Naivitás és haszonlesés. E két szóval lehetne összefoglalni azt a nyereményjátékot, amelyet a korszak háborús magazinja, a Képes Ujság indított útjára 1915-ben.
„Szeretné tudni meddig tart a háború? Mi is.”
1915 tavaszán a Képes Ujság mai szemmel meglehetősen morbid pályázattal – de őszínte kíváncsisággal, sokszoros lelkesedéssel – igyekezett olvasói kedvébe járni. Busás nyereménnyel kecsegtető tippjátékot hirdetett, amelyben a vállalkozó szellemű olvasóknak négy kérdésre kellett válaszolniuk:
1. Mikor lesz vége a háborúnak?
2. Hol kötik meg a békét?
3, Hogyan változik Európa térképe a háború után?
4. Mi lesz és hol lesz a mindent eldöntő nagy esemény?
„Rövid, mégis megokolt válaszokat kérünk. Csak a Képes Ujság blankettáján beküldött válasz vehet részt a pályázatban, a jobbakat még a pályázat lejárata előtt sorozatosan le fogjuk közölni” – ígérték a szerkesztők az 500 koronás jutalmak hangsúlyozása mellett. A játék tisztaságát szolgálta az a katonai és polgári szakértőkből álló „jury”, melynek tagjainak a nyertes pályázatokról kell dönteniük – ha véget ér a háború. „A válaszok beküldésének határideje 1915 április vége.
Az eredményt akkor fogjuk kihirdetni, mikor az élet a kitűzött kérdésekre már megadta a választ” – állt a hirdetményben, ám mivel az élet a beküldési határidőig nem adott biztos választ, a lap ígéretéhez híven közölni kezdte a „megfejtéseket”.
Ami a háború végét illeti, a válaszok általában együgyűséget vagy magabiztosságot tükröztek: „1915. július 16. és 1915. augusztus 15. között” – írta Gyökössy Lajos Kiskunfélegyházáról, Szedlak József szerint a háború októberig húzódhat, ami „a mostani hadikölcsöntől számítva 4 hónap”. „Addig, míg a tartós békét a mi számunkra biztosítani nem tudjuk. Talán julius 20–29-ike között” – írta Strausz Flóra, Bátorkesziről, Balta László balassagyarmati kir. törvényszéki irodatiszt pedig leszögezte: „1915. augusztus–szeptember hónapokban fegyverszünet”. Ezzel szemben Haraszthy Margit tanítónő Boldogházáról bölcsen megállapította: „A háború mindaddig tart, amíg a küzdő felek egyike avagy másika le nem győzetik”, amit pedig végét illeti, „vájjon ki tudna erre felelni”.
A olvasók válaszai mellett közismert politikusoknak is föltették a kérdéseket. Gróf Andrássy Gyula a háború végéről nem nyilatkozott, de reményét fejezte ki, hogy a békét Budapesten kötik, a döntő esemény London bevétele lesz.
Európa térképével kapcsolatban azt mondta a gróf, hogy az olyan lesz, „aminőnek kardunk, győzedelmes hadseregünk diktálni fogja”.
Honnan is sejthette volna, hogy 1918 októberében mint a monarchia utolsó miniszterelnökét sodorta el az „őszirózsás forradalom”
Az olvasók szinte kivétel nélkül azon a véleményen voltak, hogy a háború még az 1915-ös évben véget ér. A Képes Ujság december összesítése szerint 17 160 olvasó gondolta így. 1916-ot csak 1130-an válaszolták, ami még mindig nagyon ahhoz képest, hogy 1917-re 33-an szavaztak, a helyes választ 1918-at pedig 24-en tippelték helyesen.
Borítókép: Országos Széchenyi Könyvtár/Fortepan