Ahogy többen is megfogalmazták, Magyarország GDP-jének 38 százalékát Budapest termeli meg. Ha a város megáll, azt minden magyar megérzi. Szerdán több fővárosi szakbizottság is összeül.
Budapestnek már nincs hová hátrálnia”
– jelentette be Baranyi Krisztina. A főváros pénzügyi helyzete miatt ő és Vitézy Dávid egy együttes ülésre összehívták a közgyűlés általuk elnökölt pénzügyi és közlekedési szakbizottságait szerdára.
Egyértelmű politikai választ, részletes, konkrét határidőkkel bíró vészforgatókönyv kidolgozását, valamint egy rendkívüli Fővárosi Közgyűlés összehívását kezdeményezik.
A június 4-i, szerdai ülésre meghívták a Karácsony Gergely főpolgármestert, Kiss Ambrus főigazgatót, a Fővárosi Közgyűlésben helyet foglaló képviselőcsoportok vezetőit, a közgyűlés állandó bizottságainak elnökeit, valamint az érintett közszolgáltató társaságok és az érintett szakszervezetek vezetőit is.
Ahogy az ülésre fogalmazott előterjesztésben írják, fontos kiemelni, hogy a fővárosi közszolgáltatások ellehetetlenülése Magyarország nemzetgazdasága, a központi régió egésze és természetesen Budapest működőképessége szempontjából is kritikus hatású. A szolidaritási hozzájárulás túlzott mértékű részének beszedésének megakadályozása például ezért nem csak budapesti, de országos közérdek.
A csődveszélyre válaszul, a főváros pénzügyi ellehetetlenülése ellen már nem elég jogi, hanem
politikai válaszokkal is készülni kell.
Az előterjesztés elfogadásával a bizottságok rögzítik, hogy a szolidaritási hozzájárulás teljes, 89 milliárdos összege a közszolgáltatások jelenlegi szintű fenntartását ellehetetleníti, és hogy elkerülhetetlennek tartják, hogy a közgyűlés a csődveszélyre világos politikai válaszokat adjon, „hiszen a lassú sodródás valójában a kormány által Budapestnek szabott sorba való beletörődéssel lenne egyenértékű”.
Az előterjesztésükben ezért egyrészt arra tesznek javaslatot a főpolgármestert felkérve, hogy – mint fentebb is írtuk – egyrészt dolgozzon ki egy átfogó intézkedési tervet és vészforgatókönyvet.
A terv világos határidőkkel tartalmazza a főváros részéről szükséges intézkedéseket, hogy általuk a nyilvánosság és a kormányzat számára is világossá tegyék, milyen beavatkozások szükségesek a város csődjének elkerülésére. Másrészt: hogy a vészforgatókönyv kidolgozásakor ne csak a közszolgáltatások korlátozásának, valamint az állammal kötött megállapodások felülvizsgálatának lehetséges mértékét, lépcsőit és lehetséges hatásait tanulmányozzák, hanem vizsgálják „mindazon további közpolitikai lépéseket is, amelyek segítségével egyértelműsíthető, hogy Budapest nem fogadja el a rá kirótt szerepet, és
nem fogja tétlenül tűrni a csődöt”.
Ahogy ebben a cikkünkben is írtuk, május 29-én, csütörtök délelőtt 11 óra környékén annak ellenére is inkasszált 10,2 milliárdot a főváros folyószámlájáról a Magyar Államkincstár, hogy az önkormányzat azonnali jogvédelmet kért, ami a bíróság ezzel kapcsolatos döntéséig valóban jogvédelmet jelent.
Karácsony szerint az inkasszó nemcsak erkölcstelen, mert a főváros működését veszélyezteti, de törvénytelen is volt, hivatali visszaélés történt, és feljelentést tesznek az ügyben „ismeretlen tettes ellen, bár tudom, hogy a döntés a Karmelitában született”.
Egy rendkívüli sajtótájékoztatón a főpolgármester bejelentette, hogy likviditási munkacsoportot hoznak létre, ami minden számlát átnéz annak érdekében, hogy a főváros működni tudjon. A munkacsoport az ő, valamint Kiss Ambrus vezetésével június 2-án meg is kezdte a munkát.
Karácsony egyeztetésre hívta a szakszervezetek képviselőt is, szintén június 2-i hír, hogy demonstrációs és sztrájkbizottság megalakításáról döntöttek a fővárosi cégeknél működő szakszervezetek. A kormány első figyelmeztetéseként már június 6-án, pénteken
leállítják rövid időre a közlekedést a városban.
Ahogy többen is, Karácsony, Kiss és Baranyi is megfogalmazták, Magyarország GDP-jének 38 százalékát Budapest termeli meg. Ha a város megáll, hangsúlyozzák, azt minden magyar megérzi.
„A Budapest-család dolgozói a partnereink, és bízunk a budapestiek szolidaritásában. Közösen kell megüzennünk a kormánynak: visszaköveteljük a törvénytelenül elvett pénzünket, és véget kell vetni a Budapest-ellenes politikának” – jelentette ki Karácsony.