz szükség volt egy vízóra akna és öntözőhálózat kialakítására is három locsolócsappal.
A közösségi kert műszaki átadás-átvételét követően a kert üzemeltetését a ZUG Közösségi Kertekért Egyesület fogja végezni, mely egyesülethez csatlakoztak a kertbe korábban jelentkező, kertészkedni vágyó budapesti lakosok. A kert üzemeltetési feladatai mellett a kerthasználati szabályok kialakítása, házirend megalkotása is a közösség feladata.
A közösségi kert megvalósult elemei:
- 356 nényzetméter magaságyás (83 db 4 m2-es ágyás és 14 db 1,7 m2-es közös használatú ágyás)
- új vízbekötés, 3 db kerti csap
- 1 db 2x2 m-es szerszámtartó faház
- 6 db 1x1 m-es komposztáló
- 3 db kerékpártámasz
- közösségi tér
Beruházó: Budapest Főváros Önkormányzata
Beruházás bonyolító: BKM NZrt.
Tájépítészeti tervezés: BKM NZrt. FŐKERT Tervezési Osztály
Kivitelezés: KOBOLD’2003 Kft.
Kivitelezési költségkeret: 18 668 713 Ft